A menza fele találkoztam Larával ,aki látszólag máshól járt.
- Szia! - szólítottam meg Larát.
- Olyan szép és menő... - ábrándozott Lara.
- Ki az aki olyan szép és menő? - kérdeztem érdeklődve.
- Hát az a fiú akivel találkoztam a városban. - mondta ,közben visszatért a jelenbe.
- Értem... de mi a neve? - kérdeztem tőle kíváncsian.
- Őőő... hááát... nem kérdeztem meg tőle a nevét... - mondta szomorúan.
- Miután ebédeltem azután elmegyünk a városba és megkeressük ,rendben? - nyugtattam barátnőmet.
- Rendben. - mondta megnyugodva.
Miután megebédeltem ,azután elmentünk a városba ,ahol egy ideig kerestük azt az illetőt. Egy idő után már kezdtük feladni ,de ekkor meglátom Rent ,aki mellesleg 2 idősebb fiú elöl fut. Ekkor megfogtam Larát és Rent ,majd egy kissebb sikátorba löktem őket ,majd én is utánuk mentem.
- Már megint mibe keveredtél? Még csak egy nap telt el és te már megint bajban vagy! - szidtam le Rent.
- Ayumi... - szólalt meg Lara.
- Ne most! - mondtam Larának.
- De Ayumi... - szólt megint Lara.
- Mi az? - kérdeztem tőle.
- Ő az a srác akiről beszéltem... - mondta kicsit elpirulva.
- Az szuper... hogy miiiii?!? - kiáltottam meglepettségemben.
- Ssssss... még meghallja. - mondta Lara.
- Ezt majd késöbb még megbeszéljük ,előszőr is mit csináltál már megint? - kérdeztem Rentől.
- Én... hát... izé... nem mondhatom meg. Titok. - mondta Ren ,miközben egy jó hazugságot próbált kitalálni.
- Öm... ti honnan ismeritek egymást? - kérdezte Lara.
- Ő egy gyerekkori barátom. - válaszoltam neki.
- Értem... szóval... van valami köztetek? - kérdezte féltékenyen.
- Nincs. - mondtam.
- Nincs. Nincs köztünk semmi az ég világon. - jelentette ki Ren.
- Most nagy kő esett le a szívemről... - mondta alig hallhatóan Lara.
- Na akkor Ayumi ,tudnál nekem segíteni egy picit? - kérdezte Ren.
- És mégis miben? - kérdeztem.
- Tudod... neked van mágiád meg minden... nem tudnád őket picit lefoglalni? - sunyin kérdezte a boci szemeivel Ren.
- Én biztos ,hogy nem ,de Lara segíthet. Eltudnád altatni őket? - kérdeztem Larától.
- Persze. No problem. - válaszolta Lara.
- Kösz szépségem ,még meghálalom valamivel. - mondta Ren.
Lara a mágiája segítségével elaltatta a két fiút ,eközben Ren már itt sem volt.
- Biztos ,hogy ő az? - kérdeztem Larától kételkedve.
- Biztos ,nem téveszteném el. - válaszolt nekem Lara.
- Hááát jóóó... ha te mondod ,felőlem. Ha neked ő az "álom pasi" akkor nekem mindegy. - mondtam neki.
- Én mostmár vissza megyek a suliba ,jössz? - kérdezte.
- Nem. Én még maradok. - mondtam. - Ha már itt vagyok ,akkor elmegyek megnézni ,hogy hogy van anya. - válaszoltam.
- Akkor te még nem hallottad? - kérdezte tőlem Lara.
- Mégis mit nem hallottam? - néztem rá furcsállóan.
- Amíg el voltál menve a küldetésedre ,bejelentették ,hogy egy szövetség ujjá akarja éleszteni Vernomot ,ami miatt ,most minden udvari mágust behívtak. - mondta Lara.
- Hogy míííí?!? Ezt miért nem mondtad elöbb? - kérdeztem meglepődve Larát.
- Hát... fárattnak tüntél ,majd jött Ren és nem volt alkalmam elmondani. - válaszolta.
Ez a hír hallatán egy picit pánikba estem ,mert Vernom az egyik legveszéjesebb és leggonoszabb mágus a világon. Az ő varázsereje felfoghatatlan. Legutobb is csak a világ 9 legjobb mágusa tudta őt legyőzni a saját életük feláldozásával. A 9 legnagyobb mágus között ott volt a tulajdon bátyám is ,aki nem csak ,hogy megvédett minket ,de még az emlékeink nagyrésze eltünt róla. Valami oknál fogva csak én és apa emlékszünk rá ,de mi is csak alig. Mikor anyát megkérdeztem ,hogy milyen volt a bátyám ,csak annyit mondott ,hogy én egyke vagyok. Apa kicsit többre emlékszik mind én ,de még neki sincs meg az összes emléke a bátyámról. Én csak a nevére és arra emlékszem ,hogy kb ,hogy nézett ki. Apa a hangjára és az erejére is emlékszik ,de amikor megkérdem tőle és elmondja mindig megfájdul a fejem. A gyerekkorunkból nem is emlékszem semmire. Néha ,hogyha egy tárgyat ami az övé volt meglátok ,akkor pár kép bevillan de ennyi. Eddig kétszer fordult ez elő.
- Na ez nagyon nem hiányzott. - mondtam.
- Ja és még valami. - szólalt meg Lara.
- Még mindig van híred? - kérdeztem.
- Ja. Mától kezdve amíg meg nem találják őket addig délután 8 ig lehet csak kint kószálni. Azután minden diák vissza kell menjen a suliba. - mondta nyugott arcal Lara.
- De jó.... ahoz képest ,hogy az órak délután 5-ig tartanak... . Másvalami amit közölni szeretnél velem? - kérdeztem lehangolódva Larától.
- Kihirdettek egy próbát a mágus iskolákban október 16-ra. Egy erőpróba lesz. Mindig lesz két tanuló ,akik meg kell küzdeniük egymással. Csak egy nyertes lesz. Aki nyer ,az kap egy mágiaerősítő gyűrűt ,aminek a neve is jellemzi ,megerősítí a mágiádat. Ez osztály szinten lesz. Csak D osztályúak vehetnek részt. Egy másik város mágus tanoncai is eljönnek és velük kell majd harcolni. - mondta nekem.
- Hogy mi?! Hanyadika van ma? - kérdeztem.
- Szeptember 27. miért? - kérdezte tőlem.
- Akkor már csak 2 és fél hét van hátra a versenyig. 
- Melyik iskola ellen leszünk? - kérdeztem beletörődve az egészbe.
- A Heartwear iskola ellen. - mondta.
- Na neee... eséjünk sincs ellenük. Úgy hallottam ,hogy náluk a D osztályos tanulók eggyenként felérnek egy S oszályúval. Hát ilyen nincs. Na mindedj ,ez a legkissebb gondom. - mondtam alig hallható hangon.

  Ennyi lett volna ez a rész. Tudom ,hogy megint egy jó nagy kihagyás volt. Megpróbálok naponta vagy két naponta írni. Na sziasztok! 👋