Reggel kómásan keltem fel, mivel rosszul aludtam az éjjel. Állandóan azon gondolkoztam, hogy csak felhívom Dórit elmesélni neki a történteket, de végül mindig a büszkeségem győzött. Dóri hagyott ott! Akkor nem én fogom őt felhívni! Majd ő, ha egyáltalán érdeklem még! A fejemben már szépen összeraktam, hogyan fogom Áronnal kedvesen tudatni, hogy szépen kopjon le. Persze nem akarom megbántani őt, csak azért, hogy tudja nem lesz ez több barátságnál. Felvettem egy sötétkék sima nacit, egy fehér háromnegyedes ujjú pólót amin kékkel egy love is all you need felirat volt írva. Hozzá felkaptam a fekete bőrkabim és a hajamat csak hagytam kiengedve. Egy gyors reggeli után már indultam volna, ha valaki nem állít meg.

-Szia Sab! Nem is tudtam, hogy itt vagy. De most nem érek rá csevegni, nem szeretnék ma is elkésni- mentem kifelé

-Ráérsz, mert elviszlek- mosolygott

-Jaj köszi! A lábammal elég nehéz az élet, de már nemsokára biztos gyógyul- néztem rá a lábikómra

-Ja, biztos. Mi az, hogy nem szeretnél ma is elkésni?- húzta fel a szemöldökét

-Ja ööö izé csak tegnap kicsit később értem be a lábam miatt- hablatyoltam neki

-Értem. És ennek még véletlenül sincs semmi köze ahhoz a sráchoz aki tegnap hazakísért- erre én csak nagyra nyitottam a szemem

-Én egyedül jöttem haza- próbáltam kamuzni, de sajna Sabrina már ismer engem eléggé

-Aha, és én láttam rosszul- méregetett

-Ő csak egy barát volt- kezdtem magyarázkodni

-Szóval az a modellekre hasonlító helyes srác aki elkísért téged a házadig, ő csak egy barát a suliból?-

-Igen!- jelentettem be és tulajdonképpen nem kamuztam hiszen ez igaz, az apró részleteket nem kell feltétlenül tudnia! Erre mintha Sabrina kicsit lelombozódott volna

-És azért neve van?- kérdezte

-Jack- motyogtam

-Óóóó csak nem AZ a Jack?- görbült felfelé a szája. Már meséltem neki róla még általánosból

-De- sóhajtottam

-De inkább menjünk, mert a végén még kocsival is elkések- kezdtem el pakolálszni mire Sab csak bólintott és ő is felkapta a cuccát. A suliban minden elég uncsi volt. Mindig oda akartam ám menni Áronhoz, de nem volt rá megfelelő alkalom. Na jó, saját magamat nem csapom be! Féltem hozzá odamenni, azért mégiscsak eléggé megfogom bántani amit én nem szeretnék! Dóri meg egész nap hozzám sem szólt. Őszintén szólva hiányzott, de én aztán nem fogok odamenni hozzá! Majd ő jön ha akar! Az utolsó előtti óra utáni szünetben végre erőt vettem magamon és odamentem Áronhoz.

-Hali Áron!- mosolyogtam rá

-Szia- motyogta zavartan

-Szerintem mindketten tudjuk, hogy miért jöttem- kezdtem bele. Erre ő csak bólintott

-Na szóval azt akarom mondani, hogy nagyon jó barátomnak tartalak....- folytattam volna

-Sziasztok! Mi jóról beszélgettek?- jött oda hozzánk Jack

-Szia Jack! Te hogy vagy?- virult fel Áron. Gondolom örült neki, hogy úgymond egy "menő" fiú "haverkodik" vele. Én viszont tudtam jól, hogy Jack miért jött. Szó sincs itt haverkodásról

-Jack, kérlek menj el, ez személyes- szűrtem a fogaim közt és próbáltam őt megölni a tekintetemmel. Ez látszólag nagyon szórakoztatta, de elmenni eszébe sem jutott.

-Á! Annyira nem lehet személyes, hogy én ne tudhassam- vigyorgott rám

-De ez igenis az, szóval pá!- mondtam már kicsit indulatosabban

-Ugyan Laura! Áron jó haverom! Igazán nem lehet olyan komoly- vigyorgott még szélesebben. Erre Áron meg méginkább felvirult.

-Tényleg Laura! Jack is hallhatja!- mondta büszkén. Szóval átállt a sötét oldalra!

-Nem, nem hallhatja mivel ehhez neki egy cseppnyi köze sincsen!- kevés választott el attól, hogy ne csak a szememmel próbáljak ölni

-De hát látod Lau, baráti körben vagyunk. Beszélhetsz nyugodtan- vigyorgott Jack, mint a tejbetök

-Hát jó!- virultam fel én is kicsit. Ha harc hát legyen harc!

-Szóval Áron én nagyon jó barátomnak tartalak és én szeretlek, tényleg- itt Jackre pillantottam, aki úgy nézett rám, mint aki készül elájulni.

-Mi -micsoda?- kezdett el motyogni Jack. Habár ezt inkább Áronnak kellett volna, de úgy látom Jack készül mindjárt elájulni

-És azt szeretném...- folytattam hatásszünetet tartva, hátha Jack tényleg elájul, mivel már tényleg mindjárt

-Ha továbbra is ez a baráti viszony maradna köztünk mivel én barátomként szeretlek és nem többként- mosolyogtam rá. Erre mindketten egyszerre sóhajtottak fel. Áron kissé szomorkásan, Jack meg megkönnyebbülten.

-Hát jó- mondta Áron

-Bocsi- zavaromban csak mosolyogni tudtam

-És mit szólnátok egy osztály mozihoz megint?- élénkült fel. Oké, elég gyorsan túltette magát ezen.

-Tőlem oké-

-Jack?- kérdezte Áron

-Ja, ja igen, szuper- motyogta, de ahogy látom az arca már normális színt öltött.

-Akkor még most gyorsan menjünk a terembe és mondjuk a többieknek- lelkesedett Áron. Mi Jackkel csak követtük.

-Huhh. Azt hittem komolyan járni akarsz vele!- hadarta Jack

-Tudom. Ha láttad volna magadat! Fehér lett az arcod és úgy néztél ki, mint aki mindjárt elájul- nevettem

-Pfff ez nem is igaz- durcizott. De időközben beértünk a terembe ahol Áron kiállt a tábla elé és közben valami 'csendet' félét motyogott.

-Csendet!- kiáltott egyet Jack. Erre mindenki elhallgatott én meg azt hittem, hogy szívrohamot kapok úgy megijedtem, de ez Jacket nem különösebben zavarta.

-Köszönöm Jack. Na szóval! Mit szólnátok megint egy osztály mozihoz?- kérdezte Áron. A válaszok mind pozitívak voltak.

-Szuper! Mondjuk holnap? Holnap amúgyis szombat lesz. Keresek valami filmet és akkor majd megírom, hogy mikor megy- magyarázta. Erre mindenki hevesen bólogatni kezdett. Az utolsó óránk osztályfőnöki volt. Az ofő nagyon büszke volt, hogy az ő osztálya közösen mozizik. Bár..ránk ki nem az? Ezt költői kérdésnek szántam. Az utolsó óra után mindenki jókedvűen ment haza. Péntek hatása. Én is összepakoltam és kibicegtem a hidegbe. Időközben elég hideg lett. Mivel észre sem vesszük, de telik az idő. A gondolataimból ismerős hangok zökkentettek ki. És az ismerős hangok kivételesen nem Jacktől származtak!

-Szia Dóri!- mondtam neki közömbösen

-Szia Lau! Gondolom nem felejtetted el, hogy holnap moziba megyünk!- kezdett bele

-De Dóri! Én totál idióta vagyok és elfelejtettem amit 1 órával ezelőtt beszéltünk.- nevettem fel

-Jó oké, valamit kellett mondanom! De az a lényeg, hogy mit szólnál ahhoz ha ma nálam aludnál, és holnap reggel elmennénk egyet shoppingolni aztán összekészülünk és elmegyünk a moziba?- kérdezte félénken

-Szuper ötlet! Amúgyis van mesélni valóm!-

-Jó, mert nekem is- hiába voltam mérges Dórira, ezek után már el is felejtettem hiszen kezdődött a csajos progi.