Már órák óta itt vagyok. Hallottam hogy valaki az ajtó felé lépked. Lövéseket hallottam és valaki betörte az ajtót. Egy szőkés barna hajú vérfarkas állt az ajtóban. Négykézlábra ereszkedett és elkezdett felém futni. Nem tudtam magam megvédeni. Így vártam a halálom. A nagy semmiből elő ugrott valaki és leterítette. Hirtelen Scottot láttam meg az ajtóban aki oda jött és leszedett onnan.
-Azt hittem már meg sem találtok. -Mondtam megkönnyebbülve. Stiles és Lydia is megjelentek a szobába. Jobb oldalt pedig Theo állt a szőkés barna hajú sráccal.
-Ő ki? -Kérdeztem.
-Liam. Liam Dunbar a bétám akit megharaptam. Még nem nagyon tudja irányítani a farkas énjét. -Szólt Stiles.
-Hát azt észre vettem. -Mosolyogtam. -Allison hol van? -Kérdeztem.
-Hát Allison.. Allison meghalt.- Mondta lehajtott fejjel Lydia. Kikerekedett szemekkel néztem. Allison halott? Ez nem lehet.
Könnyek gyültek a szemembe. Próbáltam vissza tartani a sírást, de nem ment. Scott oda jött és megölelt. Lassan elindultunk kifelé.
Másnap elmentünk iskolába. Lehangolt volt mindenki, még az eső is esett. Mintha mindenki tudná hogy mi történt. Pedig csak mi tudjuk.
Az utolsó óránkra indultunk mikor megláttam azt a nőt aki multkor Deucalionnal volt. Elkezdtem követni. Bement a női öltözőbe. Bementem, de nem volt ott senki. Mikor megfordultam mögöttem állt. -Na hogyan döntöttél? -Kérdezte.
-Nem fogok csatlakozni a falkához. Menj innen mielött megbánod. -Morogtam.
-Azt hiszed legyőzhetsz? -Nevetett fel. Már majdnem nekem esett mikor valaki megszólalt.
-Hagyjad. Kell nekünk az ereje. Nem ölheted meg. -A nő mellé sétált Deucalion. Közelebb lépett hozzám és hozzá vágott a szekrényeknek.
-Gondolkozz még ezen. -Mondta és elmentek.
Felkeltem a földről és gyorsan besiettem órára. Utána mindent elmondtam Scottéknak. Suli után mindenki haza indult. A nap további részét otthon töltöttem. Jó volt belemerülni a gondolataimba. Nemtudom mit csináljak Deucalionnal. És még a vadászok is tudják már hogy itt vagyok. Bonyolult ez az egész.