6. Fejezet
^^1 hónap múlva^^
~Em szemszöge~
Már kb egy hónapja járok a suliba. Nagyjából mindent tudok a farkas énemről. A vámpírról semmit. Ugye ma van a szülinapom. Mind a nyolcan felköszöntöttek és azt mondták, hogy hétvén majd megtartjuk. Szóval holnap, mert péntek van. Végre.
Másnap, mikor felkeltem, már dél volt. Lementem gyorsan valamit reggelizni, aztán készülődtem, mert azt mondták, hogy kettőre menjek. Elmentem lehuhanyozni és hajatmosni, de lehet hogy felesleges volt, mert van ott medence. Már voltam egy párszor náluk. Megszárítottam a hajam, majd a szobámba mentem. Felvettem egy fehérneműt, majd rá egy rövidnadrágot és egy fehér trikót, Perfect felirattal. Válsztottam ki egy táskát, egy kicsit nagyobbat, amibe bele raktam egy lila fürdőruhát és a telefonom. Háromnegyed kettő volt így elindultam. Szép lassú tempóban két perces késéssel megérkeztem. Becsöngettem és kinyitotta Harry az ajtót.
-- Szia. - köszöntem neki, majd megöleltem.
-- Szia. - ölelt vissza. Bementem a nappaliba és köszöntem nekik és meg is öleltük egymást.
-- Na, akkor osszuk az ajándékokat. - mondta Luke.
-- Jaj, nem kellett volna!
-- Dehogynem. - mondta Harry majd átadta ajándékát. Kaptam tőle egy parfűmöt és egy "E" betűs nyakláncot. A többiek is át adták az ajándékot. Kaptam még fülbevalót, nyaklánckt, meg parfűmöt.
-- Köszönöm nektek. - mondtam, majd csoportosan megöleltük egymást.
-- Jöjjön a torta!! - kiabálta Ash.
-- Jó. Mingyárt hozom. Csak ne süketíts meg. - szolt rá Luke. Bementünk az étkezőbe, ami egybe van kötve a konyhával. Luke az asztalra rakta a tortát és mindenkinek adott egy szeletet. Megettük majd elmentem átvenni a fürdőruhát. Kintről nagy kiabálások jöttek, így gondoltam már mind kint voltak. Mikor kiértem, valaki, vagyis Harry felkapott és bedobott a medencébe. Mikor felértem a víz alól kiabálni kezdtem vele, viccesen.
-- Na gyere csak ide! - mondtam neki.
-- Én? - kérdezte Harry.
-- Na szerinted ki más?
-- Luke. - mondta majd Luke-ra mutatott. Kimásztam, majd kergetni kezdtem. Mivel kifáradtam, ezért eldőltem a fűben, erre mind nevetni kezdtek.
-- Nem nevetni. Együtt érezni. Harry, a csatát megnyerted, de a háborút nem!
-- Nyugi, azt is megnyerem majd.
-- Azt te csak hiszed. - mondtam majd feküdten tovább. Mikor láttam Harry-t a medence mellett, elkezdtem felé menni halkan. A többieknek mutattam, hogy ne ragáljanak semmit. Odasettenkedtem mögé és belöktem a vízbe.
-- Mégse nyerted meg a háborút. - mondtam neki, majd kinyújtottam a nyelvem rá. Hirtelen nagy fájdalom nyilalt a hátamba és a földre rogytam.
-- Em, ne viccelődj tovább.
-- Most... nem... viccelődök. - nyőgtem ki nehezen. Gyorsan kijöttek a vízből és körbe álltak.
-- Mid fáj? - kérdezi Harry.
-- A hátam. - nyőgtem ki újra.
-- Előtörik a képessége. - mondta. -- De miért fáj neki? - kérdezte Ash. Most egy kicsit alább hagyott a fájdalom, így mondhattam valami választ.
-- Mert hibrid vagyok? - kérdeztem de meg se lepődtek rajta. - Meg se lepődtők?
-- Nem, mert láttam egy hibridet és Luke is mondta. - mondta Harry, én dühösen néztem Luke-ra. Ő csak eltátogott egy ,,Sajnálom"-ot.
-- Mit csináljunk? Igaz most nem fáj annyira, de biztos hogy fog. Ne hívjuk apukám?
-- De, lehet hogy kéne.
-- A telefonom a táskámban van, a nappaliban.
-- Ok. Akkor hívom apukád. - mondta, majd újra hátamba nyilalt a fájdalom.
-- Mindjárt itt van. - mondta Harry mikor kijött. Pár perc múlva a csengőt hallottuk. Harry beengette az apukám aztán hátrajött hozzám.
-- Fordulj meg. Had lássam a hátad. - mondta apa. Nagy nehezen megfordultam, majd apa vizsgálni kezdte a hátam.
-- Van két púp a hátadon. Ha itt megnyomom fáj?
-- Iszonyatosan. - nyőgtem ki.
-- Hozz egy kést.
-- Mi? Apa, megakarod fágni a hátam?
-- Igen. - mondta majd Harry leült mellém.
-- Szorítsd a kezem, ha fáj. - mondta Harry.
-- Rendben. - mondtam majd megszorítottam a kezét, mert apa elkezdte vágni a hátam és kurvára fájt.(Boccs a csúnya szóért.) Mikor befejezte a vágást apa, már nem is fájt semmim.
-- Miért nem fáj semmim hírtelen?
-- Nézd meg magad a tükörben. És amúgy most nagyon fáj a kezem. Erősebb vagy mint gondoltam.
-- Rendben. Hát majd nem fog fájni. Ezzel megnyertem a háborút - mondtam majd a fürdőszobába mentem. Alig fértem be, de amikor megláttam magam a tükörben, mindent megértettem. Fekete tollas szárnyam volt, ami össze van csukva. Pont mint az angyaloknak, csak ez fekete. És volt rajta egy kis vér.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro