Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

45.




*Másfél évvel később*

*Mimi POV*

- Kookie, elárulnád hogy mégis hova megyünk, amiért már két és fél órája utazunk?- kérdeztem vőlegényem, miközben az anyós ülésben kényelmesen elhelyezkedve figyeltem Jungkookot aki az útra koncentrálva vezetett.

- Szívem, mondtam már hogy meglepetés. - nézett rám egy mosoly kíséretében, ám tekintetét hamar visszavezette az útra. Így hát az út további részében csak csendben utaztunk egymás mellett. Ám ez a csend nem volt sem kínos, vagy zavaró helyette inkább kellemes és megnyugtató.

A hosszú útnak, és csendnek köszönhetően volt időm gondolkodni az elmúlt másfél év történésein és eseményein.

Jungkooké lett a legnagyobb maffia egész Ázsiában, Yoongi és Hyuna ott hagyták a gimit és össze költöztek. Ezt onnan tudom ilyen biztosra, mivel Jungkooknak megvannak a kellő forrásai ahhoz hogy az ilyen információkat gond nélkül megszerezze. Ami a szüleimet illeti, nos a tévében még egyszer szerepeltem a hírekben mint "a 2 éve eltűnt fiatal lány", ám szerencsére mind a média és az emberek, illetve ismerőseim számára kezdtem köddé válni. Pedig nem egyszer vitáztam már az utóbbi időben emiatt Jungkookkal hogy hadd tudassam a szüleimmel hogy a lányuk él és virul, de végül nem így lett. Kook elmondása szerint a szüleimet ért sokk hatás- illetve aggodalom miatt azonnal mennének feljelenteni Jungkookot mint "elrablómat" és abból adódóan akár életfogytig tartó büntetésre is ítélhetnék.

Így hát végül abban maradtunk, hogy bizonyos időközönként ellátogatunk a szülői házamhoz, ezzel is ápolva a már majdnem teljesen begyógyult lelkemet is. Pedig aznap este, mikor Jungkookkal az ágyban össze bújva beszélgettünk, és ő elmondta töviről hegyire, hogy ki is ő valójában akkor úgy éreztem hogy azonnal megyek és fel nyomom a zsaruknak.

Voltaképp ő úgy mondta, hogy már hónapokkal az új tanév kezdete előtt kiszemelt magának, de mivel előtte még alaposabban megakart ismerni, így hamis iratok és igazolványok segítségével ő is beiratkozott a sulinkba, mint újonnan jött diák. Justin, akivel pedig még az elején kavartam az az egyik maffia családnak a kis újonca volt. Ami pedig a "bandájukat" illeti. Az is csak figyelem elterelés volt. Egytől egyig kamu. Jungkook azt mondta azért kellett ez a színjáték, hogy meg győződjön róla valóban jó társa leszek-e neki. Elmondása szerint az idő múlásával kezdett egyre jobban és jobban belém habarodni, melynek meg is lett az eredménye ugyanis kerek két héttel ezelőtt Jungkook egy hűvös nyári éjszakán megkérte a kezem. Azonnal igent mondtam neki és mondanom sem kell, aznap éjjel egyikünk sem aludt.

Bámészkodásomból vőlegényem hangja zökkentett ki.

- Gyere édes. Megérkeztünk. - nyitotta ki nekem az autót, akárcsak egy igazi úriember. Ja várjunk csak, az is. Ám mielőtt kiszálhattam volna teljes egészében, egy vörös kendőt kötött a szememre ezzel elérve azt, hogy semmit se lássak.

- Jungkook így el fogok esni! - kapaszkodtam páromba, miközben szép lassan elindultunk. Természetesen végig a karjába csimpaszkodtam mint valami koala, nehogy valóban elessek.

- Édesem, szerintem bújj ki a csini kis cipődből. - suttogta Jungkook, mire elkuncogtam magam és tettem amit kért. Amint kibújtam a cipőmből, meg is éreztem meztelen talpam alatt a langyos tengerparti homokot.

- Jungkook, mit keresünk mi itt? - kérdeztem.

- Majd ha oda érünk és leveszem a szemedről a kendőt meglátod. - duruzsolta fülembe, majd miután adott egy apró puszit a számra derekamnál fogva kezdett el vezetni valamerre.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro