Sose gondoltam, hogy egyszer rászánom magam erre. Mármint, hogy lelépjek innen, úgy, hogy senki sem tudja hol vagyok. Vagyis nem egészen, mivel a családom tudta hol vagyok, de senki nem látogathatott meg, nehogy valaki észre vegye. Kivéve Leóékat.
Aznap mikor felszálltam a gépre, tudtam, hogy jól döntöttem. A legtöbb sztár simán bírja ezt, de nekik nem volt ilyen gondjuk. Egyébként meg Selena Gomez is pihent, mindenkinek jár a pihenés.

Egy másfél hónapja mentem el, és ma frissen és üdén érkeztem vissza Olaszországból. Igen, Olaszroszágban bújtam meg egy aprócska kis szigeten, távol mindentől. Térerőt se lehetett mindenhol találni, de ez így volt jó. Szörnyen kedves emberek voltak ott, sőt még egy koncert is volt. Nem nekem, hanem aki akart. Én pedig megírtam ott a legújabb slágerem, amit ott mutattam be először. Hála ez égnek ez az utolsó nap volt, szóval az internetre kikerült videók után elég sokan özönlöttek a szigetre. Engem azonban már nem értek el. Szépen csöndben hazautaztam, senkinek sem szóltam, mindössze egy ember tudott az egészről.
-Szia.- suttogtam a bátyám vállába.

-Hiányoztál.- szorított szorosan.

-Gondolom most haza akarsz menni.- simította meg a hajam.

-Vagy elmegyünk Aaliyahért a suliba és elmennénk egy kávézóba. Tudok egy nyugodt helyet.- mosolyogtam, mivel jelenleg semmi problémám nem volt.

-Ahogy akarod.- válaszolta, majd kimentünk a kocsijához. Remélem senki nem követte, mivel nem egészen ma terveztem még visszatérni.Az iskolához hajtottunk, ahol elég régen jártam.

-Mi van, ha Aaliyah kocsival jött?- jutott eszembe.

-Azt erősen kétlem.- nyitotta ki az ajtót.

-Miért?- kérdeztem meglepetten.

-Apa beült mellé a kocsiba.- adta meg az egyszerű választ. Aaliyah borzalmasan vezet, én is csak egyszer ültem mellette, de megbántam.-Elvette a kocsi kulcsát.

Shawn kiszállt, de szinte azonnal vissza is szállt, mivel a húgom beszállt a kocsiba.

-Úristen végre itt vagy.- ölelt magához hátulról, szorosan.

-Hiányoztál.- mosolyogtam magam elé. Aaliyah becsatolta magát, majd elindultunk. Ugyanabba a kávézóba ahova Martin vitt a legelső randinkon. Még a közös szám előtt. Még az előtt, hogy összejöttünk volna. Jut eszembe, holnap lesz egy éve, hogy együtt vagyunk. Természetesen nem felejtettem el és vettem ajándékot. Egy képkeretet amire egy kis térkép volt nyomtatva és egy szivecske jelölte a kiadót. A képre pedig rá volt írva, hogy "Itt kezdődött minden".

A kávézóban a lány azonnal felismert minket, ezért egyszer ki is borította a forrócsokim, de türelmes voltam. Mikor viszont kihozta, akkor kért tőlünk aláírást meg képet. Ezután visszament dolgozni.

Shawn még egy képet is lőtt rólunk, ami jól sikerült.

-Kirakhatom?- kérdezte félve Aaliyah.

-Persze.- mosolyogtam rá.- Mindig te osztod meg az első híreket rólunk. Hát hajrá.- mosolyogtam rá.

-Biztos?- csillant fel a szeme.

-Biztos.- bólintottam, majd kirakta a képet.

aaliyhamende.s: Welcome Home😍💕

Az arcom nem is igazán látszik, mégis mindenki azonnal rájött, hogy én vagyok a képen. A legtöbb oldal pedig boldogan jelentette be a visszatérésem.

Miután kibeszéltük magunkat hazamentünk. Mármint apáékhoz.
-Lori.- ölelt magához szorosan apa.
-Loji.- szaladt oda Claire is.
-Hiányoztatok.- öleltem át őket szorosan.
-Lori. Tudom még csak most jöttél haza, d...- kezdett bele apa.

-Vigyázok a lányokra apa.- válaszoltam.

-Honnan tudtad?- tolt el magától.

-Legalább 3 hónapja nem láttad Rebeccát,mert senki nem tudott vigyázni a lányokra. De most itthon vagyok.- válaszoltam, mire újra megölelt.

-Lori ugye most itthon maradsz?- ölelt meg Claire. Már nagyjából tud beszélni.Vagyis teljesen, egyedül az én nevem egy kis akadály. Az, hogy apa és anya simán megy. Aaliyah nevét lerövidítette Liyah-ra, mint néha én- Shawn és Camila neve egyszerű. Martint meg Marti-nak hívja.

-De itt ám. És ti nálunk alszotok. Na mit szólsz?- kaptam fel mosolyogva.

-Juhú.- kiáltott fel.

-Na futás pakolni.- tettem le, mire elkezdett felfele futni.- Mindjárt megyek segíteni.

-Köszönöm.- ölelt meg apa.

-Aaliyah, gyerünk pakolj.- tapsoltam kettőt, mire felszaladt ő is a lépcsőn.

-Örömmel vigyázok rájuk.- mosolyogtam apára.

-Hát akkor én is megyek pakolni.- mosolygott rám apa, és hasonlóan tett mint a húgaim. Felszaladtam Claire szobájába és segítettem neki pakolni.

-És ezt a kiskutyát is visszük.- rakta bele a táskába.

-Claire kicsim.- állítottam le.- Nem kell ennyi játék.

-De ezeket szeretném.- nézett rám szomorúan, és ennek nem tudtam ellen állni.

-Jól van. Hozok még pár táskát a szobámból.- álltam fel, majd a szobám felé sétáltam. Benyitottam Aaliyah szobájába és legnagyobb meglepetésemre az én cuccaimmal volt tele. Megértettem, Aaliyah megkapta a nagyobb szobát, amit nem is bántam. Nem akartam gonosz lenni, nekem megfelelt. Fogtam pár táskát, majd kimentem. Nem sok táskám volt már itt

Átmentem ezúttal már Aaliyah szobájaba, majd mosolyogva néztem végig hogy mennyit változott ez a hely.

-Hogy haladsz?- kérdeztem a kezeim közt a táskákkal.

-Mindjárt kész vagyok.- válaszolta.

-Akkor segítek még Clairenek. Esküszöm már most több cucca van, mint nekünk.- nevettem és visszamentem hozzá.

-Akkor átrakod?- kérdeztem apát, aki átrakta a kocsimba Claire ülését.

-Claire gyere ide.- ültettem be a kocsiba. Becsatoltam az övét, majd beraktam a cuccait. Aaliyah is bepakolta a cuccait, majd bepattant az első ülésre, mellém.

Hazaérve felparkoltam a kocsifelhajtóra, majd kiszálltunk és kivettük mindenki cuccát. Mivel apáéknál volt a kocsim, így könnyebb volt hazajönni.
Mikor kinyitottam az ajtót, halkan mentünk be.

-Martin hol van?- kérdezte Aaliyah.

-Gőzöm sincs.- válaszoltam, miközben a nappali felé sétáltunk.

-Tudja, hogy hazajöttél?- kérdezte.

-Shawnon kívül senki sem tudott róla.- válaszoltam.

-Kaphatok inni?- kérdezte Claire.

-Persze. Menj a konyhába, mindjárt megyek én is.- raktam le a cuccom. A húgaim a konyhába mentek én pedig a kanapéhoz. Óvatosan leültem rá, majd az ott fekvő ember homlokát megsimítottam. Kinyitotta a szemét, majd rám mosolygott.

-Szia.- suttogtam.

-Szia.- suttogott ő is, majd felült.- Hiányzotál.- ölelt magához.

-Te is.- dőltem a mellkasához. Egy csókot nyomott a számra, amit a kisebbik húgom szakított meg.

-Martiiin.- kiabálta és a barátomhoz rohant. Szorosan megölelte, amit Garrix viszonzott.

-Apa elment Rebeccához.- mondtam magyarázat képpen.

-Tudom.- mosolygott rám, amin meglepődtem.

-Martin minden héten eljött.- ült le mellém Aaliyah.

-Tényleg?- pillantottam a barátomra, aki bólintott.

-Tényleg.- bólintott a húgommal a nyakában.- Jut eszembe holnap meghívtak egy díjátadóra.

-Megyünk?- csillant fel Aaliyah szeme.

-Menjünk?- kérdeztem.

-Ahha.- bólogatott mindenki.

-Jól van.- válaszoltam mosolyogva.- Akkor megyünk.

Mindenki kiabálni kezdett, és rendkívül örültem, hogy örülnek. Na meg aztán, valahol meg kell jelennem egyszer. Pont tökéletes alkalom.

-Nem megyünk le a partra?- kérdeztem, mire mindenki bólintott. Gyorsan kiengedtem a hajam, majd a komódon talált csattal fogtam össze. Kényelmesebb volt így.

Mosolyogva sétáltunk le a partra, de nem fürdeni. Csak lemenni. Aaliyah hozta a fényképezőjét, szóval képeket is csináltunk.

-Lori. Az mi?- mutatott a távolba Claire.

-Ott?- mutattam én is oda. Közben hallottam, hogy Aaliyah gépe kattog.

-Igen ott.- válaszolta a kisebbik húgom.

-Az egy hajó. Nagyon messze innen.- mosolyogtam rá.

Már nem nagyon sokáig voltunk lent, mivel Claire fáradt volt.

Beleraktam a kádba, majd miutan kilubickolta magát, az ágyba vittem.

-Hoztam kakaót.- lépett be Martin.

-De aranyos valaki.- nevettem, ő pedig csak mosolygott. Claire felült, majd a kezébe fogta a kakaót.

Bár Clairenek szokása volt, hogy mesét kell mesélni. De most nem. Egyszerűen pár perc alatt elaludt.

Hajnalba arra keltem, hogy valaki áll az ágy mellett.