Gyors részeleji tájékoztató: Todoroki Reit még mindig Kimikonak hívom, mivel mikor elkezdtem ezt a történetet, még nem volt nyilvánosságra hozva a neve, így magamnak kellett egyet kitalálnom. Így állok Yuudai és Masaru neveivel is, Touya pedig így lett nem negyedik, hanem ötödik testvér a Todorokik közt. Nem fogom átírni. Jó olvasást!

Katsuki a négy Todoroki testvérrel és az édesanyjukkal közösen virrasztott Aika ágyánál. A lány két napja nem adta semmi jelét annak, hogy javulna az állapota, viszont egyikük sem volt hajlandó elmozdulni mellőle.

A fizikailag elszenvedett sebei ugyan begyógyultak, de ennél sokkal több, sokkal rosszabb sérülés érte, amiket sajnos nem lehetett tűvel és cérnával befoltozni. A laborja alapján nem sokkal az elrablása után képességgátlót és egy eddig ismeretlen, súlyosan mérgező tudatmódosító szert is a szervezetébe juttattak. A képessége gyors visszatérésének és a vére azonnali öntisztulásának köszönhette csak, hogy a veséi nem mondták fel a szolgálatot.

Deku minden délután felbukkant látogatási időben Katsuki szüleivel együtt. Mitsuki főzött a népes betegszobára, Deku tiszta ruhát hozott nekik és Shotot ölelte folyamatosan, hiszen a fiúnak szüksége volt a támogatásra. A legidősebb Todoroki barátja, Fred Anderson is eljött látogatóba.

– Szomorú, hogy nem lehet magánál az első találkozásunkkor – motyogta angolul, mire Yuudai nyugtatóan átkarolta a vállát.

Abban a két napban sok minden történt. Mióta Amerikából visszatértek, a hírek folyamatosan érkeztek San Francisco-ról. Az amerikai társadalom fel volt háborodva, Japán nem győzött elégszer bocsánatot kérni, amiért tőlük került ki az évszázad legbrutálisabb gonosztevője, ennek tetejébe pedig náluk vitte végbe az egyik legnagyobb gaztettét.

A halottak száma jelenleg hetvenezernél tartott, tizenhatezer ember pedig még mindig nem került elő. Kilencvennégy hőssel nem a földrengés vagy a tűz végzett, hanem meggyilkolták őket. Aika kilencvennégy embert ölt meg, amíg Kenji tudatának hatása alatt állt, és félő volt, hogy hiába küzdötte le, a gyilkos elméje még mindig ott él benne.

Katsuki természetesen azonnal tanúskodott Aika érdekében, ahogy Izuku is. Tsukauchi felvette a vallomásukat, mint jogerős bizonyítékot, így Aikát nyomban december huszonharmadikán ártatlannak nyilvánították. Az Akaguro fivérek halála is jegyzőkönyvbe került. Kenji maradványait csak ma reggel találták meg, Aizawa értesítette őket telefonon, hogy úton van az országba. Tanáruk személyesen is beszélni szeretett volna velük, ám egyenlőre megbokrosodott teendői nem hagytak neki egy szabad percet sem.

Aikát muszáj volt kikérdezniük, mielőtt bármiféle lezárást adtak volna ennek az ügynek.

Todoroki Touya tárgyalását a jövő hónapra tolták ki. Mindannyiójukat meglepte, mikor Kimiko felkereste az ország egyik legjobb ügyvédjét a fiának, és bejelentette: ha a nehezén túl lesznek, a válópert is benyújtja. Valami olyan sötét családi titok lappangott a mélyben, amit egyikük sem nagyon értett eddig.

Katsukinak túl sok kérdése volt, ahogy a Todorokiknak is, de a legtöbbet csak Aika tudta volna nekik megválaszolni. Aizawa, All Might és Nezu is feszülten várták, hogy a lány magához térjen. Mind érezték, Aika tudja egyedül és igazán, mi is történt az elmúlt napokban. Vagy az elmúlt években.

Katsuki nagyot nyelt. Ahhoz, hogy Aika mindenre választ adhasson, nem szabadott elmondaniuk neki: az apját elvesztette. Ha megtudja, összeomlik és nem lesz kikérdezhető. Ezt Katsuki és a Todorokik is embertelennek tartották, de egyet kellett érteniük abban, hogy a magyarázat most a legfontosabb a japán-amerikai kapcsolatoknak, mielőtt nagyon elharapódzik a helyzet.

Odébb tolta az infúzió műanyag csövét és Aika keze mellé hajtotta a fejét, szembe Masaruval. Aika ébredésére nem csak ők vártak, hanem az A osztály, az iskola, a rendőrség, a hírek alapján a teljes japán és amerikai társadalom.

*

Szentestére eljöttek a szülei és Deku. Aizawa végre sikeresen szabaddá tette az estéjét, így ő is megjelent a kórházi vacsorán. Néma csendben majszolták a sült csirkét. Odakint a város ezernyi karácsonyi fényecskében fürdött, az ő feszült várakozásuk mégis kiszorította a kórteremből az ünnep hangulatát.

Katsuki épp azon gondolkodott el, vajon Touya hogy érzi magát a börtönben egyedül, és Endeavor mit csinálhat így karácsonykor, magányosságra ítélve? Habár abban most már nem nagyon volt biztos, hogy a férfit meghatná a családi kör. Úgy érezte, neki úgyis mindegy. Pedig Aika elmondása szerint még Stain is szerette a karácsonyt.

Ahogy ezen gondolkodott, Aika felé pillantott és döbbenten vette észre, hogy a lány ébren van. Habár csak a bal fókuszált rájuk, mindkét szemében szomorúság ült.

– Édes isten... – nyögte Katsuki, és az üdítős poharát letéve a lányhoz ugrott.

Aika némán tárta ki felé a karjait, mire Katsuki nyomban szorosan megölelte. 

A többiek is azonnal abbahagyták az evést. Fuyumi könnyekben tört ki édesanyjával együtt. Mikor Katsuki elengedte, ők vetették rá magukat Aikára.

– Szent egek, tudod te, hogy mennyire aggódtunk? – zokogta Fuyumi. – Majdnem azt hittük, hogy megint valami maradandó sérülést szenvedtél, és azért nem tudsz felébredni!

Miután mind megölelgették, Aika körbetekintett a körülötte lévő arcokon.

– Olyan sokan itt vagytok – suttogta rekedten. – Ennyire aggódtatok értem?

– Mi, anya és Bakugo el se mozdultunk mellőled – erősítette meg Yuudai.

Aika szeme megvillant az "anya" szóra. Katsuki tudta, hogy most realizálja: Ájult állapotában nem tudott beszélni az édesanyjával, ami megijesztette. Viszont még hallgatniuk kellett az okokról.

– Szólok Tsukauchinak – vette elő a telefonját Aizawa.

*

Alig egy órával később Tsukauchi és még másik két hozzá hasonló képességű nyomozó ült a kórteremben. Katsukiékat maradni engedték, amíg nem zavarták meg a kihallgatást. Kimiko nem tágított unokahúga mellől, végig Aika kezét fogta.

– Nos... – köszörülte meg a torkát Aika. – Gondolom az már mindenkinek tiszta, hogy Akaguro Kenji, ismertebb nevén Sam, a globálisan körözött bűnöző az apám, Akaguro Chizome öccse. Öt évvel fiatalabb apámnál, a képessége neve Tolvaj. Minél több vért fogyaszt el valaki testéből, annál hosszabb időre szerzi meg a képességét. Kenji javarészt ezért is ölt, mert amennyiben megissza valaki összes vérét, örökre megszerzi az erejét. Képes volt megemészteni a nyers vért, amire ugye kevés élőlény képes és a gyomra is nagyobb volt, mint egy átlagos emberé.

A nyomozók, Katsuki szülei, a Todoroki testvérek, Kimiko és Aizawa elszörnyedve hallgatták a beszámolót. Nem számítottak arra, hogy ilyen mélyre nyúló lesz.

– Tíz éves koromban találkoztam vele először. Az apám kérte meg rá, hogy mutasson meg nekem néhány elemet a harcmodorából. Egy évig képzett, azalatt az idő alatt számtalan dolgot megtanított: hogyan vezessek különféle járműveket, hogy álljam meg a helyem pusztakezes, közeli és távoli harcban, hogyan hazudjak, hogyan adjam ki magam másnak, és a többi. Mikor az apám börtönbe került, visszajött az országba és ő szabadította ki. Ő volt az, aki összekötötte a Shie Hassaikait a Gonosztevők Szövetségével, és a Dabi nevű gonosztevőnek dolgozott meghatározatlan időponttól december huszadikáig. Nagyjából négy hónapja vették fel egymással az üzlettársi kapcsolatot.

– Akaguro Kenji rabolta el és ölte meg All For One-t, ő hagyta a fejét a fia, Midoriya Izuku kollégiumi szobájában – folytatta Aika. Ennél a résznél Deku kezei ökölbe szorultak. – Kenji kiderítette, All For One igazi neve Midoriya Hisashi és ő volt Midoriya Inko férje.

– Mikor elhagytam az iskola területét, a tanárok és a diákok biztonsága érdekében tettem. Kenji biztosított arról már kicsi koromban, hogy engem és az apámat sosem bántaná, de akiket megszeretek, gondolkodás nélkül használná fel ellenem és ölné meg. A Shie Hassaikai incidens alatt is feltűnt, miután Midoriya legyőzte Overhault Eri segítségével. Akkor csupán a jelenlétéről és a készültségéről biztosított, nem támadott meg, másnak nem mutatta meg magát. Most karácsony előtt először Touyához és a Szövetség akkori tagjaihoz vitt el. Touya visszavágót követelt tőlem a Kaminoban történtek miatt.

– Egészen pontosan miért akart visszavágni? – vágott közbe Tsukauchi.

– Úgy tervezte, hogy a gonosztevő alibijét használva egy nap végezni fog az apjával, Endeavorral, majd Touyaként visszatér a családjához. Azt mondtam neki, hogy ez gyáva dolog – Aika szégyenkezve lehajtotta a fejét. – Ez pedig annyira feldühítette, hogy felgyújtott maga körül mindent, halálra égetett legalább ötven embert, köztük saját magát is majdnem megölve. Miután annyira megsérült, hogy a képességét sem tudta használni és a tűz kialudt, igyekeztem meggyógyítani. Igaz, Kenji először ellenezte, de megfenyegettem, hogyha nem enged megmenteni őt, magammal is végzek. A dupla vagy semmi helyzettel pedig nem tudott vitatkozni.

Katsuki kiszáradt torokkal hallgatott. Miért, miért, miért kell Aikának mindig ilyen drasztikusan megoldani mindent? Egy ember életét úgy akarta megmenteni, hogy öngyilkos is lett volna érte. Egy bűnözőért! Igaz, Touya az unokatestvére volt.

– Mégis miért akartad megmenteni Todoroki Touyát? – kérdezte az egyik nyomozó. – Hiszen véget vetett több ember életének, rátört a tiedre is, fenyegette a családod és a barátaid...

– Mert megérdemli a második esélyt – jelentette ki komolyan Aika. – Hallottam, éreztem a szívén, hogy bánja, amiért ezt az utat választotta, de túl rémült és túl elfajult a helyzet ahhoz, hogy ki merjen lépni belőle. Csak a családját akarta visszakapni, de rossz utat választott ehhez. Ha van bármi beleszólásom ebbe, kérem, hadd beszéljen egy pszichiáterrel.

Kimiko könnyes szemmel pillantott unokahúgára.

– Köszönöm... – suttogta elfúló hangon.

– Meglátom, mit tehetünk érte – bólintott Aizawa.

– Miután meggyógyítottam Touyát annyira, hogy életben maradjon a hatóságok kiértéig, a képességétől is megfosztottam. Lehet, ez önkényes cselekedet volt a magam részéről, de úgy láttam, mindenkinek így lesz a legjobb.

– Mivel jelenleg még mindig bűnözőként van nyilvántartva, és a képessége számos emberrel végzett, nem fogunk felelősségre vonni – nézett fel jegyzeteiről az egyik nyomozó.

– Köszönöm.

– Ezek után mi történt? – sürgette Tsukauchi.

– Kenji egy műtőhelyiségbe teleportált velem. Fogalmam sem volt, hova kerültünk, csak miután elvette a képességem...

– A képességed nem tudod megtartani erőszakkal? – kérdezett közbe Tsukauchi. – Ha jól tudom, a Shie Hassaikai incidensénél is ezért voltál hasznos eleme a támadásnak.

– De igen, a vérem nem juttat a sejtjeimbe semmilyen olyan anyagot, amit nem szeretnék – bólintott lassan Aika. – Viszont Kenji megfenyegetett. Azt mondta, vagy befogadom a képességgátlót, vagy felsorolja nekem likvidálási sorrendben a családtagjaim és a barátaim nevét, majd végez velük. Szóval hagytam magam. A képességgátló viszont egy tudatgyengítő méreg is volt egyben. Elviselhetetlen fájdalmat generált, tompított és enyhe zuhanásélményt adott, ami lefárasztott és elterelte a tudatalattim figyelmét is. Így miután Kenji elaltatott, a tudatát és minden emlékét átültette belém egy képességgel, amit nyolc éve szerzett egy kínai pszichiátertől. A saját elméje háttérbe szorította az enyém, így egyszerűen leírva, én lettem Kenji reinkarnációja. Ugyanis öngyilkosságot tervezett, amit véghez is vitt, miután San Franciscoba értünk, és elraboltuk Awari Harasét, egy egykori századost. Ő ölte meg Kenji szerelmét sok évvel ezelőtt, még mielőtt egyáltalán megszülettem volna. Kenji ezért az életművét mindenképp az ő meggyilkolásával és minden számára fontos dolog lerombolásával akarta megkoronázni.

Aika nagyot sóhajtott.

– Ez végül sikerült neki. A többit pedig már tudják... Kenji tudata addig maradt meg bennem, amíg apámnak ideiglenesen, majd Bakugonak köszönhetően teljesen le nem győztem.

– Tehát Akaguro Kenji tudata... – puhatolódzott a legidősebbnek tűnő nyomozó.

– Már a múlté. Amint felülkerekedtem rajta, nem volt maradása. Az emlékei, az érzelmei persze továbbra is megvannak – mondta halkan Aika. – De már csak emlékek, amiknél ott sem voltam.

Katsuki nyugtalanul nézett a lányra. Egy élet összes emléke, ami nem az övé, de mégis, az egyetlen, aki rendelkezik velük.

A nyomozók megköszönték a lány együttműködését, és megígérték, hogy Újév napja után ismét eljönnek megerősíteni a vallomást, de az ünnepekre békét hagynak neki. Egyenlőre az első vallomás is bőven elég volt ahhoz, hogy némiképp lenyugtassa a kedélyeket a nemzetközi fronton: A gyilkos halott, Aika ártatlan, semmilyen hivatalos japán szervnek nincs köze a történtekhez.

Amint a rendőrség munkatársai elhagyták a kórtermet, Aika Katsuki felé fordult.

– Tényleg, apával mi lett? Elfogták, vagy megint megszökött? Esetleg kapott némi enyhítést a segítsége után? – kérdezte reménykedve.

Katsuki szíve majd' megszakadt. Ajkait összeszorítva nézett Aikára, aki értetlenül kapkodta fejét a könnyezni kezdő Fuyumi és Izuku, na meg a többi szomorú, megtört tekintet között. Senki sem bírta elmondani neki az igazságot. Senki sem volt képes összetörni ennél is jobban.

Aika kérdő tekintetének helyére lassan realizálás, majd nyomban tagadó hitetlenség kúszott. Gyengén megrázta a fejét. Ajkai újra és újra a "nem" szót formálták, de egy hang se jött ki a torkán.

A terembe beülő csend savként mart meg kivétel nélkül mindenkit. Ez rosszabb volt, mélyebbre tiporta őket, mintha Aika sírni, vagy üvölteni kezd.

Ő azonban csak hang nélkül hanyatt dőlt az ágyon, élettelen fadarab módjára puffant a párnán. A plafonra meredve ismételte hangtalanul a nemet, majd lassan abbahagyta, ahogy bal szemének könnyei elkezdtek végigszánkázni sápadt arcán. Szemeiből kiveszett a fény, és ő már nem nézett sehova, csak a nagy semmibe, miközben késként fúródott lelkébe a tudat: Árva lett.