-Mert neked mindig bajba kell kerülnöd! Nem is csodálom szegény lányt, hogy leütötted a vasajtóval!- hallottam egy beszélgetést, mire mocorogni kezdtem

-Jól van na, de jól van?-hallottam egy másik férfi hangot

-Szerencsédre csak agyrázkódása volt. - mondta valaki mire széthúztak valamit, lassan kinyitottam a szemem

-H-hol vagyok?- kérdeztem az orvost aki mellettem lenéz rám

-Kórházban, az unoka öcsém sikeresen leütött egy vas ajtóval, mire emlékszel utoljára?

-Hogy valakinek lehánytam a cipőjét.- mondtam mire valaki felnevetett a háttérből

-Jó akkor nincs amnéziád, lassan haza mehetsz.- mondta mire hirtelen felültem és abban a pillanatban egy éles fájdalom hasította végig a fejem, mire felvinnyogtam

-Mondom lassan!- nézett rám az orvos majd kiment, leszálltam az asztalról és egy sráccal találtam magammal szemben.

-Bocs, nem direkt volt, nem volt üvegből az ajtó!- mondta mire legyintettem és hirtelen bevillant a nővérem és anyáék

-Basszus, basszus. Mi lett a nővéremmel??

-Nyugi Cameron haza szállította őket.- mondta csábosan mosolyogva mire furán rá néztem, ennek meg mi
baja?

-Ahha és ki az a Cameron és én, hogyan fogok haza jutni??

-Cameron a banda társam, szivesen haza viszlek- mondta megint csábos mosollyal

-Ezt ne csináld többet!- néztem rá

-Mit?

-Azt a mosolygást.

-Miért, nem tudsz nekem ellen állni mi?

-Nem épp ellentétben.

-Fura vagy.- nézett rám mire csak megvontam a vállam

-Na gyere menjünk a kocsihoz- indult el mire én is indultam volna de megtorpantam.
-Mi az?- nézett vissza rám

-Ch. Csak azt ne hidd, hogy egy vad idegen kocsijába beülök, akár még meg is erőszakolhatsz!.

-Idegen vagyok a számodra?- nézett rám döbbenten mire bólintottam
-Te hol élsz? -kérdezte még mindig döbbenten

-Hát nem Hollywoodban.

-Komolyan nem ismersz meg?? A koncerten azt hittem, hogy csak viccelsz.

-Fogalmam sincs, hogy ki vagy de inkább megyek a közeli buszhoz.- mentem az ajtó felé és sikeresen ki is léptem rajta majd a kórház kijáratát kezdtem el keresni, de hol kell ki menni. Sóhajtva vissza mentem a szobába ahol a srác ,, menőn" az ágynak dőlve telefonozott.

-Jó veled megyek! De ha bármit is teszel, később felkereslek és nem teszek jót magam érdekében!

-Rendben- nézett rám a srác majd eltette a telefonját és kiment előttem én meg követtem. Egyenesen a kijárat felé igyekeztünk. A srác elővette a kulcsát majd kinyitotta az eleve tető nélküli kocsit.Beszálltam hátra, mire felnevetett.

-Nem harapok! - mondta mosolyogva, viszont ez a mosoly már tetszett. Mire én is elmosolyodtam és megrántottam a vállam.

-Nem tudhatom.-

-Hm. Akarod tudni?- vette elő megint azt a csábost mosolyt mire megforgattam a szemem majd előre ültem.

-A beszélgetésünk megy át flörtbe, úgy, hogy ne hogy próbálkozz, semmi esélyed- mondtam szárazon míg beindította a kocsit

-Igen is asszonyom, még valamit?- nézett rám megint csábosan

-Ezt a mosolyt hanyagold!- mondtam a szemébe mire ledermedt

-Ez a mosoly minden csajnál bejön- mondta értetlenül

-Hát akkor én nem tartozom a mindenki részlegébe- vontam meg a vállam mire a srác elindult

-Hihetetlen vagy- mormolta az orra alatt mire felnevettem, ő meg mosolyogva rám nézett

-Akkor itt egye...- mire egy telefon csörgés vágott a szavamba

-Bocs, ezt fel kell vennem.- mire csak bólintottam

-Szia.
-Aha
-Mi?
-Uh basszus kiment a fejemből!
-Jó akkor oda megyünk.
-Úgy, hogy tudod leütöttem azt az idegen lányt az ajtóval, éppen haza akartam szállítani- mire vállon csaptam ő pedig csak mosolyogni kezdett
-Oh, jó akkor mondom neki. Jó, jó ott vagyunk úgy 10 perc múlva.
-Jó, Szia.- tette le a telefont és rám nézett a kék szemeivel
-Egy kis kitérőnk lesz. Neked is jól fog jönni, ugyan is a telefonod a barátoméknál van.- erre felcsillant a szemem aztán vissza

-Hova megyünk?- kérdeztem komolyan

-Hozzánk. Fellépünk a kertben a bandával a kertünkbe, ugyan is anyám valami rendezvényt tart. Nem fog sokáig tartani, viszont téged el kell rejtenünk. Apám nem tudhatja meg, hogy nálunk vagy. Ne is kérdezz semmit, majd elrejtelek valahova. Aztán haza viszlek ígérem- mondta az útról le sem véve a tekintetét mire gondolkodni kezdtem
-Meg se szólalsz?

-Miért, hiányolod a hangom?- kérdem ínycselkedve mire felröhög

-Neked szabad flörtölni de nekem nem. Ez nem ér!- vette le a szemét az útról mire felhorkantottam

-Én nem flörtöltem, nem szokásom.- mondom majd elfordulok, szótlanul utazunk egy ideig mire a srác megszólal

-Van barátod?- kérdezi sejtelmesen, mire épp válaszolni akarok de elakad a lélegzetem

-Mondd, hogy ez nem a ti házatok!- mondom előre mutatva mire röhögve bólint

-Jah. Utálom. Utálom a csicsás dolgokat- mondja mire elmosolyodok

-Legalább valami közös bennünk- mondom mire ő is elmosolyodik csábosan rám néz ugyan is megérkeztünk

-Na most hagyd abba!-mondom neki mire kiszállok a kocsiból

-Most komolyan nem pisiled össze magad ezen a nézésen??-mire megráztam a fejem
-Olyan reménytelen eset vagy- mondja miközben a fejét rázza nekem meg bekattan az agyam

-Bocs, hogy nem dőlök hátra valami mű mosolygás miatt mint a többi lány. Bocs, hogy nem vagyok a te ,,rajongóid" között.- akadtam ki

-Első ez nem mű mosolygás- mutatott az arcára
-Második, örülök annak, hogy nem vagy a rajongóim között, legalább egy ilyen szörnyű alak mint te nem tolong a népségben, hogy valamit akar tőlem- mondta gúnyos mosollyal

-Nem akarok tőled semmit. És csak álmodozz, hogy ott leszek a rajongóid között, inkább a halál.

-Úgy veszekedtek mint valami házas pár- röhögött valaki a háttérből, mire közelebb jött így a világításból megláttam az arcán, szőke haja és barna szeme van és egy szmokingban van ami nem áll rajta rosszul. Ahogy én végig mértem, ő is engem mire az arcomhoz ért belenézett a szemembe és megnyalta az ajkát.

-Na most állj le!- szóltam rá mire feltette a kezét

-Nem, rosszabb mint egy házas pár- mondta egy másik srác, ő is közelebb jött csak neki barna, szeplős arca van és zöld szeme. A tekintetem megakadt a kezében lévő tárgyon.

-Nem, nem csak, ha végeztünk.- mondta a szemembe nézve huncutúl mire hunyorítottam rá, ezt még megfogja bánni.

-Na megyünk?- nézett végig a társaságon mire a többi fiú bólintott, elindultak mire én bénán ott maradtam. A srác aki haza kísért volna vissza fordult.

-Nem jössz ö,ö izé?.

-De.- mondtam neki a szememet megforgatva és követtem a házba az idegen teli házba, jesszus én itt elfogok tévedni!!!...