Bizonyítás
Slovakia szemszöge
- Tanítás indítós első lap! - feküdtem ki Canada mellé. - Eddig mennyit szereztünk meg ennek a trükknek hála?
- Nézzük... - nézegette az érméket. - Szereztünk kilenc pesot, sok-sok eurót, egy dollárt ééés még négy darab cseh koronát!
- Áh, igen, imádom hogy a magyar forintban nem tudják megadni az értékeket csak többként... - lazultam el a székben. - És milyen rendes Czechtől hogy vásárolta ezt meg! Általában hozzá sem ér... Honnan volt neki pénze? Miért vette meg?
- Canada, hallottad valahonnan hogy Switzerlandot meglopták? - érdeklődtem.
- Még szép hogy hallottam, hiszen a fél világ tudott ebből marcangolni! - nevetett fel. - Miért kérdezed? Be kellett volna ezt rakni szerinted?
- Nem, dehogy is, ez nem csak hogy nem pletyka, hanem ráadásul történelem! - legyintettem elnézve. - Csakhogy van e gyanúd, hogy mégis ki lehet a tolvajunk?
-
Hm... Ezzel a kérdéssel jól megfogtál! - vallotta fel. - Lehet hogy olyan lesz, akinek fizetésnél itt zörög a zsebe. Akkor elmondhatnánk a kontinenseknek a következő órákban! Milyen óraimról maradok le valószínűleg ha most mennék el?
- Tudtommal az európaiaknak a következő óra politika lesz... - nézett fel Canada a plafonra.
- ...Ja hogy az? Akkor nincs gáz ha szólnék neki órai késéssel. - vontam vállat mosolyogva, a Közép-európai szláv szoba felé. - Nos, akkor mindjárt... Kiderítem ki lehetett az...
- Czech! - vágtam ki az ajtót. - Tudom hogy csak te lehettél!
- Jesszusom! - húzta össze magát hirtelen. - Megrémisztettél, hogy rohadjon ketté anyád!
- Czech, testvérek vagyunk, és ráadásul nekünk sosem volt anyánk... - ráztam a fejemet. - Húgocskám, nem hittem hogy drogok után lopásra is készen állsz...
- Ne... Izélj már velem! - keresett szavakat zavarodottan. - Ma is azt írtad abba hogy én napokkal ezelőtt imádkoztam! Mekkora kamu ez már...!
- Ugyan, ahhoz hogy fedni tudj, meg kellene nézned hogy este vajon alszunk e hogy ne lássuk! - vigyorogtam, majd melléjöttem. - Hé, miért, akarod fedni ezeket? Mármint, a lopást még megértem, de...
- Értsd már meg, nem loptam...! - emelte fel a hangját. - Nem tettem semmi rosszat, és nem értem miért vádolsz engem meg.
- Magyarázot adj arra hogy van nálad átváltott pénz. - ragaszkodtam a saját gondolkodásomhoz.
- Nos... Még régebben szereztem a kis kocsmaszerűségből, tudod... Ott álltak mindent a tagok. - beszélt maga elé.
- Éééés... Lódítottál! - mondtam ki a végére.
- Mi-te- Ezt te honnan veszed? - hebegte.
- Pislogtál mikor rád néztem!
- Ebből hogyan következteted le, az egész egy baromság, és emelett nem magyaráz meg ez semmit sem!
- Lehet, de abban csak lehet igazam hogy zavar a nézésem, miközben a szemembe hazudsz!
- Csak a szemeimnek kell hidratálódnia is, nehogy kiégjen a látványodra! - vágta vissza nekem morcosan.
- Na jó, hinnék neked... - nyugtattam kicsit le. - De tegyél is azért hogy higgyek. És amíg nem tudsz meggyőzni, együtt fogunk mindenhova menni! Este is egy ágyban leszünk, rendben?
- ...Hát jó. - sóhajtott nyugodtabban. - Kibírnám bármeddig is veled, az igazamat fogom állítani. Eddig is bírtam, tovább is bírni fogom!
- Illetve... - szólaltam meg mégegyszer. - Szerintem inkább blicceljük már el a politika órát. Már úgyis késünk, és semmi kedvem egy verekedés közepébe kerülni...
Czech Republic szemszöge
Jégeső. Részeges az esti időjárás. A jegek kopogása tart csak ébren. Na meg hogy egy vendégem van az ölemben feküdve. Egek, mintha valami anya lennék...
- Hm? Alszol már? - figyeltem fel Slovakia pirosló arcára. Aludt, csak valószínűleg van valami a fejében lejátszódva. Elsőre nem fordítottam erre nagy figyelmet, de mikor éreztem hogy a lábam nedves lesz, még egyszer ránéztem. Ezúttal már félálomban volt, és könnyezett, bár nem láttam hogy oka lett volna rá.
- Történt valami? - suttogtam.
- Semmiség. - törölte a szemét. - Kicsit sötétet és megrázót álmodtam veled...
- Valóban? - vontam fel a szemöldököm. De válasz helyett csak átkarolt inkább meglepetésemre.
- Bolond... Miért nem mondod el, ha egyszer tudod? - viszonoztam a gesztust.
- Mit tudok? - szipogott, mire már én is el tudtam érzékenyülni. - Nem tudhatom hogy igazakat álmodok. De ha mégis, mindent értek már. Nem akarom hogy ilyeneket menj keresztül...
609 szó.
Legend number ez is-
Hm... Most már aludni szeretnék nkább, mint hogy írni, pedig jobb rész lett volna!-
A Nyeh legyen veled!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro