Új haditerv
Sziasztok! Itt az új rész, egy új szemszöggel középtájt.😉 Jó olvasást!😘
Ebéd után már nem sok időnk maradt, mert azt beszéltük meg Floriannel és Dannyvel, hogy délután háromkor találkozunk ott, ahol szétváltunk. Negyed három volt és még vissza is kellett érnünk.
Mint felvitte Cade-et a szobájába, mert az unokaöcsém még alszik délutánonként, mi pedig átvonultunk a nappaliba, vissza a listák és egyéb papírhalmok tengerébe, mivel az elmúlt két órában minden a feje tetejére állt és a zseniálisan összerakott haditervünk is összekuszálódott.
- Tehát Cade pipa, már csak az éjsárkány kell - foglalta össze Fowel. - Nekünk nincs sok dolgunk, vállaljuk az elfogását...
- Mort mindannyian keresni fogjuk - ráztam meg a fejem. - És nem elfogni kell, hanem megtalálni. Nem tekintjük bűnösnek, amíg nem tudjuk az igazságot, vagyis ártatlan, míg be nem bizonyosodik az ellenkezője!
- Jó, és ha nem akar együttműködni? - kérdezte Fowel, amúgy jogosan. Elgondolkodtam.
- ... Na jó, akkor elfoghatjátok, de ne fogolyként bánjatok vele. Naponta beszélünk majd és aki előbb megtalálja Mort, az jelzi a másik csapatnak.
- Ez korrekt. Így legalább nem egy értelmetlen és kiszámíthatatlan keresést kell végeznünk, hanem kettőt - állapította meg Fowel. - Hátha legalább az egyik sikeres lesz...
Még panaszkodott egy kicsit a haszontalan feladatukról, de nem nagyon figyeltem rá. Soralent néztem, aki ugyan a társaságunkban állt, de nem volt része a megbeszélésnek. A kanapé háttámlájának támaszkodva bámulta a padlót és nagyon belefeledkezett a gondolataiba.
- Sora, köztünk vagy? - a srác teljes nyugalommal nézett rám, mintha minden szavunkat hallotta volna, de mellette valami sokkal fontosabb dolog is járt volna a fejében.
- Persze. Kérhetek valamit? - érdeklődve néztem Soralenre. - Kimennél egy kicsit?
- Mi? Miért? - háborodtam fel.
- Nyugi, nem személyes, majd később elmondom, miért - felelte, én pedig kisebb tétovázás után, kellemetlenkedve mentem fel az emeletre Minthez, hátha már lefektette az unokaöcsémet és egy fenti szobában beszélget velem egy kicsit, amíg ki vagyok rekesztve a gyűlésből.
Soralen szemszöge:
A többiek is meglepettnek tűntek, de nem kockáztathattam, hogy kiszivárogjon az információ...
- Mondok nektek három tényt, ha nem sikerül összeraknotok a képet, nem tudom, milyen világban éltek...
Kiváncsian várták a folytatást. Demonstratíve az ujjaimon is számoltam a három felfedezésemet.
- Egy: támadás a királyi család ellen. Ez még magában nem szűkíti a kört, mert sokan nem szívlelik a rendszert, ez ellen nincs mit tenni. Kettő: mások irányítása, átverés, manipuláció. Ez már leszűkíti a kört, a listán is látszik, de még mindig nem egyértelmű. És három: Sedena. Siera nyilván nem mondta még, de Sedena egyértelműen kiválasztotta, hogy ő legyen az, aki lezárja a börtönt - az információ meglepte őket. Bár amióta a néhai Fatme királynő bezárta nővérét, Carolt a börtönbe, már a történelemsárkányok is tisztább képet kaptak a kulcsok funkciójáról, de arra senki nem volt felkészülve, hogy ilyen hamar előkerülne a kiválasztott.
- És ezeknek mi közük egymáshoz? - kérdezte Fowel, akiről egyszerűen nem tudom elhinni, hogy négy évvel idősebb nálam...
- Melyik sárkányfaj őrzi Sedena kapuit, akiknek manipulatív erejük van és köztudottan rühellik a királyi családot és az egész Sárkány Birodalmat? - összegeztem.
- Szirénsárkányok - értette meg Scar. - Rajta vannak a listán, de... Gondolod, hogy képesek lehetnének ekkora horderejű támadásra?
- Végülis a gyengébb fajokhoz tartoznak? - tette hozzá a húgom.
- És miért éppen most? Mi indokuk lenne rá? - hozta fel további kérdéseit Scartia.
- Soralennek igaza van - állította le őket Fowel. Ezen mind meglepődtünk, ezért vártuk a magyarázatát. - Ők ölték meg Wendart.
- Hogy mi? - döbbentünk meg és hasonló magasröptű kérdések érkeztek Fowel felé.
- Minden uralkodó látja az előde utolsó emlékeit - kezdte a tűzsárkány. - Én ott voltam, mikor Helia királynő fejében megjelentek az emlékképek. Ő maga mondta, hogy a szirének főnöke megölte az apját...
Némi döbbent hallgatás után én törtem meg a csöndet.
- Ez is az én elméletemet támasztja alá.
- És ezt Jasie miért nem hallhatta? - kérdezte Fowel.
- Több indokom is volt - kezdtem, hogy ne kelljen a valódi, fő indokomat felfednem, kockázatos lenne, ha tényleg igazam van. Márpedig igazam van... - De főként azért, mert Siera egyértelműen kijelentette, hogy nem áll szándékában lezárni a kaput.
- Ezt nem értem... Nem akarja, hogy Carol örökre és véglegesen ott ragadjon? - értetlenkedett Fowel.
- Épp fordítva, hasznosnak tartja a börtönt. És úgy véli, sok olyan bűnöző van még, mint Carol, akiknek Sedenában lenne a helyük, pont azért, mert onnan nem lehet megszökni és az ottlévők megfizethetnek a bűneikért.
- Hát... Ebben van valami - gondolkodott el Anima.
- Oka van annak, hogy ezt a fogdát be kell zárni - mondta Scar.
- Micsoda? - kérdezte Ana.
- Azt nem tudom, de biztosan van rá logikus magyarázat...
- Például, hogy Sedena addig nem nyugodhat békében, amíg áll a börtön? - vetettem fel. Elmeséltem a kaméleonsárkánnyal való találkozásunkat, ami eléggé lesokkolta a többieket.
- Akkor egészen biztos ez az ok! - folytatta gondolatmenetét Scar, aki a legkönnyebben kezelte a helyzetet. - Sedena nem tett semmi rosszat, nem érdemli meg, hogy szenvedjen.
- Igazad lehet - helyeseltem.
- Visszajöhetek már? - hallottuk Siera kiabálását, majd Mint sisegését, aki utána dühösen suttogva intette csendre a hercegnőt, hogy Cade herceg alszik, ne üvöltözzön. Kimentem az előszobába és jeleztem Sierának, hogy jöhet.
- Nos? - várt magyarázatot a lány összefont karral.
- Sedena a börtön miatt nem nyugodhat békében. Muszáj lezárnod - fogta rövidre a magyarázatot a húgom, elővéve a kevésbé tapintotos énjét. Siera értelmezte, hogy egyáltalán miről is van szó, majd felháborodva magyarázatba kezdett volna...
- De...
- Nincs de! - szólt közbe Scar. - Ha olyan nagyon be akartok zárni valakiket, építtess egy börtönt a nővéreddel! De Sedena ne legyen fogságban, ha ő volt maga az igazságszolgáltatás! Kérlek, Siera, gondolkodj józanul!
Jasiera a gondolataiba veszett. Nagyjából egy percig teljes csend támadt a szobában.
- Csakis akkor fogom lezárni, ha Carol utána is bent marad - jelentette ki végül. - Neki nincs joga a szabadsághoz többé.
- Tehát, ha ez így megoldható, akkor összegyűjtöd a kulcsokat? - kérdezte Scar, akinek úgy tűnt igazán fontos az ártatlan Sedena királynő nyugodalma.
- Igen - sóhajtott fel Siera. Őt nem érdekelte ez az egész. Csak a nővérét akarta visszakapni és leszámolni a bűnössel. Egyszerű bosszúvágy vezérelte, nem holmi közjó, vagy egyéb fennkölt célok. Ugyanakkor ő is szeretett volna helyesen cselekedni. Elsősorban, hogy büszke lehessen rá a családja, másodsorban pedig, hogy bebizonyítsa önmagának, igenis képes rá. Hogy erősebb, mint a gátlásai. Vajon mi hagyhatott benne akkora sebet, hogy a mai napig küzd vele...?
- És akkor ki fogja keresni a királynőt? - gondolkodott el Anima.
- Hát mi! - ragadta meg az újabb lehetőséget Fowel.
- Hogyan? - ráncolta a szemöldökét Scar.
- Hát Cade herceggel! - felelte Fowel.
- Egy kisgyerekkel?
- Igaza van, Scar - szólaltam meg Fowel előtt. - Siera a lábnyomokat látja, a herceg pedig a légvonalban megtett utat, jobban követheti a királynő útját, mivel idáig repült, nem pedig sétált.
- Egyetértek - helyeselt Siera, sértődés nélkül. - És elegen vagytok, hogy megvédjétek őt, ha úgy alakul.
- Vállalom, hogy vigyázok rá - mondta Scar.
- Akkor ezt megbeszéltük - bólintott Jasiera, majd elbúcsúztunk a többiektől és visszaindultunk a saját (egyáltalán nem szimpatikus) csapatunkhoz.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro