Ez most azoknak szól, akik olvassák a Múlt Árnyékát. Srácok, abból a fejezet ma elmarad, nem vagyok éppen a legjobban fizikailag és képtelen lennék még két órát írással tölteni. Jelenleg az is szenvedés, hogy egyáltalán üljek, meg ezt megírjam. Remélhetőleg tudok holnap már írni, ha nem és ismét elmarad valamelyik, vagy mindkettő rész, azt jelezni fogom a falamon. Sajnálom. :( 

Ugyan a február beköszöntött, a meleg időre még várni kellett. Brian lerángatta magával Regulust és Amy-t is Roxmortsba, annak ellenére, hogy egyikőjüknek sem volt kedve kimozdulni a kastélyon kívülre. Amy néha erősen elgondolkozott azon, hogy a fiúnak honnan volt ennyi életenergiája, és miért nem ad belőle a lánynak is. 

Mindenesetre a lány összekaparta magát és dünnyögve indult el a két mardekáros fiú társaságában a faluba. Ha az idő nem lett volna olyan rossz, Amy-nek talán még kedve is lett volna kicsit elszakadni a kastély falaitól és elvonulni valahova, de a sötét felhők és a viharos szél nem bizonyult meggyőzőnek.

- Zseniális ötlet volt ez tőled haver. - dünnyögte Regulus, amikor fölöttük hatalmasat dörrent az ég - Remélem, meg is ázunk. 

- Vízlepergető bűbáj. - vigyorgott barátjára Brian.

Regulus erre csak a szemét forgatta, de nem válaszolt. Amy is csak magában dünnyögött valami felettébb nem publikusat, de annyiban hagyta a dolgot. 

Leérve a faluba Amy és Regulus egyöntetű kijelentésére a trió beült a Három Seprűbe. Brian ment volna világot látni, de két barátja erősen lehurrogta a zseniális ötletét. Hamarosan erősen elkezdett szakadni az eső, ami hangosan verte a takaros kis kocsma ablakait. 

- Ezen már lehet, a vízlepergető bűbáj sem segítene. - dünnyögte Brian, ahogy az ablakon kifelé bámulva tanulmányozta a szakadó esőt.

- Ezen még egy teljes vízhatlanítás sem segítene. - mondta csípősen Amy - Brian Rowle és a zseniális ötletei.

Regulus a lány mellett felnevetett, Brian meg csak a szemét forgatta.

- Jó, hát nem vagyok olyan mugli időjárásizé. Tudjátok. - írta körül a meteorológust a fiú - Honnan tudtam volna, hogy szakadni fog?

- Kinézel az ablakon. - mondta egyszerre Regulus és Amy.

- Nincs is a klubhelyiségben ablak, ahonnan látnám. - mondta sértetten a fiú.

- Akkor felállsz és elmész egy ablakhoz. Van a kastélynak hét emelete. Egyiken csak találsz egy használható ablakot. - mondta a lány ironikusan. 

§

Végül az özönvíz közel egy óra múlva elállt szerencsére, így Brian is megúszta élve. A trió szavazásos megoldással úgy döntött, hogy visszaindulnak a kastélyba. Ellenben ahogy haladtak felfelé, Amy elkapott egy igen érdekes beszélgetést az egyik félreeső utcában. Nem mástól, mint hetedéves mardekáros csapattól. 

- Tuti nem megy bele. - hallotta Perselus hangját - Emlékezzetek vissza Blackék milyen nehezen mentek bele ebbe. 

- Ez igaz. Evergreen sem lesz egy könnyű menet. - mondta Rosier - Minek kellett beajánlanod, te idióta?

- Jó ötletnek tűnt. - hallotta Amy Adrian Avery hangját - A legutóbbi akciója meggyőzőnek tűnt.

- Idióta vagy Avery. Ha Ő kiadja nekünk, tuti elbukunk. Nem hiszem, hogy mi képesek lennénk elég meggyőzőek lenni. - mondta Perselus.

- De Blackék lehet. - hallatszott ezúttal Mulciber hangja - Végső esetben velük is beszélhetnénk. Nekik is érdekük, hogy bővüljünk. 

A beszélgetés többi részét Amy már nem hallotta, de elég érdekesnek tűnt. Azon gondolkozott, hogy mi lehetett, az, amiben mind a hatod- mind a hetedéves mardekárosok benne voltak. Úgy döntött, hogy a kastélyban mindenképpen rákérdez erre valamelyik hetedévesnél, hátha kap valami normális választ is.

- Baj van? - rángatta ki hirtelen Regulus a gondolataiból.

- Nem, nincs. Csak elgondolkoztam egy pillanatra. - mosolyodott el halványan a lány.

Felérve a kastélyba a trió visszavonult a Mardekár klubhelyiségébe. Amy töretlenül a klubhelyiség bejáratát leste, de a hetedéves fiúk csak nem akartak megérkezni. Végül Amy-ék elindultak vacsorázni.

A lány az asztalnál is Avery-éket kereste, de ott sem látta őket, pedig már elég későre járt, sötét is volt már és az eső is ismét szakadt.

- Kit hajkurászol ennyire? - kérdezte Brian.

- Csak valamelyik hetedéves mardekárossal akarok beszélni. - válaszolt félvállról a lány.

- És azt mégis minek?

- Mert hallottam valami érdekes dolgot lent a faluban aztán arra akarok rákérdezni. 

- Mit? - kérdezte egyszerre Regulus és Brian egy kicsit gyorsan.

- Valamibe be akarnak Avery-ék szervezni elvileg. De ennyi. Aztán rá akarok kérdezni, hogy mégis mibe akarnak itt titkon belevinni. - vigyorodott el a lány, majd visszafordította tekintetét a Mardekár asztala felé.

Azt már a lány nem látta, hogy két barátja aggódva néznek össze és mindketten megdörzsölik bal alkarjukat.

§

Amy egészen késő estig ücsörgött a klubhelyiségben, és úgy hajnal tájt adta fel a dolgot, amikor már mindenki régen elment aludni. Már indult volna felfelé a hálókörletébe, amikor hirtelen nyílt a bejárat és belépett rajta Amy nagy szerencséjére Perselus Piton, akit talán legjobban kedvelt a hetedévesek közül. Legalábbis ő volt a legnormálisabb. 

- Áh, már vártalak. - szólalt meg a lány halkan. 

- Mi kéne? - kérdezte felvont szemöldökkel a fiú.

- Hallottam a faluban, hogy valamibe be akartok szervezni. Mi az? 

Perselus pár pillanatig döbbenten nézett rá, majd gyorsan előrukkolt valamivel.

- Ja, nem nagy ügy igazából. Csak ilyen sulis dolog. - hazudta elég átlátszóan.

- Sulis dolog. Aha... - mondta kétkedően a lány - Nem baj, ha nem hiszem el?

- Lényegtelen dolog, mondom. Igazából csak egy hülyeség volt Avery részéről. Felejtsd el. - indult volna a fiúk hálókörletei felé, de Amy elállta az útját.

- Benne van Regulus és Brian is. - mondta egy fokkal fenyegetőbb hangon, mivel lassan kezdte elveszteni a türelmét - Tudni akarom, mi ez az egész.

- Nem biztos, hogy nekem kellene ezt elmondanom. Kérdezz rá Blackéknél. Ha nem mondják el, bár szerintem el fogják, akkor beszélhetünk. Jó éjszakát. 

Amy csak megforgatta a szemét, majd útjára engedte a hetedévest.

Másnap reggel első dolga volt elkapni a klubhelyiségben a két barátját.

- Nos srácok, beszélgetni fogunk. - mondta negédesen mosolyogva a lány, majd karon ragadta a két fiút és elindultak lefelé a pince kanyargós folyosóin. 

Mikor a lány úgy vélte, hogy ott már senki nem fogja őket hallani, elengedte Regulust és Briant, majd nekik szegezte a kérdését.

- Mint tegnap említettem, hallottam Avery-éktől egy beszélgetést, amiben arról dumáltak, hogy valamibe bele akarnak vonni, amibe én nagy valószínűséggel nem mennék bele. De ami még viccesebb, hogy elvileg ti ketten is benne vagytok. - mondta továbbra is eszelősen vigyorogva a lány - Tudni akarom, hogy miről van szó.

A két fiú rémülten pillantottak össze, majd Brian megköszörülte a torkát és belekezdett.

- Nos, izé... Ne akadj ki. De mi, izé... Regulus?

- Most komolyan? - nézett unottan a másik fiúra - Szóval, mi beléptünk valahova.

- És el is mondjátok, vagy barkochbázzam ki? - kérdezte egyre idegesebben a lány. 

- Igen igen, csak ígérd meg, hogy nem akadsz ki. - kérdte Reg.

- Megígérem, csak mondd már! - csattant fel a lány.

- Szóval... Mi halálfalók vagyunk. - mondta halkan a fiú, majd felrántotta a bal alkarján az ingét Briannel együtt.

Amy döbbenten meredt a fiúk bőrén lévő Sötét Jegyre.

- Ti őrültek vagytok! - mondta döbbenten a lány, majd lépett hátra pár lépést. 

- Meg tudjuk magyarázni, tényleg megy tudjuk, csak hagyd, kérlek. - nézett rá könyörgően Regulus.

- Rohadt jó magyarázat kell EHHEZ, ha azt akarjátok, hogy valaha is szóba álljak veletek ezek után. - mondta undorodva a lány - Hallgatlak titeket. 

Regulus és Brian összenézett, majd ismét Reg szólalt meg előbb.

- Ez egy nagyon hosszú sztori mindkettőnk részéről...