Elmondtam nekik mit láttam.
-Deucalion. -Mondta Lydia.
-Azt akarja hogy falkája tagja legyél. -Szólt Theo.
-Erre már rájöttem. -Nevettem fel.
-Egyébként honnan ismered Theot? -Kérdezte Allison.
-Mielött a nevelő otthonba megtörtént volna az a dolog, Theoval elég jóban voltunk. Ő volt az egyetlen barátom. Aztán egy nap többet már nem találkoztunk. Nem keresett és teljsen eltűnt. -Mondtam.
-Elköltöztünk. Ezért nem tudtam már vele találkozni. -Nézett rám Theo.
-Értem. -Mondta Allison.
-Na srácok szerintem mi megyünk. -Szólt Lydia.
-Én is megyek. -Mindenki elindult kifelé. Elköszöntünk egymástól és mindenki haza ment. Útközben megint követett Derek. Nemtudom miért jó ez neki, de inkább rá hagyom.
Másnap megint elindultam iskolába. Mikor beértem megláttam a többieket és oda mentem hozzájuk.
-Sziasztok.
-Szia. -Köszöntek vissza.
-Van egy kis gond. -Húzta el a száját Lydia.
-Mi? -Kérdeztem.
-Deucalion állítólag a városban van. -Mondta Scott.
-Vissza térve az előző témára. Peter miért akart téged megölni? -Kérdezte Allison.
-Az erőm kellett neki. Ha megöl, az erőm átszáll rá mint az alfák ereje. -Válaszoltam. Ezután egyből megszólalt a csengő, ezért elmentünk órára. Kiderült hogy Theo is egy suliba jár velünk. Elég gyorsan elment ez a nap. Iskola után Stiles haza vitt.
-Köszi hogy elhoztál. -Mosolyogtam.
-Nincsmit. Egyszer nem akarsz k átjönni? -Kérdezte.
-De, szivesen elmegyek. -Mondtam.
-Akkor holnap jövök érted. Szia.
-Szia. -Köszöntem el én is. Néztem ahogy Stiles elhajt a Jeeppel. Mikor már nem láttam bementem.
Vajon a szüleim is vérfarkasok voltak? Ha igen miért adtak be nevelő otthonba? Ha nem akkor hogy lehetek vérfarkas gyerek korom óta? Miközben ezen gondolkoztam elnyomott az álom.