Czech Republic szemszöge

- Poland, jöhetsz, de a többiek is! - nyitott be Hun rögtön Polandra pillantva. - Hol van Czech és Slo'?
- Itt vagyunk, mi az? - kérdeztem.

- Ti együtt alszotok? Azt hittem... - lepődött meg. - Külön... Alszotok...
-

Csak most Japan nem tudta elvinni, ezért most ezzel boldogítom csak egyszer. - vontam vállat, és a hátam mögött is bólogatott Slovakia boldogan átkarolva engem.
- Mi az Hun? - üllt fel az oldalamra támaszkodva.
- Áucs, vigyázz már! - toltam le magamról. - Összenyomod a petefészkeimet!

- Ez... Nagyon rosszul hangzott... - röhögött.
- Most komolyan, ez az igazság! - ülltem fel, de addigra már mindannyian nevettünk.
- Jó, hagyjuk... - fojtottam vissza. - Mi történt?
- Romania szellem lett... - mesélte Hun. - Valószínűleg őt is láttuk tegnap.
- Én nem láttam semmit sem, csak tapasztaltam... - jött hozzá Poland. - Most már sejtem mit jelenthetett az álom...
- Te is álmodtál? - kérdeztem. - Én táncoló szellemek közt láttam, innen sejtettem a dolgot.
- Ja, meg néha táncoló sörökkel táncolsz népviseletben, "álmodban"... - vigyorgott Slovakia.
- Slo'! - vágtam pofon. - Nem ez a lényeg!

- De nem csak arról van szó... - folytatta Hun. - Mert izé... Megszállta Erdélyt...
- Oh... - mordult fel az egész közösség egyszerre.
- Már csak ti és Switzerland hiányzik, szóval jönnétek? - mutatott hátra az ajtóra.
- Jövünk. - vágtam rá.

- Nem vagy túl jó bőrben Transyl'... - állapította meg Slovakia végignézve Transylvaniát, ahogy az ágyon üllt fehúzott lábakkal.
- Már mondtam hogy ne nevezz így! - igen, nyáron nevezte még így a születésnapján, és azóta van hogy így hívja. Állítólag idegesíti őt, de már tavasszal is volt valami beceneve általa, így megértem. Én azt nem szeretem ha Czechiának hívnak, az olyan... Fenséges, ami én nem vagyok egyáltalán.

- Tudod mit mondana most Romania? - érdeklődött Slo'.
- Ugyanezzel cukkol épp... - hunyorgott Transylvania.
- Van hogy átveszi a hatalmat? Van hogy helyette érzel dolgokat? - sorolta a kérdéseit folyamatosan.
- Még csak fél órája van megszállva, hagyjad már...! - simogatta Transylvaniát Aust.
- Hozzám nem nyúlsz mocskos labanc...! - sziszegte a fogai közt Transylvania, mire rögtön visszahúzta a kezét.

- Srácok, emlékszek! - toppantott be Switzer. - Tudom mi volt a baja Romaniának!
- Ezzel kicsit megcsúsztál, mivel már ő vele tudunk beszélni. - jegyezte meg Germany.
- Tényleg, Transyl', mond, Romania hogyan halt meg? - fejezd már be Slo'!
- Várj... - állított meg minket. - „Hát... Elég mérges voltam... Magamra, és úgy éreztem nem kellek a világnak többé... El akartam menni előletek, de akkor megjelent ő, Eurasia...”
- Na szép, megint ő! - szóltam bele.
- Shh, hallgassuk végig...! - suttogta Lithuania. Valószínűleg nem nekem mondta, hanem a mellette levő hatalmas rózsaszín pulóverben susogó Veznek. Tényleg, sok időre észre sem vettem Vezt... Fura...

- „Megkérdezte hogy mi a bajom, mire elmondtam mindent, amennyit tudtam. Látta hogy öngyilkos hajlamom van, és megkérdezte hogy miben segíthet... Én azt mondtam hogy vigyen a Mennyekbe, el innen, ahol jobb nekem... "Biztos vagy benne csillagom?", "...Teljesen."... Megmérgezett fokhagyma reszelékkel, és utána jött Czech-” azt mondja nem mondhat többet. - fejezte be Transylvania.

- Ennyi elég is volt... - válaszolt Switzer. - Transylvania, ez most a te műszakod. Nincs most rám szükség.
- Úgy érted hogy támasszam föl, igaz...? - nézett rá.
- Ha tudod...
- De nem akarja... Úgy gondolja hogy senkinek sem kell ő....
- Nos, én szeretem lehet-félbátyót, nem kellett elmennie szeretetért...! - mosolygott Italy.
- Engem kérdezni sem kell, szörnyen hiányzik... - kezdte Hun is.
- Hát, én is visszavárom... - vallottam be.
- Szerintem mindenki szerette a maga módján... - szögezte le Poland.
- Hát igen... - mondtuk szinkronban.

- Tehát...? Ki akarja megmenteni perverz barátunkat? - kérdezte Hungary. Erre egy elég erős bizalmas zaj kerekedett.
- Irány a hullája! - mutatott az ajtó felé Transylvania. Erre a hangzavar leállt.

- Vagyis... - mentegetőzött Transilvania. - Ezt most Romania mondta...!

559 szó.

Huh, karanténban egyszerű írni...

A Nyeh legyen veled!