-A hozzávalók listája elég egyszerű, mégis hihetetlenek és nehéz beszerezni őket. - mondja a fiú. 

-Elmondod, hogy mik kellenek bele?

Biztos, hogy ez csak egy kitalált recept, mert még nem hallottam még ilyenről.

-3 dolgot kell megszereznünk. - mutatja az ujjaival. - Elsőnek egy szirén könnycseppje kell.

-És hol fogunk szirént találni? -nézek rá értetlenül.

-Mivel a hajón található könny már öreg, így ott, ahol általában vadászni szokták őket. Vagyis a Fehér Fok öbölben. Tudom, hogy veszélyes hely, de kell egy friss szirén könny.

- A második dolog?

-Calypso gyöngye, amit az iránytűmmel meg is fogunk találni.- húzza ki magát büszkén.

- És szerinted egy darab iránytűvel meg fogod találni? Alig hiszem.-nevetek fel.

-Ez nem egy hétköznapi eszköz. -ereszti le elém.- Ez egy különleges iránytű, amely csak nekem lett készítve.- mosolyog.- Mindig elvezet ahhoz, amire a legjobban vágyom.

-Érdekes.- gondolkodok. - És mi az utolsó hozzávaló?

-Na ez az, ami nálunk van.-nevet.-  Az utolsó hozzávaló nem más, mint a te saját véred.

-Mi? Az én vérem? És ezek szerinted  hatásosak lennének?

-Igen, a te véred. A szer száz százalékban biztos. Még édesapám írta össze a kutatásai alatt.

-És ehhez milyen rituálét kell véghez vinni?- nézek rá. Alig hiszem, hogy elég lenne az, hogy összemixeljük és Voila, idd meg.

-A gyöngyöt hamuvá kell égetni, majd egy ezüst tálba összekeverni a 3 hozzávalót. Meg kell innod, majd miután az utolsó korty is lement a torkodon, egy egyszerű mondatot kell kimondatni  azzal, aki véghez viszi ezt, azaz velem.

-És mi lenne ez a mondat?- egyre jobban kíváncsivá tesz ez az egész dolog.

-Azt majd elmondom akkor, amikor eljön az ideje.- zárja rövidre a témát.

-Értem.-bólintok halványan.- És addig mi lesz velem?

-A helyedről Kris fog gondoskodni.- oldozza  el közben a lábamat fogvatartó köteleket.

-Ez rajtam kell maradjon?- mutatom az összekötözött karomat.

-Sajnos igen, a biztonság érdekébe. - magyarázza. - Kris!- kiált ki a férfi.

-Igen, kapitány?- csukja be a szólított  maga mögött az ajtót.

-Vezesd el kérlek az alvóhelyére. - mutat rám.

-Igenis kapitány.- majd óvatosan kivezet a szobából.

-Még egy kérdésem lehet?- fordulok vissza.-Tiszta ruhát esetleg kaphatnék?

-Természetesen.- bólint.- Kris, kérlek szólj Luhannak, hogy adjon neki ruhát.

-Értettem, kapitány.- lép ki a helységből.

Miután már elhagytuk a kabint elindultunk a háló helységbe.

-Ki az a Lu Han?- kérdezem a fiúra pillantva.

-Luhan, az Exodus kormányosa. És elég nagy nőcsábász hírében áll. Azért is mondom el, mert ajánlatos messziről elkerülnöd.- magyarázza.- Ezért van nála mindig női ruha, ha esetleg az éppen vele levő partnernek szüksége lenne rá.

-Értem.- bólintok.

Egy ideig csak csendben haladtunk, majd Kris megtörte a csendet.

-Ugye nem volt veled kemény Suho? - pillant rám aggódóan a fiú .

-Nem, és ez most megkönnyebbülés volt számomra.

-Ennek örülök. -mosolyog. -Féltem, hogy bántani fog.

-Hamár ilyen sokáig leszek a hajótokon, meg tudnád mutatni a legénység többi tagját is?

-Persze.- mosolyog.- Amint láthatod, 6 hálószoba van, mindegyikbe 2-en vannak. Egyedül Chen az, aki egyedül alszik, mert sokszor zavarja a többieket.

Lassan odasétáltunk az első ajtóhoz, amit Kris háromszor megkopogtatott.

-Megyek már.- hallatszódott bentről a válasz.

Lassan kinyílt az ajtó és egy velem egymagas fiúval álltam meg. Sötétbarna haja elől két felé volt osztva és néhány alkalommal lassan bele is túrt. Végignézve a fiún, észrevettem rajta kisebb nőies vonásokat. Vékony testalkatú, keskeny csípő és finom kéz mozdulatok.

-Szóval te vagy Yun Hee, igaz?- óvatosan megfogta a kézfejem és egy gyenge csókot lehelt rá. -Élőben még szebb vagy, mint a festményeken. -bókol.

-Igen én vagyok az.- biccentettem.

-Lu Han vagyok.- mosolyog csábosan.- Nem lenne kedved ma este egy gyertyafényes, csillagos vacsorához? 

-Kösz, de el kell, hogy utasítsam.- húzom vissza óvatosan a kezem.

-Bocs, hogy megszakítalak, de nem tudnál neki esetleg egy ruhát adni?- kérdezi Kris.

-De, egy pillanat.- néz végig rajtam.- Már meg is van, hogy melyik lenne jó neked.

-Lay, nem láttad azt a skarlátvörös ruhát, amit a múltkor hoztam?- ordít a szobába.

-Valahol láttam, de nem emlékszem, hogy hol.- lép ki az ajtóhoz egy másik fiú.

-Üdv, én Lay vagyok, a hajóorvos.- nyújt kezet.- És én vagyok Lu Han szobatársa.- mosolyog. Fekete haja sokkal rövidebb, mint Lu Hané

-Mindegy, már megvan.- löki félre a másikat és nyújtja át a ruhát. - Remélem tetszeni fog.

-Köszönöm.- hajolok meg.

-Remélem lesz még alkalmunk kettesben beszélgetni.- kacsint és becsukja az ajtaját.

-Gyere, menjünk. -int Kris. - Ez lenne az én szobám.- mutat a szomszéd ajtóra.- A szobatársam pedig Tao,  aki a tűzszerész. Ha jól tudom, találkoztál már vele. 

-Igen, emlékszem rá. - nyeltem egy nagyot.- Nagyon pozitív benyomást keltett. 

-Tényleg nem rossz srác, nagyon jó barátom.- mosolyog. - Velünk szemben van Kai a csatár és Kyungsoo, a szakács.  Kyungsoo nagyon kedves, viszont addig, amíg fel nem idegesítik. Legtöbbször Chanyeol szokott a fiú idegein táncolni.-nevet.

-És kik laknak ebben?- mutatok a következő ajtóra.

-Itt lakik Xiumin, a másod tiszt és Baekhyun, a kincstárnok. Nagyon kedvesek, sokszor hozzájuk fordulunk a problémáinkkal.

Éppen kérdezni akartam, hogy ki lakik az utolsó előtti kabinba, mire az ajtó kicsapódott és  egy magas fiú menekült ki, mögötte különböző repülő tárgyakkal.

-Oh Se Hun! Ha utolérlek, megbánod, hogy velem kikezdtél!- ordít egy másik a szobából.

Szóval ő lenne a térképész?

-De nem fogsz!- nevet Sehun és már csak hült helyét találjuk. Lassan, de kiért a másik fiú is, aki idegesen kapkodta a tekintetét hol jobbra, hol pedig balra.

-Nyugalom, Chanyeol, majdcsak visszajön.- veregeti meg a vállát Kris.

-De nem akarom, hogy a cuccaim megint a tengerbe vesszenek! - kezdi el keresni a fiút, majd megakad rajtam a tekintete.

-Ki ez a lány? Veled van?- mutat rám.

-Ő itt Yun Hee.- mutat be.- Chanyeol lehetnél egy kicsit udvariasabb. 

-Ja, hogy az a Yun Hee. Szia, üdv az Exoduson. Én vagyok a hajó fedélzetmestere. Ha megbocsájtotok...- lépett el tőlünk és elindult Sehun keresésére.

-Nem is kérdeztem tőled, hogy te milyen szerepet töltesz be itt, a hajón. - pillantok rá.

-Az enyém amúgy sem olyan jó, mint a többieké.- vakarja meg a tarkóját zavartan.- Én vagyok az árbócmester.

-Szerintem az összes fontos szerepet játszik, főleg itt a nyílt vizen.- mosolygok.

Lassan tovább lépdeltünk az utolsó szobához, ahol egy ideig csak csendben álldogáltunk.

-Chen az Exodus elsőtiszte és a második legjobb kardforgatója. Ha bármi baj lenne vele, kérlek szólj és segítek.- fordul meg és elindult a szobája irányába.

-Rendben, köszönöm a segítséged. - integetek, majd nagyobb levegőt véve bekopogok.

-Yah! Ki az már!-ordít ki a szobából a fiú. Miután elhallgatott, erőteljes lépteket lehetett hallani, ahogy közeledik az ajtóhoz.

-Megmondtam, hogy ne- -akad el a szava, miután észrevette, hogy nem a legénység egyik tagja vagyok. 

-Nem akartalak megzavarni semmiben sem. - pillantok zavartan rá. 

-Szóval te veled kell most szobát osztozzak?- vonja fel a szemöldökét.

- Igen.- nyelek egy nagyot.