Mark szemszöge:

Wow.. ismeri Carlt pedig őt a cégnél is kevesen látták. Lehet a kurvája és eltévedt. Nem nem Carlnak van felesége és egy fogadott lánya nem tenne ilyet ,de viszont motorral mennek el. Lehet... ohhh... ő a lánya. Jeszusom és én .... megfogok halni. Én nem vagyok normális és még nem is ismerem. De jó az apja holnap megöl. Bocsánatot kell tőle kérnem. Lehet ,hogy még itt van. Ekkor felbúgott a motor hangja. Elkéstem.....

Angel szemszöge:

Carl itt volt és hozta a motoromat. De jó. Élvezem ,ahogy a hajamba kap a szél ,az adrenalint, ami elönti a testem. Felemelő érzés. Mintha szárnyalnék. Kisvártatva ,de haza értünk. Harley otthon volt. Elmeséltem a napomat és ,hogy mi történt még ők nem voltak itthon.

-Amúgy hol is voltatok?-kérdeztem.

-Egy-két fontosabb ügyet kellet elintézni.

-Ahha.

-Holnap viszont suli. Tom megy érted és egyből visz a lőtérre  lövést fog tanítani.

-Hogy ki??-nem értem eddig a neve nincs gyerek furikázott.

-Aki eddig vitt ide-oda és aki elkezdett tanítani.

-A neve nincset Tomnak hívják?-kérdeztem. Nem illik rá a Tom nem tudom inkább a Carlo vagy Scott. Az inkább.

-Igen ,de pakolj be .

-Utána elmehetek Rosehoz?Mesélnem kell neki.

-Rendben ,de csak neki.

-Oké.-felmentem a szobámba és gyorsan bepakoltam. Átöltöztem majd mentem is ki az ajtón. Rose nem lakik messze csak pár utca. Igaz sötét van ,de gyors vagyok. Gyors léptekkel mentem az utcán a cipőm kopogott mikor a sarka a betonnak ütődött. Drámai hatást keltettem. 10 perc múlva oda is értem. Csengettem ,de nem jött senki ami eléggé szokatlan hisz Rose mindig csöngetési készenlétben áll. Nem szűrődött ki fény az ablakon ,ami kezdett megijeszteni. Rose fél a sötétben, mindig ég nála a lámpa. Felhívtam de kisípolt. Oké most már biztos valami baj van. Kinyitottam a kaput az ajtó résnyire nyitva volt. Itt nagy a baj. A nappali felé vettem az irányt próbáltam hangtalanul közlekedni. Nem láttam senkit úgy ,hogy felnyomtam a villany kapcsolót ,de amit ott láttam az valami borzalmas volt. A fehér szőnyeg vérben ázott és vérnyomok vezettek a fürdő felé. Tudtam ,hogy  mi történt és ,hogy ki volt mégis reménykedtem benne ,hogy nem az. Nem lehet az. Futottam a fürdő felé. Benyitottam. Ott feküdt a kádban egy... egy...kádnyi vérben holtan. Nem nem nem.... Csak ezt ne. A tükörre 2 szó volt írva még is összedöntötték a kis világot amit felépítettem magamnak.

"Mindenki előtted."

Térdre rogytam és bőgtem . Nem tudtam abba hagyni. Fel kell hívnom Carlt.

-Tessék?

-Carl.. gy..gyertek Rosehoz.... si..siessetek.

-Már is.-csak ennyit mondott és letette a telefont.

A legjobb barátnőmet megölték miattam. Miattam . Az én hibám.
Csak ezt hajtogattam. Majd Carl, Harley ,Mark ,Tom és még jó páran megérkeztek. Harley mikor bejött az arca elé kapta a kezét ,hogy ne lássa a brutális gyilkosság helyszínét.

-Én..nem...-valamit akartam mondani de nem jött ki semmi a számon.

-Mark vigyétek ki!-mondta Carl. Nem tudtam felállni a sírástól elgyengültem.Mark felkapott és ki vitt.

-Mi történt?-kérdezte

-Én..én..nem..-erősen magához ölelt. Erre volt szükségem. Viszont bármibe is kerül megbosszulom Rose halálát. Ő nem tudott semmiről. Ártatlan volt. Én viszont mindenkit kifogok végezni bármilyen köze is volt a gyilkossághoz.

Sziasztok itt az új rész. Próbáltam bele vinni némi izgalmat remélem sikerült. Ha tetszett vote. Ha várod a kövit komi.