10.
-Emily szemszöge-
10 óra tájékában mentem haza. Nagy meglepetésemre Jason az ágyamban feküdt és sírt. Nem vette észre, hogy ott vagyok, így tovább mondogatta a monológját.
-Az én hibám. Minden az én hibám. Miért vagyok ilyen szerencsétlen hülye?
Megköszörültem a torkom, hogy észre vegyen. Felkapta a fejét, és odarohant hozzám.
-Em, én annyira sajnálom. Bocsájts meg nekem. Ez egy félreértés volt. Lora csókolt meg engem. Nem én őt. Én nem akartam. Kérlek higgy nekem. Ő az exem. Már lezártam. Én téged szeretlek teljes szívemből. Csak téged. Senki mást. Bocsájts meg nekem kérlek. Könyörgök.
Közelebb hajoltam hozzá, és erősen megöleltem.
-Nem haragszom. Csak máskor ne csinálj ilyet kérlek. Ismered Megan-t? Ő az egyetlen barátnőm. Tőle jöttem most is.
-Igen, amikor a kórházban voltál, akkor találkoztam vele. Ő is ott ült végig az ágyad mellett, csak este haza kellett mennie, te pedig csak reggel keltél fel.
-Jason szemszöge-
Örülök, hogy Em megbocsájtott, viszont most elszámolással tartozok Adam-nek, és a szüleimnek is. Holnap elmegyünk hozzájuk Em-mel, terveim szerint.
Másnap Emily beleegyezett, és mivel a szülei soha sincsenek itthon, így engedély se kellett tőlük. Karjaimba vettem Em-et, majd lehoztam a lépcsőn. Utána a székét is lehoztam, és indultunk is.
Egészen estig beszélgetett a szüleimmel Emily. Nagyon jól kijönnek egymással, és ennek én felettébb örülök. Miután nagy nehezen elváltunk, indultunk Adam-hez. Vele is nagyon jól megbarátkozott Em. Szimpatikusnak találta. Utána visszamentünk Emily-ék házába. Még ott is beszélgettünk, madj lassan elnyomott minket az álom.
Reggel mikor felébredtem, Emily az ablakában ült. Nem vette észre, hogy felébredtem, így odaosontam hozzá, és letakartam a szemét. Elkezdtem puszikkal behinteni a tarkóját, majd áttértem az arcára, egészen a szájáig. Miközben csókolóztunk, a hajamba markolt, és jólesően összeborzolta. Egy kis idő után levegőhiány miatt elváltak ajkaink. Lihegve bámultunk egymás kipirult arcára, és duzzadt ajkára.
Nagy nehezen sikerült magam összekaparnom, hogy indulhassak a suliba. Megígértem Em-nek, hogy sietek vissza hozzá.
Suli után a virágboltba vettem neki egy csokor rózsát, és egy papírt tűzettem bele.
Leszel a barátnőm?
Ezután még egy kis medált vettem. Egy kicsi üvegcse igazából, melyre rákarcoltattam egy E&J monogrammot, egy szívben. Az üvegcsébe majd otthon teszünk Em-mel mondjuk kívánságokat, vagy idézetet. Majd Emily eldönti. Ezután már tényleg siettem hazafelé. Azaz a leendő barátnőm felé.
-Emily szemszöge-
Kopogtatást hallottam, majd Jason bejött. Egy csokor, és egy kis zacskó volt a kezében. Először a csokrot nyújtotta át, amiben egy kis cetli volt, amin megkért, hogy legyek a barátnője. Igent mondtam, és a nyakába borultam. Majd átnyújtotta a zacsit it. Egy kis ékszeres dobozt rejtett, amiben egy csodás nyakék volt. Megvizsgáltam, majd kinyitottam a kis üvegcsét. Egy nagyon kicsire hajtogatott papír volt benne, amin ez állt, Jason kézírásával:
Szeretlek
X.X
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro