-Bella...Kérlek kelj fel indulunk! Siessünk! Így is két napunk van odaérni és még nem beszéltünk a nyitóbálról! Bella! - Ónix hangját hallotta a lány.

Lassan kinyitotta a szemét és egy hatalmas farkasfejjel találta szembe magát aki egyenesen őt bámulta. Hirtelen a lány annyira megijedt hogy ugrott egyet és a földön találta magát. Döbbenten nézett Ónixra majd mindketten elnevették magukat.

-Hatásos ébresztés az egyszer biztos!-nevetett a lány - Miről beszétél az előbb? Valami bált említettél...

-Ó igen! Az iskoládban minden évben megrendezik a nyitóbált az új tanulók számára. Megkapjátok a nyakláncokat amelyek eldöntik hogy fény vagy éj boszorkányok leszeltek - e , és aztán megkezdődik az ünnepély. Megismerkedhettek egymással, körbejárhatjátok az iskolát.. Ez minden évben olyan izgalmas! Tudod igazából csupán 3 éve élek a Moonlight iskola területén a falka azon néhány tagjával még akiket még védelmezőnek szántak. Azok az állatok akik társat kaptak maguk mellé, az iskolai birtokon kell éljenek, amíg a személy ott tanul. Eddig te vagy az eslő akit rám bìztak, de 3 éve azt mondták ha szeretnék maradhatok a birtokon a falkával. Az égkőfarkasok nagy része egy kis idő után visszaköltözött a Mély Erdőbe, annak ellenére , hogy az iskola birtoka is hatalmas, és erdőkben szintén bővelkedik. Ezért döntöttem úgy, hogy maradok a falka azon tagjaival akiket később védelmezőnek szántak.

- Olvastam is a védelmezőkről a könyvben amit adtál! Várj csak... -Bella elővette a könyvet fellapozta a megfelelő fejezetnél és olvasni kezdte:

„A védelmezők olyan állatok Negromundoban melyet személytől függően kap minden boszorkány, mágusnő hogy mellette legyen küldetésein és társa legyen amikor szükség van rá. "

-Így van. Égkőfarkast ritkán adnak védelmezőnek , talán mert az utóbbi időben eléggé megcsappant az egyedszámunk. Nos, azt hiszem nincs olyan sok időnk már. Bella indulnunk kell! A nyitóbálra kell szereznünk neked egy ruhát és valamilyen ékszert hogy elegáns legyél. Idő szűkében azt hiszem be kell érned az én varázserőmmel.. - Ónix sejtelmesen mosolygott.

- Talán furcsán fog hangzani, de kérlek vegyél elő egy papírt a szekrényből, illetve egy ceruzát, és rajzolj egy ruhát a lapra. Amilyet csak szeretnél. Én majd megpróbálom megvalósítani.

Bella furcsállta a dolgot, de elővett egy papírt ahogy Ónix kérte majd rajzolni kezdett. Sötétkék ruhájának hosszú ujja  finoman lengett, és apró, ezüst csillagok rögzítették a vállrészhez. A szoknya deréktől bővült, egészen a padlót súrolta, ahol a kék szín szürkésebbel mosódott össze. Olyan volt, akár a haragos éjjeli égbolt. A Zodiákus kristályokból kirakott csillagai díszítették.
Ékszernek egy holdköves hajdíszt választott . Az eredmény igazán gyönyörű lett! Ónix ráhelyezte a lapra a mancsát, behunyta a szemét és egy kissé megemelte a fejét. Eközben a lap lassan vibrálni kezdett és a levegőben kirajzolódott a ruha, majd kiteljesedett és lezuhant. Bella elámult, hiszen még soha előtte nem látott ilyet . Sietve beletette az utazóládájába amelyet a farkas újra elővarázsolt majd eltüntetett, hogy ne legyen útban. Bella megköszönte a segítséget.

Végre indulhattak! A lány gyorsan belebújt egy csinos, hosszú ujjú zöld ruhába,a hajában hátrafogott két tincset egy zöld égköves csattal rögzítette.
A könyvét egy oldaltáskába tette és azt is vitte magával. A ruhát és a kiegészítőket Ónix adta neki utószülinapi ajándék gyanánt.
Sokat gyalogoltak de mivel korán reggel volt még volt idejük bőven.

-Bella hamarosan ott leszünk . A hegyen túl lesz egy erdő, amely a határa az iskolának. Ott kezdődik a birtok. Utána már az iskolában is vagyunk! Nagyon várom már!- mondta Ónix.

-Egyébként mi a különbség a fény és éj boszorkány között? Mi alapján osztanak be? -tette fel a kérdést Bella, miközben szoknyáját megemelve lépte át a köveket.

Ónix töprengett kicsit mielőtt válaszolt.
-Az illető varázslási hajlama, és tulajdonságai. Általában az éj boszorkái lojálisabbak, bölcs természetük van, jobban értenek a külsőleg ható varázslatokhoz , ritkábban haragudnak meg, de nehezebben békülnek ki egymással. A fény boszorkányok talán emberközpontúbbak, kalandvágyóak és empatikusak. Sokkal hamarabb kiismerik egymást, és jobbak a belső varázslatokban. Évszázados tapasztalat vezette idáig a tudományt, mígnem sikerült bekategorizálni a két csoport különbözőségeit. Ugyanakkor ezek csak a legjellemzőbb dolgok, nem feltétlenül ilyen egyszerű a dolog. Az eltérések ellenére egy fény ès éj boszorkány ugyanúgy tud barátkozni egymással mint csak a csoportokon belül, a rivalizálás nem gyakori. - fejezte be a farkas.

Negyed órányi séta után felértek a hegytetőre ahonnan kellemes szél fújt és rá létezett látni az előttük elterülő hatalmas erdőre, hegyekre és a folyóra. Bella egy hosszú pillanatig úgy érezte boldogan tudna itt élni, és itt otthonra lelhet. Aztán eszébe jutott hogy valójában ez már most így is van, és a tudattól elmosolyodott...