- Ehm... Ahoj Kai... - jelentem meg a profil mögött hangtalanul. Visszatértem a komment szekcióba ismét. Megszerezve tizenhét új és már lecsapott szúnyog csípését.

- Mit akarsz Végzet- - "köszöntött". Már fél tőlem. Hát nem aranyos?
- Csak írni, de nulla ötlet, a régi viszont eszembe jutott. - vontam meg a vállam. Hogy milyen ötlet? Közel az ágy, szóval megmutathatom. Pont alkalomhoz illő is, legalábbis remélem amikor posztolom, az lesz. Ág, valamikor csak az lesz, szinte teljes mértékben biztos!

- Ehm, Kai, izé... - ragadtam meg a derekát finoman.
- Engedj el! Mit tettem?! Mit csinálsz velem?! - akadékoskodott ellenem.
- Én fogok valamit tenni, ha megengeded... - húztam az ágyamhoz, remélve hogy nem hagytam ott "vörösbor foltot", ha értitek mire is célzok pontosan.

- Nem, biztos nem engedem meg, érzem mit akarsz.
- Nyjaj, gyerünk már, Nyeh... - ültem az ágyra magával húzva, lényegében hogy az ölemben üljön tökéletes magassággal velem szemben.
- Kizárt, hagyj békén! - próbált köszönni az ölemből.
- Hé-hé, ne ficánkolj, csak felizgatsz és több is lesz itt helyben...! - figyelmeztettem, mire máshogy próbált szökni előlem hangtalanul és alig mozogva.
- [^^"]szódj meg. - morogta.
- Nyugi van, csak mondani szeretnék valamit! - öleltem át, miközben még mindig morgott valamit magában. Én csak azt értettem ki belőle hogy "hentai", de lehet csak én értettem félre nagyon.
- Mit akarsz...?! - mondta ki végül.
- Kai, kincsem... - hajoltam az egyik füléhez, a nyakára lehelve egy aprót.

- Írjál már. Könyörgök neked!

204 szó.

Szükségem van két liter macikávéra, Kaizet fanficre, és rengeteg időre a mai nap-
Nyeh...

Illetve ismét rövid, szóval gyorsan még írok pár mondatot bele, hogy több szó legyen.

Nya, így már 239, remek!

A Nyeh legyen veled!