Ma senki nem keresett. Ami elég furcsa. De nem érdekel. Már nagyon unatkoztam, úgy döntöttem hogy elmegyek sétálni. Már elég messze jártam a házamtól, mikor egy ágreccsenést hallottam. Hátra fordultam, de senkit nem láttam. Még a szagát sem éreztem. Tovább mentem és megláttam egy férfit. Fegyver volt nála és egy irányba célzott. Arra néztem hogy megnézzem mégis mit akar meglőni. Vagyis inkább kit. Derek állt háttal a vadásznak. Valamit csinálnom kellett különben lelövi.
-Derek!!-Kiabáltam. Hátra nézett és elkezdett rohanni. A vadász rám szegezte fegyverét. De mielött lőtt volna elugrottam. Elkezdtem rohanni ahogy csak bírtam. Arra viszont nem számítottam hogy még egy vadászba ütközök. Sikeresen meglőtt, én futottam tovább. Elfutottam egészen a Hale házig. Bemenni már nem volt erőm. Elsötétült minden.
Láttam valamit. Olyan mint egy emlék. Láttam egy férfit aki valami dobozt hozott. Oda adta nekem. Én boldogan futottam be egy szobába a dobozzal. Kinyitottam és egy gyönyörű nyaklánc volt benne. Oda futottam vele a férfihez és megöleltem.
Elkezdett fájni az oldalam. Lassan kinyitottam a szemem. Körül néztem, de nemtudom hol vagyok. Egy drót kerítés szerű valamihez van hozzá kötve a karom. Próbáltam kiszabadulni, de nem sikerült.
Egy férfi jött be. Elém állt és szó nélkül nézett.
-Mit akar? -Kérdeztem.
-Itt én kérdezek. -Mondta. -Szóval, miért jöttél BeaconHillsbe?
-Születésem óta itt élek. -Forgattam a szemem.
-Akkor miért csak most találtunk rád?
-Mert eddig nem mutatkoztam.
-Hol vannak a szüleid?
-Nemtudom. -Mondtam, ekkor oda ment egy asztalhoz és valamit megtekert. Hirtelen megrázott az áram, aminek hatására átváltoztam.
-Válaszolj vagy kapsz mégegyszer.
-Mondom hogy nemtudom. -Morogtam.
Ekkor megint megrázott az áram. Most sokkal erősebb volt. Ki akartam szabadulni. Felüvöltöttem,olyan hangosan ahogy csak tudtam. A férfi itthagyott egyedül. Talán soha nem jutok már ki innen.