- Ezt nézzétek mit szereztem pár hete mikor elkezdtem még ennek a résznek az írását! - mutattam a komment tagoknak és elvtársaknak az új szerzeményemet. - Felcsatolható-
- Nem használod rajtam azt a mű[^^"]szt, álmodozz csak... - jelentette ki Kai azonnal amint meglátott a csodálatos tárgyammal.

- Jajj, ne már, máshol is használhatom! - nyugtattam. - Persze a fő áldozat te lenné- Hé! Add vissza Slo'!
-  Nem adom! Megtoszom végre Japant!~ - feleselt vissza gúnyosan nekem.

- ...Az baj ha látni akarom és nem vagyok zsebkendővel feltankolva? - fordult felém Kai.
- Szerzünk valahonnan! - válaszoltam elszántan, nézve hogy merre is tartott Szlovákia. - Szerinted tudja merre is van Japan?

- Mi a fene... - sokkolódott le Omi a látottak után nehezen, de felfogva az egészet. - Most szükségem lesz egy kis gyilkolászásra hogy feldolgozzam... Meg még érdemes lenne SzloPánt is rajzolni ezek után...

128 szó.

Rövid, de egy ilyen szösszenetet nehezen lehetne hosszabbra írni.
De ez kiérdemelt bőven többet mint egy részt-

A Nyeh legyen veled!