Megmutathatom a műhelyt, bemutathatom a két szerelőt is, éppen a műhelynél járunk.

- A fiatal hölgy az új irodai dolgozó, raktáros asszisztens, a két szerelő, Carlo és Tomaszi, a hölgy neve. Lisbeth Benisch.

- Örülök, hogy megismerhetem a szerelőket, hiszen fontos munkát végeznek. – válaszolja.

Bemutatkozás után még beszélnek.

- Megyünk vissza az irodához, az első munkanapom, nem szeretnék tovább maradni, esetleg valamelyik napon, hátha nekem kell árut átvenni, és esetleg segítség kellene.

- Rendben van, segíteni fogunk szívesen. – válaszolja Carlo.

Az új irodai dolgozóval indulok is vissza, ha belép az épületbe, indulok a munkámat folytatni tovább.

- Örülök, hogy megmutathattam a bázist, ha valamilyen segítség kell, rám számíthatsz.

- Rendben van, szavadon foglak. – válaszolja Lisbeth.

Az épületet elérjük.

- Jó munkát kívánok az első napodhoz.

- Köszönöm.

Belép az épületbe, indulok a kis raktáramhoz, hogy ami kell, azt a kis taligába belehelyezzem, hamar megvan, így indulok a bejárat felé, a másik oldalt is elrendezhessem.

Fél órával később.

- Ez is kész, úgy látom szép lett, irány befelé, szünetelek egy kicsit, azután körbenézek a bázison, hátha találok még helyet pár virágnak.

Összepakolva lassan indulok is vissza, hamar be is érek.

- Vajon mennyi lehet az idő?

A mobilt megnézem, 11 órát mutat. Így a többit délután is elrendezhetem. A raktáramat elérem, mindent kipakolok, és megtörölve a helyére teszem. Az irodai épületbe szoktam menni, ha a mellékhelyiséget szeretném használni. A vécézés hamar megvan utána a kézmosás is.
Hamarabb főzhetem le a kávét a szerelőknek is, remélem Lisbethnek jól fog telni az első nap, kedves hölgy. Odateszem a főzőt, amikor megszólal a telefonom.

- Vajon ki lehet ez?

Kezembe veszem a mobilomat, az egyik irodai dolgozó.

- Adalbert! A II. raktárhoz kellene menni, árut hoztak már Lisbeth is elindult, pár papír lesz nála, milyen árut kell átvenni.

- Rendben van, máris megyek. – válaszolom.

Indulok is rögtön. Az új dolgozót elérem.

- Első napodon, már feladatot kaptál! Ha eltévednél valamiben, szólj nyugodtan, segítek. – mondom érdeklődve.

- Igen, fogok szólni.

A raktárat elérjük a járművel együtt. A sofőr kezdi kinyitni a jármű hátulját.

- Itt vannak az áru papírjai, pár darab kerti gép lenne.

- Nyugodtan adja le, nem kell a zsiráfot használni, dobozba van, elbírom. – válaszolom.

- Nekem így is jó, ahogy adom, a hölgy kipipálja a papíron, ami jó. – mondja a sofőr.

Ahogy odapillantok, pár darab bozótvágó, metszőollók, kábeldobok, kevés apróság, és pár virágláda. Ahogy adja, úgy teszem le. Hamar megvan, így a sofőr visszakap pár iratot, egy marad az irodának. A sofőrtől elköszönünk, azután az árut a cikkszáma szerint helyezem a polcra.

- Ez is megvan, nyugodtan mehetünk ebédelni az étkezőbe, akár egymás mellett is ülhetünk. Oktatási intézményben főznek, de hoznak ide is. – mondom boldog érzéssel.

- Köszönöm, hogy segítettél, ha neked is megfelel, ülhetünk egymás mellett, vagy egymással szembe. – válaszolja.

A hírnek örültem, így megismerhetem, akár barátok is lehetünk. Így együtt indulhatunk az irodai épület felé.
----------------

Lisbeth Benischen kedves ruha van, lehetne modell is, mert jól áll rajta a zöldszínű nyári ruha, sárga foltokkal. Már az étkezőben vagyunk, tálcán kapjuk az ebédet, ami ránézésből finom lehet. Az asztalhoz leülhetünk találomra, így leülök egy székre, a két szerelő nem olyan messze ülnek.

- Ugye leülhetek melléd? – kérdezi Lisbeth.

- Igen. – válaszolom boldogan.

A mondatomat nem tudom befejezni, mellém le is ül, aminek örülök.

- Ugye megkérdezhetem, a szüleid dolgoznak?

- Igen! Könyvesboltjuk van, ami jól jövedelmez, azért szeretek olvasni, főleg szabadidőmben, és persze ott a kert is. Szeretem művelni. – válaszolja boldogan.

- Akkor ezért is jelentkeztél ide, a szavadból ez tűnik ki.

- Igen, ezért is.

- Tudnál segíteni abban, hogy a bázis területén még hová tehetnék virágokat.

- Szívesen segítek, előtte a bázist meg kell ismernem.

- Előre is köszönöm. – válaszolom.

Együtt kezdünk az étkezésnek. Éppen pár falatot eszek, amikor pár irodai dolgozó jelenik meg az asztalnál. Bemutatkozzanak az új dolgozónak.
Közben telnek a percek, a finom ebéddel jól laktam. Meglepetésemre együtt végzünk.

- A tálcádat elviszem, nem kell felállnod, remélem nem adtak nehéz munkát, az első napodon.

- Az érdeklődést köszönöm, nem adtak. – válaszolja kedves hangon.

- Később még beszélhetünk. – válaszolom.

Felállok, a két tálcát, a tányérokkal a tálca beszedőhöz viszem, megköszönve a finom ebédet. Azután indulok vissza a helyemre a raktárhoz. Még nincs nagy meleg, így a raktáromnál lévő virágokat meglocsolom. A mobiltelefonomba megnézem a híreket, van rádió így bekapcsolom.
Mint minden reggel biciklivel megyek a munkahelyre, a kezdés előtt érkezek, leszállva egy autó áll meg előttem.

- Vajon kilehet az?

Kiszállva az új dolgozót Lisbethet pillantom meg, köszönve együtt léphetünk be a kapun.

- Megkérdezhetem! Ugye jól telt az első napod?

- Igen jól! Amit nem tudtam, abban segítettek az irodában. – válaszolja kis mosollyal.

- Remélem nem lesz ma se nehéz munkád.

Az irodai épületbe belép, én tovább gyalogolok az épület mögötti raktáramhoz, így megnézem a beosztást a munkával kapcsolatban.

- A mai nap úgy látom könnyű lesz, nem kell kertészkedni, hanem meglocsolni a virágokat, azután belépek a javító műhelybe.

A munka előtt kávét főzök, meghívom a két szerelőt is, a kávé hamar lejön, így szólhatok a két szerelőnek. Léptem volna ki a konyhai helyiségből, amikor a két szerelővel találkozok.

- Éppen le akartam volna menni, hogy szóljak.

- Tudjuk, ezért jöttünk! Azért is, ha lesz időd szívesen várúnk a műhelyben.

- A kávé után mehetünk is. – válaszolom.

A kávét meg ittuk, indultunk volna ki az ajtón, a telefonom megszólal.

- Vajon ki lehet az?

- Adalbert! Félórán belül jön egy szállítmány, kellene segíteni a lepakolásában, a papírokkal ott lesz Lisbeth is.

- Rendben van, és melyik raktárhoz mennyek?

- Ja, nem mondtam, a ketteshez, a sofőr fogja tudni.

- Oké, lemegyek, már látom Lisbethet. – válaszolom.

A telefont kikapcsolom.

- A kettes raktárhoz kell mennem.

Félúton elérem Lisbethet, papírok vannak nála, így együtt megyünk tovább.

- Biztosan sok mindenfélét fognak hozni, - kérdezem érdeklődve.

- Igen, ha lepakoltuk az árut, azután rendelésre kell előkészíteni, pár megrendelt árut.

- Benne vagyok. – válaszolom.

A kamion éppen el is megy mellettünk.