Reggel csalódottan keltem fel. Nem álmodtam semmit. Kiváncsi vagyok a többiek mentek-e valamire.
Miután elkészültem elmentem iskolába. Hamar megtaláltam Stilest, Scottot és Liamat.
-Sziasztok. Na rájöttetek már valamire? -Kérdeztem.
-Szia, nem. Szóval suli után elkell mennünk Argenthez. -Mondta Scott. Ezek után elmentünk órára. Gyorsan eltelt az összes óránk. Elindultunk Argentékhez. Mikor oda értünk csengettünk, de senki nem jött ki. Stiles benyitott és bementünk. Szétváltunk és körül néztünk hátha itthon van. Már mentem volna vissza fele mikor éreztem hogy valaki mögöttem áll. Hátra fordultam egy férfi fogott rám fegyvert.
-Maga Mr. Argent? -Kérdeztem.
-Igen, én vagyok. De te mit keresel itt? -Fogta rám még mindig a fegyvert.
-Magát keressük Scottal, Stilesal és Lydiával. -Válaszoltam. Ekkor lerakta a fegyvert. Elindult kifelé a szobából. A bejáratnál ott álltak a többiek.
-Már azt hittük nincs itthon. -Mondta Lydia.
-Mit szeretnétek? -Kérdezte.
-Allisonról lenne szó. -Mondta Scott.
-Tudja miért halt meg? -Kérdezte Stiles. Komolyan végig nézett mindenkin.
-Nem. -Válaszolta. Lehetett hallani a hangján a csalódottságot.
-Maga vissza tudná hozni ezt az emléket. Közelebb állt hozzá mint mi. -Szóltam.
-Mégis hogyan? -Kérdezte.
-Megálmodhatja vagy úgy is vissza jöhet az emlék ha eszméletét veszti. -Mondta Stiles.
-Rendben, megpróbálom. -Eggyezett bele Argent.
-Oké, akkor holnap is jövünk. Viszlát. -Mentünk el. A nap további részét Scottnál töltöttük.
-Menjünk le enni. -Mondta Stiles a hasát simogatva.
-Oké. Már úgy is éhes vagyok. -Vigyorogtam. Stiles és Lydia mentek elöl, menni akartam utánuk amikor Scott vissza húzott.
-Figyelj. Tudom hogy mindent hallottál akkor amikor Stilesnál voltunk. -Mondta.
-Honnan tudod? -Kérdeztem értetlenül.
-A szíved elárult. -Kacsintott és elindult lefele. Ezt hogy érti? Nem értem, de úgy is kiszedem belőle. Miután ettünk mindenki haza ment. Lefeküdtem aludni és pár perc után elnyomott az álom.