-Végre ki mehetnék, erre az eső szakad. Hát ezt nem hiszem el- rúgtam bele az ágyba. Újabb egy hónapot kellett bent maradnom vele. Azonban most eléggé hallgatag volt. Szinte teljesen megváltozott. Nem idegesített fel, csak párszor. Egyik este, a fürdőbe akartam menni, azonban az ajtó zárva volt. Kopogtam, erre kikiáltotta, hogy fürdik. Ott ájultam volna el. Azt hittem rosszul hallok. Pofozgattam az arcom, hátha ez egy álom, de nem volt az. Tényleg megtörtént, amit annyi ideje kértem.
Volt olyan, amitől még most is zavarba jövök, ha csak eszembe jut. Drága bátyám hozott nekünk finom ételeket, amiket a barátnője csinált. Csak annyi volt a gond, hogy nem tudom hova rakta. Mindenhol kerestem, valamiért pedig a szekrény tetején találtam meg. Fogalmam sincs, hogy kerülhetett oda.
Egy széket húztam oda, ami segítségével rá tudtam állni a pultra, így sikeresen le tudtam venni. De amilyen az én szerencsém, mikor lépni akartam le, megcsúsztam és lefelé estem volna, ha Suigetsu nem kap el. A karjaiban voltam, elég közel. A szívem hevesebben vert, mint máskor. Percekig így lehettünk, mikor észbe kaptam és gyorsan kimásztam a karjaiból. Azóta szerencsére nem igen volt ilyen.
-Hé- jött be a szobába- nem csinálsz valami kaját? Éhen halok
-Mit kérsz?
-Bármit
-Ahaa- húztam el a szám- akkor van instant leves a szekrényben
-De én a te főztöd akarom- motyogta halkan, viszont meghallottam. Az enyémet... Ez a szó visszhangzott a fejemben. Az arcom vörös kezdett lenni, így hátat fordítottam neki
-Majd mindjárt csinálok valamit
-Ezaz, köszi- mondta boldogan és közel sétálva, borzolta össze a hajam, majd kiment. Megőrülök...

Ebéd után szerencsére már elállt az eső, így gondoltam mehetnénk edzeni. Túlságosan elpuhultunk, így hát felkaptuk a cipőt és az Eskine házhoz sétáltunk. Kopogva párat, nyílt ki az ajtó, amin egy fáradt Mei nézett minket. Haja kócos volt, szemei alatt karikák.
-Történt valami?- kérdeztem kíváncsian egyben aggódva, miután beengedett minket. Deidara a kanapén feküdt, egy takaróval betakarva, miközben mélyen aludt. Oda sietve elé, guggoltam le és jobban megnéztem. Bal karja kint volt, a tenyere teljesen bekötve fáslival.
-Az idióta bátyád, eltört egy poharat. Közben a táskája ki volt nyitva, így az összes agyag a szilánkokba került. Ezt nem vette észre, így mikor formálni akart dolgokat, szépen megvágta a tenyerén lévő szájat, amibe szilánkok is kerültek. És nem szólt erről semmit. Úgy tudtam meg, mikor haza jöttem a Hokagetől, hogy a fürdőben próbálta ellálítani a vérzést. Így egész este gyógyítottam, és kiszedtem az összes szilánkot- mondta el fáradtan a történetet, miközben egy tálra mutatott, amiben az említett darabok voltak- most készültem az agyagból is kiszedni. Amúgy, mi járatban vagytok erre?
-Gondoltuk, hogy megyünk edzeni, és hívnánk titeket is. De ahogy látom, ez nem fog sikerülni- húztam el a szám. Egy sérült és egy fáradt. Inkább nem rángatjuk ki őket.
-Nem tudom- vakarta a tarkóját- Deidara tudná már használni a tenyerén lévő szájat, viszont megtiltottam neki. Egy kis pihenés kell neki. Lehet majd ha felkel, akkor kinézünk.
-Inkább ne. Neked is pihenned kéne, hisz akkor nem is aludtál. És még dolgod is van.
-Kibírom- ásított fel- de majd még meglátjuk.

-Jobban érintsd össze a tenyereidet, mikor a kézjeleket csinálod- állt mellettem. Mivel mindkettőnk víz elemet használ, így versenyeztünk, hogy ki tudja eltalálni a táblát, ami a fára volt erősítve. Ő kezdte, szerencsémre nem találta el- és mikor kifújod a vizet, nagyobb levegőt vegyél.
Csak bólintottam egyet, majd kezdtem elölről, ezúttal úgy, ahogy mondta. És tényleg jól jött ez a segítség. Egyből eltaláltam a kis fa lapot, ráadás gyanánt le is szakítottam az ágról. Boldogan felkiáltva ugrottam a nyakába, majd egy pár pillanattal később, pirulva engedtem el.
-Bocsi, csak nagyon boldog vagyok- vakartam a tarkóm, mire mosolyogva borzolta össze a hajam.
-Ugyan. Jöhet a következő?
-Mi lenne?- néztem kíváncsian rá, mire jóval messzebb ugrott és leakasztotta a hátáról a hatalmas fegyvert
-Nézzük meg ki az erősebb- elmosolyodva, álltam fel támadó állásba, miközben kivettem a katanam a tartójából
-Győzzön a jobbik