Ten
Ezekután elvitték Petert valahova. Lefeküdtem aludni, pár perc múlva elnyomott az álom. Másnap elindultam iskolába. Az erdőben végig követett valaki. Méghozzá Derek, éreztem a szagát. Az iskolába senkit sem találtam. Szerintem késnek. Bementem a terembe és leültem a helyemre. Az óra közepén Stiles rontott be.
-Elnézést. -Mondta és leült mögém. -Emili. Hol vannak a többiek? -Suttogta.
-Nemtudom. -Válaszoltam.
Az óra további része gyorsan elment. Mikor megszólalt a csengő Stiles felkapta a táskáját és kirohant. Futottam utána.
-Stiles várj már! -Kiabáltam utána. Nem állt meg. Futott tovább én pedig követtem. Egészen a Hale házig futottunk.
-Derek! Hol vannak Scotték?! -Kiabálta.
-Nemtudom. -Jött a válasz a hátunk mögül. Hátra fordultunk.
-Mi folyik itt? -Értetlenkedtem.
-Eltűnt mindenki. Tegnap óta nem láttam se Scottot se Lydiát se Allisont. -Mondta Stiles.
-Én tudom hol vannak. -Szólalt meg valaki. Oda kaptam a fejem.
Nem hiszem el. Évek óta nem láttam. Most pedig itt van.
-Nem ismersz meg Stiles? -A fiú a fejét rázta.
-Ő nem. De én igen. -Mondtam.
Rám emelte tekintetét. Mélyen nézett a szemembe. Szóra nyitotta a száját de én megelőztem.
-Theo. Hol vannak a többiek? -Kérdeztem.
-Emili?? Tényleg te vagy? -Kikerekedett szemekkel nézett.
-Theo Raeken? -Kérdezte Stiles. Theo biccentett.
-Gyertek. -Indult el. Stilesra néztem, ő csak biccentett. Ezzel jelezve hogy menjünk utána. Bementünk a városba. Pár perc után egy ház elött álltunk ahová Theo bement. Utána mentünk. Bent Scott, Allison és Lydia beszélgettek.
-Ti mit kerestek itt? Miért nem jöttetek iskolába és miért nem szóltatok? -Kérdezte Stiles.
-Theoval reggel találkoztunk és eljöttünk hozzá beszélgetni. -Mondta Allison.
-Elfelejtettünk szólni, bocsi. -Nézett ránk sajnálóan Scott.
-Emili. -Szólt Theo.
-Igen? -Fordultam felé. Értetlenül nézett rám. Vissza néztem Scottékra. Egy férfi állt a szoba közepén napszemüvegben és egy vakvezető bottal a kezében. Valahonnan ismerem, de nemtudom honnan.
-Igen, ismersz.-Értetlenül néztem rá. Honnan tudta hogy mit akarok kérdezni?
-Ki maga? -Kérdeztem.
-Egy alfa. Méghozzá a te alfád leszek. Elöbb vagy utóbb, de a falkámba fogsz tartozni. - Mondta és elkezdett minden fényleni. A szememhez kapta a kezem. Mikor elvettem a férfi eltűnt a többiek pedig kérdőn néztek rám.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro