Ááhh... . Ásitottam fáradtan ,mikor csörgött az óra reggel.
Már 6? Kérdezte fáradtan magamban. Felöltöztem ,fogatmostam és lementem valami reggeliért a menzára. Szerencsére már ijen kora reggel is nyitva van.
- Még kb van 20 percem mielött el kell indulnom. Annyi idő alatt még megreggelizem. - mondtam.
- Hova megy ijen kora reggel ha megtudhatom? - kérdezte a pultos.
- Az első küldetésemre. - feleltem neki ,miközben elkezdtem megenni a levesemet ,ami mellesleg nagyon finom volt.
Miután megreggeliztem ,elköszöntem a pultostol és elindultam a Klain kastély elé ,ahogy az a papiron is ált. Nem kellett sokat mennem ,szerencsére az iskola nincs olyan messze a kastélytól. 6:54. Még hamarabb is érkeztem. Remélem a feladó nem az a késős fajta.
Nem is kellett sokat várnom. Pár perc múlva már meg is érkezett a báró és a másik kisérő.
- Ön lenne a másik kisérő? - kérdezte a katona.
- Igen. Én lennék az. - válaszoltam neki.
- Rendben. Akkor indulhatunk is. Mindjárt a hintó is megérkezik. - mondta a báró.
Vártunk kb egy olyan 6-7 percet és meg is érkezett a hintó. Fel is ült a báró. Nekünk a másik kisérővel csak követnünk kellett a hintót és megvédeni a támadóktól. 1,5 kilómeter után ,egy "kissebb" erdőbe értünk ,ami nagyon úgy nézett ki ,mint ami hemzseg az utonállóktól. Nem is kellett sokat mennünk ,máris beleütköztünk néhány útonállóba ,akik úgy látszik nem tudtak mágiát használni.
- Nézzétek fiúk. Ez egy jó fogás. Még egy lány is van velük. - motyogta önelégülten az egyik az utonállok közül.
- Na lássuk mit tud egy D osztályú mágus. - mondta kételkedően és önelégülten a velünk lévő katona.
Egy kis mágiakörrel néhány kissebb kőszikla jelent meg. Elkezdtem lőni a kősziklákkal az utonállókat ,akik egy kis idő múlva meg is adták magukat.
- Ez el is volt várható egy D osztályútól. - mondta mosolyogva a báró.
Az erdőn áthaladva még belebotlottunk egy-egy kissebb csoportba ,akiket ugyanúgy játszi könnyedséggel intéztünk (intéztem) el. Az erdő után egy nyiltabb területre érünk.
- Már csak 2,5 kilóméter és ott vagyunk Frainban. - mondta nyugodt hangal a katona.
- Akkor már negyede megvan az útnak. - motyogtam magamban.
Már kb 3 órája megyünk ,mert mindig valamiért meg kellett állnunk. Mindig volt valami gondja a bárónak. Vagy megunt ülni és inkább sétált ,vagy megunt sétálni és újra le akart ülni. Egyszer még kereket is kellett cserélnünk ,mert a bárónak épp nem volt kedve az utat követni.
Miközben ezen "gondolkodtam" valami kissebb zajt hallottam.
- Vigyázzon!! - mondta ijedten a katona.
Gyorsan kirángatta a bárót a hintóból. Egy óriási kőgolyó repült el a hintó mellett. Ekkor két irányból is felszerelt harcosok jelentek meg.
- Ha jól látom mágusok is vannak közöttük. - kiabálta az edjik utonálló.
- Akkor az az enyém. - mondta nagyhangon egy másik.
Ekkor nekünkrohantak. Én  fénygömbökkel próbáltam őket megfékezni ,amíg a velünk lévő katona a kardjával (ami brutál nagy volt mellesleg) próbálta őket visszatartani.
- Most megvagy! - szólalt meg valaki a hátam mögül.
Ekkor egy nagyon nagy lökést éreztem a hátamnál. Gyorsan elugrottam onnan. Szerencsére sikerült időben elugranom. Ha egy kicsivel késöbb ugrottam volna el az nagyon fájt volna. Ekkor egy fiú mágust pillantottam meg.
- Gondolom te nem velünk vagy. - mondtam neki.
- Eltaláltad. - mondta mosolyra húzva a száját.
Mikor ezt kimondta egyből nekem rontott. Én egy kisseb tüzzel eltérítettem és az edjik karját el is találtam. Miután eltaláltam ,a karjáról leszakadt a pólója. Ekkor megláttam ,hogy a karja vasból van.
- Neked a fél karod autómél?!? - kérdeztem meglepődve.
- Igen. Az talán baj? - válaszolta gúnyosan.

Jegyzet: Az autómél az egy félig robotvégtag ,amit az idegekhez erősítve póttestrésznek lehet használni.

Miután a katona megállította a "kissebb" sereget ,azután már csak én és a másik mágus maradtunk. Néhány varázslat után már kezdtünk mindketten fáradni. Ő erős széllökésekkel támadott ,míg én a fénygömböket használtam. Párszor eltalált és megvágott ,de és is sokszor eltaláltam őt. A katona megkötözte az ellenséges katonákat. A báróval is minden rendben volt. Már csak a másik mágus maradt talpon. Gyorsan le akartam rendezni ,mert már kezdtem fáradni. Nagy levegőt vettem ,behunytam a szemem ,majd koncentráltam. Eközben ő megint széllel próbálkozott. Kinyitottam a szemem és egy kardot idéztem meg ,ami külső sérülést nem okoz ,csak a lelkét támadja ,így nem tudom megölni vele ,de térdre tudom vele kényszeríteni. Miután eltaláltam a kardal azután ,egy hosszabb idelyű alvás mágiát használtam ,amit órán tanultunk. Miután őt is kiütöttem ,megkötöztük és egy lóra fektettük. A többi katona sétált mögöttünk lefegyverezve. A város fele ,még találkoztunk pár utonállóvan ,akik meg sem tudtam minket közelíteni. A maradék fél kilóméteren meg már nem is találkoztunk egy utonállóval sem. A bárót eljuttattuk épségben a
Frain városba ,ahol letettük a házánál ,majd megkaptuk a fizetségünket.
- Na végre visszamehetek. - mondtam boldogan.
- Na vigyázz majd hazafele máguskám. - mondta elköszönés képpen a katona.
- Te is vigyázz hazafele. - válaszoltam neki.
Szerencsére a vissza fele úton ,nem volt annyi bandita mint a város fele.
Úgymond épségbe visszaérem az iskolába. Felmentem a szobámba ,majd letusoltam és lefeküdtem pihenni.  Miután egy kicsi  pihente ,elmentem a recepcióra leadni a jelentést a küldetésről. A küldetés reggel 7 től délután 2 ig tartott ,és nem volt egy sétagalopp ,mondhatom. Elmentem a menzára valamit enni ,mert már nagyon éhes voltam. A menza fele találkoztam Larával.

   Ez lett volna az új rész. Remélem tetszett. Hamarosan jön az új rész.
Sziasztok. 👋