3.rész
Amikor kinyitottam a szememet,az ágyamon feküdtem és Maxim ott térdelt a földön. Észrevette,hogy felébredtem felült az ágy szélére.
-Rose én ....sajnálom,hogy belekeveredtél.-mondta szomorkás arccal.
-Ki az az Angelica ?-kérdeztem.
-Angelica hercegnő egykor a fény ország uralkodója volt. De beleszeretett egy emberbe ami nekünk angyaloknak szigorúan tilos. Ezért őt letaszították a Földre. Most az ő lelkét keresem,hogy kiben születhetett újra Angelica.
-Értem. Akkor valószínüleg én vagyok Angelica utódja ?-kérdeztem bár már tudtam a választ.
-Igen.-mondta ki hallkan-El kell hoznod a fényt hercegnő. Az országban egyre több a viszály a trónért. Kérlek gyere velem!-mondta azzal felállt és felemelt a karjaiba.
-Hová viszel Maxim?-kérdeztem eléggé furcsáltam a helyzetet.
-Egy biztonságos helyre ahol nyugodtan vállalhatjuk a kilétünket.-azzal kirepült az ablakon.
Én becsuktam a szememet,féltem. Mikor már kimertem nyitni a szememet akkor egy virágos mezőn feküdtem. Felültem és körbenéztem. Gyönyörű volt a táj,a közelben házakat láttam.
-Maxim!-kiálltottam.
-Igen Rose?-fordult felém még a földön pihenő Maxim.
-Milyen falu az ott ?-mutattam a településre.
-Az kérlek szépen egy olyan falu ahol a fény ország utolsó hívei laknak vagyis a te híveid.-mondta komoly arccal.
A fűből felállt Maxim is. Megfogta a kezemet és ezt mondta:
-Gyere,nézzük meg a falut!-azzal elindult lefelé
-Oké-mondtam kissé félénken.
-Ne félj Rose,én mindíg itt leszek neked és megvédelek!-mondta csillogó szemmel majd megpuszilta az arcomat.
Én elpirulva mentem mellette. Ő komoly arccal ment mellettem.
Mikor leértünk a faluba egy csapat gyerek fogadott minket vagy hát inkább Maximot.
-Maxim,Maxim játsz velünk!-kiáltozták.
-Jól van srácok később játszhatunk majd.-adta be a derekát nevetve Maxim.
-Maxim,de jó újra látni!-jött oda hozzánk egy fiú aki hasonló korban lehetett mint Maxim.
-Adam de jó újra látni.-ölelték meg egymást a fiúk.
-Ki vagy te, szép hölgy ?-fordult hozzám.
-Rose vagyok.-mondtam elpirulva a kézcsókjától.
-Maxim Ő az ?-kérdezte elkomolyodva barátjától.
-Igen.Ő Angelica utódja.-felelte.
-Óóó...gyönyörű vagy Rose. Angelica büszke lenne rád.-mondta Adam meghajlás közben.
-Ugyan fiúk elég a meghajlásokból.-mondtam nagy zavaromban.Ezután elindultunk valami ház fele. Maxim és Adam tudta hova megyünk ugyhogy nem féltem.
Amikor odaértünk egy nagy ház elé,Adam bekopogott.
-Ki az ?!-kérdezte egy morcos öreg hang.
-Adam vagyok. Maxim visszatért és magával hozta Őt is.-mondta teljes nyugodsággal.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro