Sóhajtva néztem körül az új szobámban. Hát itt vagyok. Véglegesen Budakeszire költöztünk. Titkon az utolsó másodpercig reménykedtem, hogy visszafordulunk Sopronba. Viszont ez nem így történt, így bele kell törődnöm a helyzetbe. Augusztus huszonhetedike van. Négy nap és kezdődik a suli. Az elmúlt hetet azzal töltöttük, hogy kipakoltunk, így van már egy normális szobám és a ház is tűrhetően néz ki és csak néha esek orra a dobozokban. Már csak néhány dolgot kell előszednem. Így indítottam zenét, és nekiálltam befejezni a szobámat. Az ágyam fölé raktam egy égősort, elraktam a könyveket a polcokra, a CD gyűjteményemet pedig a lejátszó mellé raktam egy tartóba. Ezután körbenéztem a házban hátha van még dobozom de többet nem találtam. Jobb dolgom nem lévén kimentem sétálni de előtte szóltam az öcsémnek aki valami Star Warsos játékkal játszott amit a szülinapjára kapott. Pár utcával arrébb találtam egy parkot néhány fával. Gondoltam a mászó tudásomat bevetve, felmászok a fára. Na azt rólam tudni kell, hogy abszolút nincs mászótudásom, így hosszú percekig tartott amíg felszerencsétlenkedtem.

- Szép volt! -hallottam egy gúnyosabb hangot lentről. Egy nagyjából velem egykorú emo frizurájú srác nézett rám.

- Kösz a dicséretet. - mondtam neki.

- Nem annak szántam. - válaszolt.

- Hát pedig nagyon úgy tűnt. De ha már Mr. Szép volt így kioktat akkor miért nem mutatja meg ő, hogy hogyan kell csinálni?

Erre ő közelebb jött és gyakorlott mozdulatokkal felmászott a fára. Mikor felért diadalittasan elmosolyodott.

- Így kell csinálni. - vigyorgott mire én csak nevetve megráztam a fejem.

- Siklósi Örs. - nyújtotta a kezét.

- Kővári Borbála de hívj nyugodtan Borának. - fogadtam el.

- Most költöztél ide?

- Aha. Úgy egy hete. A szüleim már dolgoznak, az öcsém meg rá van kattanva valami játékra én meg nem tudtam mit kezdeni magammal így kijöttem.

- És hova fogsz járni suliba? - kérdezte miközben engem figyelt.

- A Prohászkába. - mondtam mire elmosolyodott.

- Én is. Melyik osztályba leszel?

- A kilenc b-ben.

- De jó, én is oda járok.

- Amúgy te miért jöttél ki? - érdeklődtem.

- A haverjaim most nyaralnak még így gondoltam kijövök gitározni. - mondta, eddig fel se tűnt, hogy hozott gitárt, de most észrevettem a fa tövébe támasztva.

- Megmutatod mit tudsz? -kértem.

- Aha, de ahoz le kell mászni.

- Nyugi az jobban fog menni. - nevettem el magam. Megvártam amíg Örs lemászott, és utána indultam. Lefele határozottan könnyebb volt menni. Viszont a vége felé megcsúszott a lábam így borultam egy nagyot, és huppanva értem földet.

- Jól vagy? - rohant hozzám Örs. A rázkódó vállamból arra következtethetett, hogy sírok ezért átjött a másik oldalamra, hogy jobban megnézzen. Ekkor robbant ki belőlem a nevetés. A földön fetrengve nevettem míg az arra járó emberek és valószínűleg Örs is hülyének nézett, majd mivel a röhögőgörcs ugye ragadós ő is csatlakozott hozzám.

- Jól vagy? - kérdezte pihegve.

- Azt hiszem. - mondtam mikor szóhoz jutottam a nevetéstől – Na akkor megmutatod a gitár tudásod?

- Igen. - ült fel és dőlt neki a fa törzsének. Én törökülésben hallgattam ahogy elkezdte pengetni a gitárt. Nagyon jól játszott. A számat is eltátottam. Ő ezt nem vette észre, annyira belemerült a dalba. Mikor befejezte mosolyogva tapsoltam meg.

- Ez rohadt jó volt. Kipróbálhatom? - Először elmosolyodott majd bólintott.

- Tessék, így kell tartani és itt kell fognod. - utasított. Majd mikor megfelelőnek ítélte a fogásomat szabad utat hagyott. Elkezdtem játszani Nirvanatól a Come as you are című dalt. Mikor oda jutottam elkezdtem énekelni is.

- Come as you are, as you were /As I want you to be / As a friend, as a friend / As an old enemy. - énekeltem csukott szemmel így Örs reakcióját nem láttam. Mikor befejeztem kissé félve nyitottam ki szemeimet. Az arcáról mindent le lehetett olvasni. Tátott szájjal nézett, szemei csillogtak a csodálkozástól. Pár másodperc múlva feleszmélt és elkezdett tapsolni. Szégyenlősen elmosolyodtam.

- Szóval, tetszett? -kérdeztem finoman.

- Ez **** **** ********* király volt! - mondta mire elnevettem magam. Még egy darabig beszélgettünk a zenéről, és kiderült, hogy ő is szereti a metál és rock zenéket. Viszont kezdett besötétedni amiből nyár lévén úgy ítéltem, hogy nyolc óra lehet így gondoltam már ideje lenne hazamennem.

- Szerintem már haza kéne menne. - adtam hangot a gondolataimnak.

- Oké, hol laksz? - kérdezte, én pedig elmondtam neki – Tényleg? Akkor szembe szomszédok vagyunk! - újságolta.

- Mi? Na ne. - nevettem el magam. Nevetgélve indultunk meg. Hamarosan ott is voltunk – Hát akkor szia! Majd még találkozzunk. -köszöntem el.

- Mindenképpen! Szia!

Bementem a házba. A szüleim már otthon voltak, egy gyors köszönés után felrohantam a szobámba. Mosolyogva vettem kézbe a telefonomat. IWIW-en láttam két értesítést. Az egyikbe Örs jelölt ismerősnek amit természetesen vissza igazoltam, a másikban pedig az osztálycsoportba kaptam meghívást. Ezt is gyorsan elfogadtam. Az osztálycsoportban az üzenetek tökéletesen olyanok voltak mint egy kilencedik osztályban. Ment egymás szidás, értelmetlen hülyeségek beküldözgetése ilyesmik.

- Milyen volt az első napod? - jött be apa a szobámba.

- Egész jó, megismerkedtem a szembe szomszéd sráccal. A környék sem olyan rossz.

Apával beszélgettem egy kicsit majd anya szólt, hogy kész a vacsi. Megvacsoráztunk majd miután megcsináltam a szokásos esti dolgaimat, kis olvasás után lefeküdtem.

------------------------------

Amint láthatjátok elkezdtem ezt a könyvet. A részek hetente jönnek ha mégsem akkor azt ki fogom írni. Köszönöm a bétázást Bodzsi2010, Succa13.