Chapter 2
-Isten hozott a Biersack főhadiszálláson!-léptünk be lakása ajtaján. Ezt nem is lakásnak nevezném, hanem palotának.
-Gyere megmutatom a szobád. Utána elmehetsz fürdeni is-mosolygott rám lágyan.
Megfogta kezem, és elindult az emeletre. Megálltunk egy ajtónál. Andy benyitott, és elállt a szavam. Nagy franciaágy, nagy ablakok ahol a várost lehet megtekinteni. Csodaszép.
-Na? Milyen?
-Nagyon szép. Köszönöm-mosolyogtam rá.
-Igazán nincs mit Samantha. Megmutassam hol van a fürdő?-kérdezte mire én bólintottam.
Balról is volt egy ajtó, ami a fürdő volt. Az a helyiség is gyönyörű volt. Minden csillogott, és fénylett.
-Itt maradjak veled, vagy kimenjek?
-Nem kell. Nem akarom hogy teli sebekkel láss-hajtottam le fejemet szégyenemben. Andy elém lépett, és államnál fogva felemelte fejemet. Gyönyörű kék szemei elkábítottak.
-Samantha. Mint mondtam nem kell tőlem félned. És az is beletartozik hogy nem kell előttem szégyenlősnek lenned. Láttam már női testet. Ha kell, segítek lefürdeni. Oké?-bólintottam.
Andy szemszöge
Szegény lány. El sem akarom hinni milyen életet élhetett ott annál a faszfejnél. Még szerencse hogy elhoztam őt onnan.
Samantha hátrébb lépett és elkezdte levenni koszos ruháit amiből áramlott a bűz. Nem is csodálom, hiszen, Dexter nem foglalkozott vele.
Megláttam sebeit. Annyira mérges lettem, hogy azt el sem lehet mondani. Hogy lehet ilyen ártatlan lányt bántani?
-Akkor segítesz?-ábrándított ki azaz édes hang, amit már most annyira imádok. Bólintottam, és beültettem a fürdőkádba.
-A fehérneműidet nem akarod levenni?
Erre a kérdésre elpirult. Istenem de aranyos volt!
-Nem.
Elkezdtem ráengedni a langyos vizet, közben pedig a szivacsra tusfürdőt nyomtam. Odaadtam kezébe, és elkezdte magát dörzsölni. Nagyon sok piszok jött le róla. Hirtelen felszisszent, én pedig ijedten néztem rá.
-Nincsen semmi baj. Csak a seb...
Nyújtottam kezem, hogy megtudjam nézni. A kezén véraláfutások voltak.
Gyorsan lenyugodtam, és segítettem Samanthanak mosakodni.
Samantha szemszöge
Miután megfürödtem, frissnek éreztem magam.
-Hát itt vagy?-szólalt meg hátam mögül Andy akin nem volt póló. Elpirulva hajtottam le fejemet.
-Gyere, üljünk le-fogta meg kezem és leültünk a kanapéra-Mond csak, elmesélnéd hogy miket csinált veled Dexter?
-Mit akarsz tudni?
-Mindent. Az elejétől a végéig-mondta határozottan szemembe mondva.
-Nos.. a szüleim meghaltak egy balesetben. Egyik nap eljött a nagymamám hogy közölje, hogy új apához kerülök. Még az elején örültem is. Aztán mikor odakerültem... megrémültem.. szabályokat mondott, és amikor nem értettem meg valamit megvert. Szinte mindenért megvert. Aztán egyik nap... odaadott egy babarózsaszín szettet, amiből mindenem kilátszott. Tél volt, és hordanom kellett. Ellenkeztem, és lelökött az ágyra, szintén megpofozott. Letépte rólam a ruháimat, és minden félkészültség nélkül belémvágta magát. El sem tudom mondani mennyire fájt. Égett a hüvelyem, de őt ez nem érdekelte. Addig mozgott míg kihuzódott belőlem, és le kellett nyelnem az élvezetét.. nem nyeltem le hanem kiköptem és azért olyan ütést kaptam, hogy elájultam. Másnap reggel tiszta véresen keltem fel... Andy.. te eltudod ezt hinni hogy miket tett velem?! Még a mai napig fáj! Már kiverte belőlem az érzelmeket is, és lelkem sem maradt. És tudod mit kívántam? Hogy bárcsak meghaltam volna!!-a végét ordítva mondtam el Andynek.
Kezeimbe temettem arcom, mikor Andy hirtelen megölelt.
-Shh, nincsen semmi baj. Elfelejtsük ezt az egészet és egy gyönyörű nőt varázsolok belőled. Rendben?-suttogta fülembe, én pedig bólintottam. Még jobban hozzábújtam, és hallottam heves szívverését.
Andy szemszöge
Miután Sam elmesélte ezt a borzalmas történetet, elaludt karjaimban, felvittem a szobájába és betakartam.
Megindultam az én szobám felé is, és felhívtam az egyik emberemet Christiant.
-Igen főnök?
-Chris. Holnap el kell mennünk oda, ahonnan hoztam Samanthat.
-Rendben főnök.
-Hozzatok sok fegyvert! Holnap találkozunk.
Mikor letettem fura hangokat hallottam a másik szobából. Mintha Samantha hangját hallanám.
Visszamentem a szobájába, és láttam hogy a lány az ágyon vergődik, és izzadságcseppek gyöngyöznek le homlokán. Sírt, és nyöszörgött.
Végül odamentem ágyához és leültem a szélére.
-Sam... Samantha-szólítottam meg hangosan.
A lány felriadt, és elkezdett sírni. Azonnal a karjaimba vettem, és elkezdtem ringatni törékeny testét. Szorosan hozzámbújt, próbált elbújni karjaimban. Mintha a világ elől akarna elbújni.
Mikor már csak szipogott, elváltam tőle, és szemeibe néztem.
-Mit álmodtál?
-De...Dexter.... újra... mehegg erőszakolhhht-szipogta.
-Itt maradjak veled?
Bólintott, és befeküdt az ágyba, én pedig mellé. Mellkasomhoz bújt, én pedig szorosan megöleltem.
Nem fogom hagyni hogy Dexter sokáig éljen.. szemvedjen ő is. Ahogyan szegény Samantha...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro