x19x
-Tessék, itt a vissza járó, adta a kezembe a pénztáros a zacskót és a pénzt is egyszerre, majd megköszöntem és kimentünk a boltból
-Én mondta,hogy megfogjuk neked itt találni a tökéletes ruhát, igaz kicsit drágább is lehetett volna, na mindegy, korog a gyomrom.-mondta Emma
-Nyugi, menjünk el Nash-hez!-
-Jajj már, olyan messze laknak.-nyavalygott Emma
-Nyugi, kibírod. Rendeltek egy csomó kaját, valami híres figura jelent most meg náluk, azt hiszem, ha nem akkor beszopcsiztuk!-mondom
-Ha nem lesz ott kaja, levadászlak és megeszlek.-mondta durcisan mire felnevettem majd kiléptünk a pláza ajtaján, megkerestük a kocsit. Hátulra mindent bepakoltunk majd elindultunk, csendesen telt az út, néha Emma hasa korgását lehetett hallani, próbáltam vissza fojtani a nevetésemet. Végre megérkezzünk, Emma kipattant a kocsiból és beviharzott a kis épületbe. Nevetve mentem én is be. Be érve levettem a cipőm majd oda mentem Emmához aki a nyálát csurgatta a kajára Cameron pedig próbált a kaja előtt lenni olyan arcal, hogy ,, Már pedig ebből úgysem kapsz!". Érkezésemre felkapták a fejüket.
-Sziasztok!-intettem mindenkinek, mire kórusban vissza köszöntek kivéve Cameront.
-Belle muszáj volt ezt a csövest ide hoznod, össze nyálaz minden kaját.-mondta mire felnevettem
-Nem vagyok csöves, te balfasz!-ütötte meg a barátnőm Cameron kezét mire az feljajdult, aztán Cliffordra néztem, nyugtalan volt és ideges, nincs jó előérzetem meg kell mondjam
-Cliffford, hol van Nash?-kérdeztem
-A nagy barátját vagy is a nagy sztárt hozza.-mondta idegesen mire közelebb mentem hozzá
-Minden oké?, kicsit , mintha ideges lennél.-mondom
-Jah.-mondta egyszerűen majd elnézett-Ismered Nash nagy barátját?-
-Nem, kéne?-kérdezem mire vissza néz rám szomorúan épp mondani akarja de az bejárati ajtó kicsapódik és két röhögő srác jön be rajta, mindenki oda néz, Nash tekintet mindenkin át megy majd megakad rajtam és oda jön és megölel, én is vissza ölelem.Aztán elenged, majd lepacsiz Clifforddal aki felszülten méregeti azt a srácot, várjunk csak! Hisz ő jött belém a plázába.
-Na most már itt van a kis sztár, ehetünk?-kérdezi nyugtalanul Emma és ránéz a srácra, a szemei kikerekednek majd felváltva rám és a srácra néz, majd oda szökken mellém.
-Tudod ki ez?-nemlegesen megráztam a fejem
-Mert?-kérdezem mire Emma szomorúan elmosolyodik
-Jobb ha nem is tudod meg, de legalább a kaja előtt ne beszéljetek jó?-mondja majd az asztalhoz fordul és enni kezd
-Mi? Mi van?-kérdezem forogva, de ,ár mindenki az asztalnál ül kivéve én,Clifford aki mellettem idegesen nézi a srácot, és az engem fürkésző srác
-Na mi van gyerekek ti nem vagytok éhesek?-kérdezi Nash, mire megfordulok és leülök Nash mellé, a srác leakar mellém ülni mire Clifford durván arrébb löki onnan majd le ül ő mellém, furán nézek rá, de nem csak én, midenki kivéve Emma aki gyorsan eszik félve,hogy valami történni fog.Én csak megrántom a vállam, majd szedek magamnak krumplit és hús majd enni kezdek
-Clifford neked mi a bajod?-kérdezi Nash miközben a kezét a combomra rakja, ezen megrezzenek és a szívem kalimpálni kezd vagy mi és kapkodom a levegőt miközben eszek, mire elkezdi simogatni a combom majd a kezét a belső combomra rakja, mire rá ütök a kezére, ezen elkezd kuncogni majd újra Cliffordra néz aki minket figyel mosolyogva majd megint elkomorul.
-Te is tudod Nash.-mondja, mire a Clifford mellett ülő srác feláll és elmegy a mosdóba
-Jaj, nem értem mi bajod vele Shawn tök jó srác nem is értem...-ezt már nem értettem, ugyan is fulladozni kezdtem, a név hallatán félre nyeltem a krumplit, ez biztos,hogy nem ő , Nash a hátamat kezdte ütögetni aggódva, mire abbahagytam a köhögést ittam egy korty vizet
-Minden oké?-kérdezi Nash,majd bólogatni kezdek ekkor visszajön a srác, tuti,hogy ő nem az, vagy lehet??, félve Cliffordra nézek aki eszik és nem is figyel rám, majd Emmára, aki viszont engem néz, arcomat látva bólint egyet szomorúan, sokként ért a válasz ez nem, nem lehet, ki kell derítenem
-Shawn te hol élsz? -kérdezem mire mosolyogva rám néz
-Floridában.-mondja mire fellélegzek-De Kanadában élnek a szüleim.-mondja mire megint lesokkolva nézek előre, majd gyorsabban kezdem venni a levegőt
-Minden oké Belle?-kérdezi Nash mire megrázom a fejem
-Úr isten.-hallom Shawn döbbent hangját, majd ránézek, engem néz nagy szemekkel, rá jött,hogy ki vagyok
-Az nem lehet, te te nem nem Nem!-erősködöm majd össze szorítom a szemem,hogy ne sírjam el magam, ő nem lehet ez képtelenség
-Na jjöheeet a buláááájjj!!!-jön Cameron le a lépcsőről, nem is emlékszem mikor is ment el az asztaltól, kinyitom a szemem majd mikor látta,hogy nem jókor jött inkább vissza tolat
-Nekem mennem kell.-mondom majd felállok és készülődni kezdek
-Hova, mi,most mi történt?-értetlenkedik Nash, mire meg se hallva mentem az ajtóhoz, felvenni a cipőmet
-Úgy van, menekülni azt tudsz.-mondja Mendes gúnyosan mire Cliffordnak ennyi kellett csak és neki ugrott, a srác hátra dőlve a székkel ütötte be a fejét, ijedten néztem Nashre aki igaz értetlenül nézte egy ideig őket majd szét próbálta őket választani, én is oda siettem, majd már próbáltam Cliffordot leszedni róla ami sikerült is, ekkor nekem húztak be a földre huppantam lesokkolva miközben a szám felrepedt
-Úr isten Belle!-állt fel Mendes majd közeledett felém, igaz az arca nem nézett ki valami szépen.
-H-hozzám ne érj!-reszkedttem a félelemtől majd csúszni kezdtem hátra, be egy sarokba ahol össze kuporodva kezdtem el sírni
-Bili buli Buullááájjj!!!-jött megint elő Cameron, mire sírva felnéztem -Mi fasz?-döbbent le, Nash csak a vállát rántotta meg
-Belle, igaz most te haragszol, de bzmeg még neked áll feljebb??? Tudod te mennyit szenvedtem, mert ott hagytál? Amikor a balesetről haza mehettél, a szüleid nem engedtek be, majd mikor másnap mentem, a ház üres volt. Több héten keresztül merült fel benne,hogy mi a faszért költöztetek el. AZT SE TUDTAM,HOGY HOL A FASZOMBA VAGY!!!!!! KÉRDEZTEM MINDEN TETVES SZOMSZÉDOTOKAT, ŐK SE TUDTÁK. ÉS KOMOLYAN TE AKADSZ FEL MIKÖZBEN ÉN TÖBB ÉVBEN AZON GONDOLKODTAM,HOGY NEM-E A BALESET MIATT VOLT-E!!!! TUDOD MENNYIT GONDOLTAM RÁD MIKÖZBEN TE EGY ÉLET JELET SE MUTATTÁL !!!! kis hülye kis ribanc.-mondta az utolsót úgy,hogy csak én halljam, felment bennem a pumpa
-Te most komolya?...????-álltam fel mire gúnyos mosolyra húzta a száját
-Ige, hallottam a kis regédről!-mondta mire kikerekedett a szemem
-Még is hogy érted ezt?-
-Arról,hogy mielőtt elütött a kocsi megdugtak jól párszor a kedvedért.-mondta gúnyosan mosolyogva mire közelebb mentem hozzá és lekevertem neki egy pofont
-TE idióta!-üvöltöttem a képébe mire megszeppent- Ki a faszom mondta ezt neked?-kérdeztem
-Mi van fáj az igazság cica?-kérdezte az arcomba nevetve, mindenki csak minket nézett
-Nem is értem,hogy lehetünk mi barátok, ennyire nem ismersz???? TUDOD MI A FASZOM TÖRTÉNT HÜÜM?? KÉPZELD CSAK NEM AUTÓ BALESET VOLT. MÍG TE OTT A KIS SZŐKE CICÁDDAL JÁTSZADOZTÁL ÉN ELINDULTAM HAZA, KICSIT ELTÉVEDTEM UGYAN IS VENNI AKARTAM ANYÁNAK A SZÜLINAPJÁRA VALAMI SZÉPET. ÁT AKARTAM EGY SIKÁTORON VÁGNI BAZDMEG!!!! MIRE LEFOGTAK ÉS ELKÁBÍTOTTAK.-mondtam majd feltűrtem a kockás ingem ujját- Látod bazmeg???? LÁTOD????? EGY HÓNAPIG MEGERŐSZAKOLTAK EGYFOLYTÁBAN MEG VÁGDOSTAK!!! MÁR MAJDNEM MEGHALTAM MIKOR RÁM TALÁLTAK!!!!!-ordítottam a képébe majd letűrtem az ingem ujját - Igazad lehet, tényleg egy ribanc vagyok, mert megerőszakoltak. Remélem jól mulattál az nap a szőke cica babáddal.-mondtam majd az épületet elhagyva beszálltam a kocsiba és elhajtottam, sírva nehéz vezetni, de sikerült haza vagy is a nagyiékhoz érnem, kirántottam az ajtót, anyuék kérdeztek valamit de nem reagáltam, bementem az ideiglenes szobámba majd befeküdtem az ágyba sírva és elnyomott az álom...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro