Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Bizonyítás

Slovakia szemszöge

- Tanítás indítós első lap! - feküdtem ki Canada mellé. - Eddig mennyit szereztünk meg ennek a trükknek hála?
- Nézzük... - nézegette az érméket. - Szereztünk kilenc pesot, sok-sok eurót, egy dollárt ééés még négy darab cseh koronát!
- Áh, igen, imádom hogy a magyar forintban nem tudják megadni az értékeket csak többként... - lazultam el a székben. - És milyen rendes Czechtől hogy vásárolta ezt meg! Általában hozzá sem ér... Honnan volt neki pénze? Miért vette meg?
- Canada, hallottad valahonnan hogy Switzerlandot meglopták? - érdeklődtem.
- Még szép hogy hallottam, hiszen a fél világ tudott ebből marcangolni! - nevetett fel. - Miért kérdezed? Be kellett volna ezt rakni szerinted?
- Nem, dehogy is, ez nem csak hogy nem pletyka, hanem ráadásul történelem! - legyintettem elnézve. - Csakhogy van e gyanúd, hogy mégis ki lehet a tolvajunk?
-

Hm... Ezzel a kérdéssel jól megfogtál! - vallotta fel. - Lehet hogy olyan lesz, akinek fizetésnél itt zörög a zsebe. Akkor elmondhatnánk a kontinenseknek a következő órákban! Milyen óraimról maradok le valószínűleg ha most mennék el?
- Tudtommal az európaiaknak a következő óra politika lesz... - nézett fel Canada a plafonra.
- ...Ja hogy az? Akkor nincs gáz ha szólnék neki órai késéssel. - vontam vállat mosolyogva, a Közép-európai szláv szoba felé. - Nos, akkor mindjárt... Kiderítem ki lehetett az...

- Czech! - vágtam ki az ajtót. - Tudom hogy csak te lehettél!
- Jesszusom! - húzta össze magát hirtelen. - Megrémisztettél, hogy rohadjon ketté anyád!
- Czech, testvérek vagyunk, és ráadásul nekünk sosem volt anyánk... - ráztam a fejemet. - Húgocskám, nem hittem hogy drogok után lopásra is készen állsz...
- Ne... Izélj már velem! - keresett szavakat zavarodottan. - Ma is azt írtad abba hogy én napokkal ezelőtt imádkoztam! Mekkora kamu ez már...!
- Ugyan, ahhoz hogy fedni tudj, meg kellene nézned hogy este vajon alszunk e hogy ne lássuk! - vigyorogtam, majd melléjöttem. - Hé, miért, akarod fedni ezeket? Mármint, a lopást még megértem, de...
- Értsd már meg, nem loptam...! - emelte fel a hangját. - Nem tettem semmi rosszat, és nem értem miért vádolsz engem meg.
- Magyarázot adj arra hogy van nálad átváltott pénz. - ragaszkodtam a saját gondolkodásomhoz.
- Nos... Még régebben szereztem a kis kocsmaszerűségből, tudod... Ott álltak mindent a tagok. - beszélt maga elé.
- Éééés... Lódítottál! - mondtam ki a végére.
- Mi-te- Ezt te honnan veszed? - hebegte.
- Pislogtál mikor rád néztem!
- Ebből hogyan következteted le, az egész egy baromság, és emelett nem magyaráz meg ez semmit sem!
- Lehet, de abban csak lehet igazam hogy zavar a nézésem, miközben a szemembe hazudsz!
- Csak a szemeimnek kell hidratálódnia is, nehogy kiégjen a látványodra! - vágta vissza nekem morcosan.

- Na jó, hinnék neked... - nyugtattam kicsit le. - De tegyél is azért hogy higgyek. És amíg nem tudsz meggyőzni, együtt fogunk mindenhova menni! Este is egy ágyban leszünk, rendben?

- ...Hát jó. - sóhajtott nyugodtabban. - Kibírnám bármeddig is veled, az igazamat fogom állítani. Eddig is bírtam, tovább is bírni fogom!
- Illetve... - szólaltam meg mégegyszer. - Szerintem inkább blicceljük már el a politika órát. Már úgyis késünk, és semmi kedvem egy verekedés közepébe kerülni...

Czech Republic szemszöge

Jégeső. Részeges az esti időjárás. A jegek kopogása tart csak ébren. Na meg hogy egy vendégem van az ölemben feküdve. Egek, mintha valami anya lennék...
- Hm? Alszol már? - figyeltem fel Slovakia pirosló arcára. Aludt, csak valószínűleg van valami a fejében lejátszódva. Elsőre nem fordítottam erre nagy figyelmet, de mikor éreztem hogy a lábam nedves lesz, még egyszer ránéztem. Ezúttal már félálomban volt, és könnyezett, bár nem láttam hogy oka lett volna rá.
- Történt valami? - suttogtam.
- Semmiség. - törölte a szemét. - Kicsit sötétet és megrázót álmodtam veled...
- Valóban? - vontam fel a szemöldököm. De válasz helyett csak átkarolt inkább meglepetésemre.
- Bolond... Miért nem mondod el, ha egyszer tudod? - viszonoztam a gesztust.
- Mit tudok? - szipogott, mire már én is el tudtam érzékenyülni. - Nem tudhatom hogy igazakat álmodok. De ha mégis, mindent értek már. Nem akarom hogy ilyeneket menj keresztül...














































































609 szó.

Legend number ez is-

Hm... Most már aludni szeretnék nkább, mint hogy írni, pedig jobb rész lett volna!-



A Nyeh legyen veled!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro