Romania szemszöge

Mindenki arról beszél csak hogy kikre érdemes szavazni, kikre nem.
Már láttam pár embert aki birokra ment ezért, de volt aki propagandát gyártott, mint ahogyan éppen most az udvaron Serbia.
Mi meg csak igyekszünk kikerülni ezeket, és felbukkani ha itt az ideje a mi propagandánknak.

- ...Ezt a vesztest, kiöltözött minden egyes kiállására az udvaron, ahelyett hogy magát adná... - hallgattuk Czech mormogását, miközben néztük Serbia próbálgatását.
- Tudtommal te is kiöltöztél Czech... - mosolygott Hun.
- Én magamat adom! Csak épp... Kiöltözve... - ment el a farakástól arra a helyre, ahol még elrejtette a sörösüvegeit dobozostul.

- El is felejtettem hogy mi jut eszembe a farakásról, pedig télen jobban éreztem ezt... - nézett utána Hungary.
- Na nem mond, a grund? - vágtuk rá valamennyien.
- Isten áldja Molnár Ferenciek nevét aki hol egy új rákfajjal, hol egy könyvvel hurcolják ide a külföldiek szemét. - húzta vissza magát. - Már ha tudjátok miről van szó...
- Arról hogy a huszadik század végén egy kis tóban találtak egy víz alatti termálvizes barlangot benne egy nem ismert rákfajjal, amit Molnár Ferenc barlangnak neveztek el itt, Budapesten. - összegezte Japan Hungary gondolatait.
- Ehm... Igen, erről van szó. - üllt le Hun. - Évekkel később tudtam meg miután felfedezték, de ha itt van Budapesten az ország, könnyebben lehet megtudni ilyeneket.

- Jövőre már nem Budapesten leszünk!~ - emelte ki Slo'. - Kitudja, talán valamelyikünk között lesz! Talán Bratislava...!
- Bratislava? Úgy érted Po-zsony? Kétkedve hisze-
- Vaaaagy Prága!
- Esetleg Bécs lenne?
-

Akár Varsó!
- Berlin.
- Hogyan?
- Berlin.
- Természetesen Belgrád lesz a hely! - kiáltott bele Serbia is. - Nem is kétség! Sok ember bízhat bennem és dönthet felém!
- Mióta vagy itt? - fordult maga mellé Slovakia.
- Ugyan szlávtestvér, csak épp hírdetni akartam az én fővárosom. De mivel tudom hogy szerettek, talán erre szükség sincs, úgyis arra szavaztok aki szerintetek legjobban megérdemli, aki ugye én vagyok...!~ - tűnt is el ismét a többi csapathoz.

- AhHa. Ez kellett nekünk... - néztem utána. - Ő is biztosra magára szavaz egyedül. Nincs az az ország aki megbízna benne.
- Szerintem is így van. - gondolta végig Hungary. - Én nem szavazhatok magamra, így talán kitalálom később kié lesz az. Ki mire szavazna?
- Természetesen arra amelyik megérdemelné! - hintázott Slovakia felhúzva a lábát. - Bratislavára!
- Én sem lennék máshogy, lehet önzőnek hangzik, de banyek, Prága azért eléggé jó lenne nekünk! - folytatta Czech. - Van aki másra szavaz mint önmaga?

Transylvania volt az első rögtön hogy kicsit elnézzen. Nem lehet tudni hogy ő szavazhat e másra, vagy önmagára. Én magam meg nem akartam magamra szavazni. Talán ha lehetne, Hungary városára adnám le a voksomat, de ugye ez több mint lehetetlen.

Délutánra már volt is egy-egy plakát, leginkább a kirakott szavazó doboz mellett, ami egyébként telefüggött lakatokkal, idő kérdése hogy leszakad az egész karton-doboz. Vagyis azzal hogy telerakták sajátos plakátokkal, félig hazudtam, ugyanis szünet után, vagy oktatás után mindet letépték, és America is kevesebbet tudott velünk lenni. Mivel igen, ő, és még két testvére, az ausztrálok vigyáznak a dobozra, és annak tartalmára az éjszaka folyamán. Biztosra veszem hogy a többi kontinens miatt teszik hogy elfogadják ezt a posztot, és nem annyira fiatal kontinensként kezeljék.

És mit keresek náluk délután? Hát... Lenne kérdésem hogy mégis kikre is lehet szavazni, és kikre nem.
- Hé, America? - integettem.
- Oh, Howdy- vagyis, khm... Jó napot. - javította ki magát. - Miben segíthetünk?
- Hát... Ti vagytok csak? - vakartam a nyakam.
- Mi az hogy mi vagyunk csak? - nézett rosszallóan.  - Ugyanolyan kontinens vagyok!
- Nem úgy mint mi! - mondta az egyik Australia. - Mi teljesen mások vagyunk!

- Rendben, rendben! - legyintettem. - Csak annyit kérdeznék... L-lehet szavazni Transyl'ra?
- Öhm, pillanat, mindjárt meg is mondom! - tettette mintha gondolkodna, majd kinyitotta mellette az ajtót. - EU, hogy is volt? Csak országokra lehet szavazni?

- Azt mondta, lehet feleslegesen szavazni másokra is, de országoknak van csak fővárosa... - hallgatta Australia. Én is hallottam, bár inkább hogy "Már ezekkel is foglalkoznom kell... Hasztalan olyanokra szavazni akiknek kapitális városa sincs!"

- Hát... Akkor még átgondolom... - határoztam. - Hol is lehet szavazólapokat szedni?
- Lepecsételt papírokat itt, - mutatott a másik Australia a kezében lévő öt dobozra. - hogy ne lehetsen hamisítani őket! Utána meg aláírni a dobozon lévő papírt kontinensekre válogatva hogy könnyebben lehessen megtalálni a név helyét, ez meg arra kell hogy tudjuk, többször nem szavazhatsz.

- Rendben, ha este ébren vagytok... Talán jönni fogok. - távoztam egy intéssel.
Igazából késő délután volt, naplemente, ami a hátamat sütötte magam után. Senki sem volt már a folyosókon, így a csöndben sétálva tudtam gondolkodni.
Egy ideig kitudtam ismerni Transylvania részeit mint a sajátom. Őt tudnám még Hun városán kívül kiismerten őszintén alkalmasnak találni.
Micsoda félreértés hogy pont Hungary testvérét találom alkalmasnak...

729 szó.

Most jöttem rá hogy jó lenne sietni hogy egy száz rész meglegyen-
Szóval...
Beindult az agyam hogy több ihlet legyen-

A Nyeh legyen veled!