Másnap elmentem iskolába. Vártam a többieket, mikor meghallottam azt a kattogó hangot az álmomból. Elkezdtem körbe nézni de sehol nem láttam őket.
-Theo. -Hallottam meg az egyik hangját.
-El kell hoznod. -Mondta a másik.
Ekkor abba maradt a kattogó hang. Theo pedig kijött az öltözőből. Rám nézett értetlen fejjel. Azt hiszi nem hallottam.
-Azt hiszed nem hallottam? -Suttogtam. -Vérfarkas vagyok. Mindent hallok. -Húztam mosolyra a szám. Erre ő csak legyintett és elindult a másik irányba.
-Nem értesz te semmit. -Mondta.
-Szia Emili. -Köszönt valaki a hátam mögül.
-Sziasztok. -Köszöntem.
-Mit csinálsz itt egyedül? -Kérdezte Lydia. Elmondtam nekik mindent. Még az álmomat is.
-Egyre gyanúsabb nekem ez a gyerek. -Mondta Stiles.
-Srácok. Csak én érzem úgy hogy ennek nem lesz jó vége? -kérdezte Liam.
-Nem. -Mondtam. Ezután elmentünk órára. A suli többi része unalmasan telt. Órák után elsiettem a rendőrség elé. Ott állt egy nő háttal nekem. Ismerős a szaga. Közelebb lépkedtem, mire ő megfordult. Megtorpantam. Hiszen én őt ismerem. Nagyon régről.
-Anya? -Tettem fel a kérdést bátortalanul.
-Végre felismertél. -Mosolyodott el.
-Miért vagy itt? Miért kerestél meg ennyi év után? -Kérdeztem.
-Mindenkinek kellett egy kis idő. -Válaszolta.
-Egy kis idő?! Ezért raktatok nevelő otthonba?! -Emeltem fel a hangom.
-Nevelő otthonba? Nevelő otthonba adott téged? -Kérdezte. Teljesen meg volt lepődve. Én csak értetlenül néztem rá.
-Nem emlékszel? -Kérdezte. Én csak megráztam a fejem. -El kellett mennünk egy kis időre. Addig oda adtunk téged Peternek hogy vigyázzon rád. -Mesélte.
-Peter Hale? -Kérdeztem.
-Igen. -Mondta. Ökölbe szorult a kezem. Nem elég hogy ő tett nevelő otthonba még meg is akart ölni.
-Emlékszel rá? -Kérdezte.
-De még mennyire. Hogy felejthetném el hogy meg akart ölni?
-Miről beszélsz? -Kérdezte.  Ezután elmeséltem mindent ami azóta történt hogy elmentek.
-Apa hol van? -Kérdeztem.
-Tudod. Apád nem tért vissza. -Hajtotta le a fejét. Éreztem rajta a szomorúságot.
-Meghalt? -Kérdeztem. Ő csak biccentett. -Ki ölte meg? Mi történt vele? -Tettem fel a kérdéseket.
-Tudod van egy falka. Ami csak alfákból áll. -Ekkor közbe vágtam.
-Deucalion? -Kérdeztem.
-Igen. -Válaszolta.
-Ha mégegyszer ide jön megölöm. -Motyogtam.
-Honnan ismered? -Kérdezte.
-Azt akarta hogy a falkája tagja legyek. -Mondtam unottan. -De nem csatlakoztam.
-És életben hagyott? -Csodálkozott.
-Igen. Miért?
-Tudod apád egy különleges vérfarkas volt. Egy Legendás farkas.
-Tudom én is az vagyok. -Vágtam közbe.
-De ő még különlegesebb, mert egy igaz alfa volt. -Mondta.
-Mint Scott. -Suttogtam.
-Deucalion azt akarta hogy a falka tagja legyen. De nem akart velük tartani így megölték. -Halkult el a végére.
-És ki Bratt? -Kérdeztem.
-Ezt majd ő maga elmondja. -Mosolygott.
Ezek után még beszélgettünk egy kicsit majd haza mentem.