Jungkook pov.

Lent ültem Mimivel szemben az asztalnál,aki csöndben fogyasztotta reggelijét. A kintről beszűrődő fény megvilágította hófehér arcát,ezzel még szebbé varázsolva Őt.

Istenem Jungkook. Azelőtt nem ilyen voltál. Nem voltál ennyire érzelgős,sem nyálas.

Békésen fogyasztottuk reggelinket,mikor az egyik emberem berontott az étkezőbe.

-Uram! Betörtek a keleti szárnyba!!-mondta kezében tartva méretes fegyverét.
-Micsoda??-pattantam fel,majd a konyha fiókból előrántottam egy grafit szürke 90-es kaliberű pisztolyt...-Vidd a lányt biztonságos helyre..-utasítottam,azzal két kezem közt fogva a pisztolyt rohantam is.

Még annyit láttam,ahogy Mimit beültetik az egyik autómba,és elviszik biztonságos helyre,míg én kinyírom ezeket a kis pöcsöket.

-Kang-Dae!!-szűrtem ki fogaim között.Ő az a személy akit még talán Zacnél is jobban gyűlölök,és már rég lelőttem volna a faszba,de eddig még nem volt rá alkalmam.

Ő itt Park Kang-Dae.  Ő és a családja már évtizedek óta a fekete piacon árulnak különféle egzotikus drogokat,füves cigit benne olyan anyaggal amitől azt se tudod két napig hogy fiú vagy-e vagy lány.
Minden össze jövetelen ők is hívott vendégek,ám különösebb felső rendű besorolásuk nincsen. Amolyan "dísznek" szoktak ott lenni.

Na de vissza a valóságba.

Tudni illik a keleti szárnyban van a fegyver raktárom,különféle halálosabbnál halálosabb fegyverekkel,melyre egy halom emberem ügyel. Ám most amint láttam,mind a földön feküdtek eszméletlenül.

-Áh Jungkook..-üdvözölt nyájasan Dae.

-Te meg mi a faszomat keresel itt?-szegeztem egyenesen a homlokához a pisztolyt.

-Jaj drága Jungkook,én a helyedben nem tenném,ugyanis az embereim körbe vették a birtokot. Még a kis barátnőd se tudott elmenekülni..-mondta,mire az ajtó nyílt is és két izmos alak Mimit rángatta be,vérző fejjel majd ledobta a földre.

Dae eltolta szépen lassan a pisztolyt a homlokától,majd a lány fele sétált,aki a szája sarkából törölte le bíbor vörös vérét.

-Hozzá ne merj érni...-sziszegtem össze szorított állkapoccsal.

-Oh ne aggódj...Nem ezért jöttem...-mondta,azzal Mimit hajánál fogva felrángatta a földről,és oda lökte elém.
Mit sem várva hátam mögé toltam,hogy takarásban legyen...-Tudod üzletet szeretnék veled kötni...-sétálgatott körülöttünk körbe-körbe,végig tartva a szemkontaktust.-Odaadod a házad,és a birtokod az embereiddel együtt,cserébe dolgozhatsz nekem...-fejezte be,mire homlokráncolva meredtem rá.

-Te nem vagy normális...-köptem felé a szavakat.

-Én teljesen normális vagyok. Te vagy az aki ilyen fiatalon azt hiszi magáról, hogy mekkora egy maffiózó,csak mert a családjuk a második a világ maffia ranglistán.. Pedig te csak egy kis fasz vagy,aki alig cserélte le a műanyag játek pisztolyát igazira. De most majd megmutatom hogy ki itten a fő...-nem tudta befejezni,mivel fogtam és lelőttem.

A szokásos taktikámat alkalmaztam. Kettő a szívbe egy a fejbe. Ám ekkor a bent jelen lévő emberei elkezdtek lövöldözni eszeveszett módjára.

-GYERE!!!!-kiabáltam MiMinek,majd megragadtam a csuklójánál,és a raktár egyik részébe vonszoltam,a hatalmas fa dobozok közé. -Jól figyelj rám Mimi, most muszáj segítened mert egyedül nem bírok el velük.-ekkor odaadtam neki a kezemben lévő pisztolyt,majd a falról leszedtem egy másikat.

Nem akartam megrontani szegény lányt,de ha most egymagam állnék neki gyilkolni,valószínűleg meghalnék mivel fel sem vagyok normálisan szereklezve.

-Ha meghúzod az elsütő billentyűt,akkor lőssz...De célirányosan és a lehető legpontosabban próbálj meg lőni hogy biztosra meghaljon a féregje...-suttogtam. Mimi falfehér volt,de hál istennek gyors ész járású,így hamar felfogta. Ez az egyik ok amiért bele szerettem. -Most tele van a tár. Remélhetőleg elég..Amikor szólok,indulunk.. -figyelmeztettem a lányt,aki egyetértően bólintott egyet.-Remek.....3...2....1...-számoltam vissza halkan,majd elő törtünk és lőni kezdtünk.

Mivel ebben nőttem fel,és már kicsi korom óta tanítottak fegyvert használni,így elég volt egy kézzel is céloznom és lőnöm. Ám Mimi is kitett magáért az már egyszer biztos.

Két apró kezében volt a hatalmas pisztoly,mellyel gyermeki könnyedséggel lőtte le az alakokat,kik sorjában estek élettelenül a földre.

-GYERE!!-kiabáltam a lánynak,majd amilyen gyorsan csak tudtuk elhagytuk a helyiséget.

-Uram. Megöltük az összeset..-értesített az egyik emberem.

-Remek,akkor tűntessétek el a hullákat és örüljetek hogy nem öllek meg titeket is amiért hagytátok őket bejönni..-mondtam erélyesen,mire a fickó csak bólogatott azzal ment is.

Mi Mimivel megkönnyebülten mentünk be a házba,hol leültünk a kanapéra.

A lány néma csendben meredt maga elé,miközben a pisztolyt szorongatta a kezében. Pár hosszú perc néma csend után megszólalt.

-Gyilkos lettem...-mondta elhaló hangon,majd letette a pisztolyt maga elé. Erre csak közelebb mentem hozzá,majd mutató ujjammal fejét magam felé fordítottam.

-Csak megvédted magunkat. -mondtam egy halvány mosoly kíséretében,és kezemet jobb vállára helyeztem,ám ekkor valami meleg folyóadék szerű anyagot éreztem a tenyeremen.

Mikor elvettem onnan a kezem akkor véltem felfedezni,hogy az egész tenyerem tiszta vér.

Ó baszki.