Másnap reggelinél mindenki furcsán nézett engem. Nem rosszallóan vagy ilyesmi, csak úgy, mint ha nem láttak volna engem vagy nem tudom. Pedig ők semmit nem tudnak a tegnapból, és nem is fognak tudni. De azért eléggé zavaróak voltak, hogy a semmi miatt ilyenek.

-Jól érzed magad kislányom?- kérdezte apu

-Miért ne érezném magam jól? Már a lábam is teljesen jól van- értetlenkedtem

-Akarsz beszélni róla kicsim?-tette a vállamra anyu a kezét

-De hát miről?- értetlenkedtem

-Ezt csakis te tudod- mosolygott anya

-Mi van? Mik ezek a hülyeségek? Ugyanúgy reggelizek, mint bármikor!- csattantam fel.

-Ja, akkor jó- tettek úgy, mintha mi sem történt volna

-Ez most akkor miért kellett?- kapkodtam a fejem

-Csak anyád látott valamilyen tv műsort amiben a mai kamaszok problémáiról beszélnek, és teljesen bepánikolt. Mondtam neki, hogy te teljesen normális vagy, de nem hitte el- vont vállat apa

-Ó,értem. Minden szuper- bizonygattam

-De biztos nincs baj? Jó volt a film?- aggodalmaskodott anyu

-Ööömm igen, vicces volt- kezdtem kissé feszengeni, a témától. Napközben leginkább csak tanultam meg ilyenek. Este egy filmet néztem a szobámban mikor üzenetem jött.
Jack: Gyere ki a házatok elé!

Ööömm oké, ez mit akar?
Én: Minek?

Jack: Csak gyere! De kabátban :)

Na jó, szerintem csak nagyon viccesnek érzi magát. Kinéztem az ablakomon, de sajna az utca felől nem láttam semmit szóval ki tudja, hogy tényleg ott van e. Elhatároztam, hogy biztosan nem fogok kimenni, de azért a melegítőm helyett gyorsan felkaptam egy farmert. A telóm megint zizgett.
Jack: Hahó! Eddig tart felvenni a kabátod?

Én: Engem nem fogsz átverni, nem fogok kimenni a semmiért.

Jack: Mivel bizonyítsam be, hogy igaz?

Én: Hát nem tudom...mondjuk...Miért kéne kijönnöm??

Jack: Meglepetés :D

Én: Akkor méginkább nem jövök! Mi van ha leakarsz ütni egy sikátorban?

Jack: Akkor leütnélek.

Én: Hahaha. Megkérdezem Dórit mi a véleménye..

Jack: Ja, hogy ezt nem mondtam volna! Ők is ott lesznek Bencével

Én: Ők?

Jack: Ja, együtt vannak

Én: Micsoda??

Jack: Ne most, inkább gyere már!

Én: Fél pill

Ez az egy mondat gyorsan meghozta a kedvemet ehhez az egészhez. De ami leginkább érdekelt, hogy Dóri miért nem mondta el ezt nekem?! Gyorsan szóltam anyáéknak, hogy elmentem Dórival. Nyilván azt nem mondtam meg, hogy eredetileg Jack hívott, mert akkor még egy óra múlva se tudnék elmenni a sok kérdés miatt. Vettem kabátot, cipőt és sapkát-sálat-kesztyűt mivel nagyon hideg van így estefelé.

-Szia- mosolygott rám Jack egy lámpa alól. Én is intettem neki.

-Hol van Dóri?- kezdtem forgolódni

-Igen, köszönöm kedves kérdésedet remekül vagyok, és amúgy meg ott várnak- forgatta a szemét

-Óóó értem, de hol van az az ott?- kérdeztem

-Majd meglátod! Annyit mondok, hogy itt a közelben szóval szerintem menjünk- némán bólintottam és elkezdtünk sétálni.

- Azt, hogy Dóri és Bence együtt vannak azt úgy értetted, hogy együtt várnak minket ott, vagy úgy, hogy hát ömm olyan úúúgy együtt vannak?- nyávogtam kislányosan

-Hát ezt szerintem ilyen lányos megbeszélés alkalmával kéne megbeszélnetek, de azért majd remélem engem sem hagytok a csajos dumcsiból, majd veszek magamnak tütüt!- nevetett

-Persze, remélem a postagalamb megtalálja a címedet a meghívóval-nevettem én is. Itt megszakadt a beszélgetés és csak csendben sétáltunk egymás mellett.

-Kár, hogy kesztyű van rajtad- szólalt meg hirtelen

-Mi? Miért? Hisz hideg van, jól jön- értetlenkedtem

-Igen, de így nincsen semmilyen ürügyem arra, hogy fogjam a kezed- mosolygott rám cukin. Oké, ekkor a fejem tűzvörösre változott, a testem meg elolvadt szóval örültem, hogy megállok a két lábamon.

-Nem kell ürügy ahhoz, hogy megfogd- vontam meg a vállam. Na várjunk csak! Ezt most tényleg kimondtam?! OMG! Most mit gondolhat rólam?! Biztos, hogy egy könnyen kapható kis liba vagyok! Mindenesetre átkulcsolta az ujjait az én ujjaimon, de már biztosan csak illemből. Nem akart megbántani azzal, hogy ezek után mégse fogja. Jaj de ciki!

-Na jó, inkább vedd le a kesztyűd- mondta. Oké, most rájött, hogy tényleg egy liba vagyok, és akkor nem, hogy a kezemet nem akarja fogni, de inkább még azt is kívánná nekem, hogy lefagyjon a kezem! Szó nélkül levettem és zsebre vágtam. Ekkor olyan jött amire egyáltalán nem számítottam. Megéreztem a meleg ujjait a kezemen.

-Így jobban érzem a kezed melegét- mosolygott

-Biztos- válaszoltam szórakozottan.

-Figyi Jack!- kezdtem bele, mert már ez a kérdés már egy kicsit zavar egy ideje. Na jó, már több álmatlan éjjelen gondolkoztam ezen.

-Hm?- emelte rám a szemeit

-Hát, hogy izé most ömm mi is van hát így, hogy is mondjam..izé köztünk?- nyögtem ki. Már szólásra nyitotta volna a száját.

-Laura!- futott felém Dóri és szorosan megölelt.

-Szia!- öleltem meg én is

-Ezt látnod kell- és a telefonjával világított nekem. Egy szép fenyőfákkal teli erdő volt, egy kis patakocskával.

-Én már voltam itt- villant be a felismerés

-Tavaly kirándultunk itt Nórival, meg egy akkori barátnőnkkel, nagyon szép ez a hely, teljesen elfelejtettem- magyaráztam

-Gyere, nézzünk szét!- rángatott el Dóri

-Aztán nehogy felfaljon egy vaddisznó!- kiáltott utánunk Bence, erre Dórival pont egyszerre forgattuk meg a szemünket.

-Dóri el sem hiszed mit mesélt nekem Jack!- kezdtem bele

-Na mit?- kérdezte ártatlanon

-Azt, hogy a legjobb barátnőm Bencével jár!- mondtam neki dühösen

-Ja, hogy az...hát igen. Elakartam mondani, csak féltem a véleményedtől, meg amúgyis négyszemközt akartam elmondani meg hát izé- motyogta elvörösödve

-Aha, értem- szúrtam oda neki

-Tényleg elakartam mondani, csak hát olyan új volt ez az egész meg minden. Kérlek ne haragudj rám!- kérlelt. Aztán elfordult és elkezdett sétálni. Én utána futottam.

-Jó, jó és megcsókolt már?- öleltem át hátulról

-Tudtam, hogy meg fogsz békélni- mosolygott

-Ne térj ki a kérdés elől- kacsintottam rá

-Ja, hát tulajdonképpen igen, megvolt életem első csókja- vörösödött el

-És romantikus volt?- kérdeztem

-Igen! Nagyon! Az volt, hogy sétáltunk kézenfogva, de én megláttam a patakot. Azt kiáltottam, hogy 'nézd!' és odafutottam. Ő viszont lemaradt engem meg teljesen elvarázsolt a hely, és egyszercsak megijesztett hátulról. Én felsikoltottam aztán mindketten nevettünk, és hát egyszercsak megcsókolt- nézett elvarázsolva

-Hát ez tényleg romi- mosolyogtam. Örültem, hogy Dóri is megtalálta a szerelmét, de őszintén szólva félig a sárga irigység is azért bennem volt.

-De azt nem értem, hogy engem Jack mi a francért hívott a ti randitokra- gondolkoztam

-Hallottam valamit...- kezdett bele. Én kíváncsian néztem rá.

-Ne nézz már így! Annyi az egész, hogy Bence szerint Jacknek bejössz és azt is mondta, hogy még sosem látta úgy nézni egy lányra, mint rád. Pedig ő aztán igazán ismeri őt. Meg azt is mondta, hogy amúgy egyáltalán nem olyan, mint amilyennek mutatja magát.- vallotta be. Én akaratlanul is elmosolyodtam a szavak hallatán.

-És mellesleg mondtam is Bencének, hogy totál oda meg vissza vagy a barátjától- kuncogott

-Micsoda??? Mi?? Nem! Én? Nem is! Csak egy kicsit bejön! De nem vagyok tőle oda meg vissza!- hápogtam elvörösödve. Na most én vagyok totál zavarban! Ez remek!

-Persze, én meg Einstein utódja  vagyok- forgatta a szemét

-Hát ha jobban belegondolok, tök okos vagy- kezdtem morfondírozni

-Jaj tudod, hogy értem!- ütötte meg a karom

-Na mizu lányok?- hallottam meg egy hangot a hátam mögül. Dórival egyszerre maradtunk teljesen csendben és közben egymásra pislogtunk.

-Ja, ja semmi...izé, néztük a fákat- motyogta Dóri. Erre Bence, Jack és én is amolyan 'ezt te se gondolod komolyan' nézéssel jutalmaztuk.

-Na jó az a lényeg mielőtt elszállnátok magatoktól nem rólatok volt szó- zártam le, és közben abban reménykedtem, hogy még véletlenül sem hallottak semmit a beszélgetésünkből.

-Biztos- forgatták a szemüket.

-Csak annyi, hogy lassan menni kéne haza- mondták. Dórival megpróbáltunk bociszemekkel nézni.

-Nincs vita, hideg van és késő- jelentette be szigorúan Bence. Dórival bólintottunk és gyorsan előre mentünk, hogy beszélhessünk ketten.

-Hmmm Bence elég szigorú és parancsoló jellem, neki aztán nem dirigálhatsz- mondtam a barátnőmnek

-Mi? Szóval szerinted dirigálok?- vonta fel a szemöldökeit

-Neeem, neem dehogy- próbáltam ironikusnak tűnni

-Pfff! A saját LB-m mondta ezt- fújtatott.

-Tudod, hogy nem úgy értettem!-

-Akkor, hogy?- jó erre igazán nem tudtam válaszolni mivel igaza volt.

-Most itt elválnak útjaink- mondta Dóri

-Igen, de Bence tuti hazakísér, szóval nem leszel egyedül Jó éjszakát!- mosolyogtam

-Neked is! És szerintem nem csak engem fognak hazakísérni- tette hozzá gyanúsan

-Tessék?- vontam fel a szemöldököm. De már nem válaszolt csak kacsintott egyet, mivel a fiúk is megérkeztek. Mindenki  elköszönt, aztán mi is folytattuk az utat Jackkel.

-Hol is tartottunk?- kérdezte

-Ööömm már nem is tudom, elfelejtettem. Izé tudod a hideg kicsit kimossa az agyat, olvastam valahol- hablatyoltam

-Furcsa, nem is tudtam, de ez nem mindenkire igaz mivel én például pont jól emlékszem, és szerintem te is- vigyorgott

-Akkor meg miért kérdezted meg?-

-Kíváncsi voltam mit mondasz- vont vállat.

-És akkor, hát, hogy is mondjam, elmondod?- próbáltam szinte suttogni, hogy ne hallja meg, de azért még is mondjak valamit.

-Egy feltétellel- vigyorgott. Úgy tűnik mégis hallotta. Erre kérdőn néztem rá.

-Ha megfoghatom a kezed.- nézett rám bociszemekkel

-Engem majd szétvet az ideg, neked meg ez a legfontosabb? Amúgy igen- nevettem. Erre csak aranyosan vállat vont és megfogta a kezem.

-Hát, úgy érzem mindketten tudjuk, hogy ezt a beszélgetést már rég megkellett volna tenni, mivel így elkerülhettünk volna sok álmatlan éjszakát. De azért bevallom, eleinte még nem voltam teljesen biztos semmiben sem- mondta volna tovább de persze én közbevágtam

-Ha lehet, még ma- morogtam

-Mondanám, ha hagynád- mosolygott

-Bocsi- pislogtam ártatlanul.

-Tudod, hogy nem haragszom. Na és hát eleinte sokat gondolkoztam, hogy te mit szólnál meg minden, de azért észrevettem, hogy nem vagyok számodra hát, hogy mondjam közömbös. Meg Dóri is azt mondta, hogy oda meg vissza vagy tőlem.- vigyorgott. Én a lehető legjobban elvörösödtem.

-Áruló- dühös voltam, de legbelül tudtam, hogy Dóri csak jót akart.

-Nem, ő inkább csak amolyan párterápiás- nevetett

-De az a lényeg, hogy hát én szeretlek és azon gondolkoztam, hogy lennél e a barátnőm?- jó, ez sokkolt. Nagyon sokkolt!

-Honnan tudjam, hogy nem csak szórakozol velem, mint a többi lánnyal?- kérdeztem bizonytalanul

-Mert te nem a többi lány vagy- vont vállat

-Köszönöm! Ez igazán kimerítő válasz volt- forgattam a szemem

-De ez pont úgy van ahogy mondtam! A többi lány konkrétan tőlem kérdezi meg, hogy lennék e a barátja, de te nem! Te sosem voltál ilyen! Ezért vagy más! Te a dolgok elején teljesen közömbös voltál, és nem másztál rám. Olyan voltál velem, mint bárki mással! Sőt! Talán kicsit gonoszabb is!- itt csúnyán nézett rám

-Ja, és van még valami. Nekem egyáltalán nem kellett kémiából korrepetálás, csak kellett valamilyen indok, amivel veled lehettem- jaj de cuki! Helyben elolvadok! 

-Igaz, meggyőztél- itt magabiztosan kihúzta magát

-És a válaszom igen, leszek- mosolyogtam, bár borzasztóan zavarban voltam. Erre felkapott, megpörgetett és szorosan megölelt. Én persze egyből visszaöleltem, de azért kicsit furi ez a kirohanása. Időközben haza is értem. Mégegyszer megöleltük egymást.

-Jó éjt! Szeretlek!- puszilta meg a homlokomat. Én bágyadtan intettem, és hát igen a sokktól másra nem tellett tőlem. Mikor már elkezdett menni, akkor ébredtem fel, és gyorsan utánafutottam. Ő döbbenten fordult hátra mikor meglátott engem.

-Én is szeretlek- pusziltam meg az arcát. Az ő mosolya erre még szélesebb lett, aztán mindketten mentünk haza. Otthon zuhanyzás után, ránéztem a telómra. Jack neve mögé írtam egy szívecskét. Néha kicsit gáznak tartom, de úgy érzem, hogy tényleg szeretem őt. Jött egy üzenetem is.
Dóri: Na végre! Hallottam ám a híreket! ;)

Én: Hogy ti milyen pletykásak vagytok! Amúgy jó éjt! És mellesleg én is hallottam dolgokat és köszi a segítséget!

Még egy üzenetem jött.
Jack💜: Jó éjt! 💗

Én: Neked is!

Írt egy szívet nekem! Elájulok! Jaj de hát nyilván ír szívet, hisz a barátnője vagyok! Én tényleg a barátnője vagyok! Felfoghatatlan! Jó érzéssel a szívemben aludtam el.

Heló!!!
Először is, bocsánat a késésért, de a rész már korábban megvolt, csak ezt vegyétek karácsonyi ajándéknak! Főleg mivel majdnem 2000 szó lett!  Na mit szóltok, összejöttek végre! Kellemes ünnepeket kívánok nektek! 🎄