12
A szakállas unottan fonta össze karjait mellkasa elött, majd Tonyra nézett.
-Ismét egy nagyképű tinédzser.- forgatta szemeit.
-Nem nagyképű vagyok hanme Defenlio, vadbarom!- akadtam ki és neki akartam ronatani de Peter megragadta karomat és maga felé fordított.
-Nem hiszem, hogy jó ötlet. - nézett egyik szememből a másikba.
-Pedig szerintem igen.- morogtam és ellöktem magamtól a fiút és a férfi felé lépkedtem.
-Rossz lesz egy foggal szotyizni, őskövület!- utaltam arra, hogy csak egy foga marad.
Hirtelen egy háló tekeredett kezemre és visszarántott. Peter hátulról átölelt karjaival de amikor rájött ,hogy mit csinál elengedett.
✤
Egy székben ülök egy hatalmas asztalnál. Az asztal minden oldalán székek helyezkedtek el, bennük hősök ültek. Mindenki a beszélgetésre koncentrált kivéve én. Én egyfolytában a pörögtem a székkel. Hirtelen Wakanda királya, T'Challa megragadta a székemet mire ránéztem.
-Talán unatkozik, Jackson?- kérdezte és leült az asztalfőn.
-Aha.- rántottam vállat mire kijavított.
-Igen!- rivallt rám mire unottan válaszoltam.
-Igen.- morogtam és hátradőltem a székben.
-Fel kell állítanunk a csapatainkat!- szólt a király mire kiakadtam.
Idegesen pattantam fel az asztaltól és rácsaptam egyet.
-Ember, nem a szomszéd jön egy vajazó késsel, hogy megöljön titeket! Thanos jön, a világűr legkegyetlenebb gyilkosa. Ti csak egy csapat vagytok akik egy szőnyeggel védik magukat.- utaltam szőnyegnek álcázott pajzsukra.
-Thanosnak ti lesztek az ebéd. - fejeztem be aztán Nebulához sétáltam és onann folytattam.
Bevallom talán egy kicsit féltem, hogy valaki nekem ront. Nővérem jelenléte megnyugtatott.
-Úgy is csak a köveket akarja. Szedjük ki!- morogta Bruce.
-Wanda ki bírja szedni.- nézett a barna hajú boszorkára aki a mellette ülő férfi kezét szorongatta. Még eddig rá sem néztem.
-Te!- mutattam a robotra.
-Ez hihetetlen.- emeltem szám elé kezemet.
-Édes Istenem!- ámultam el majd felé indultam.
A férfi is felállt majd kezet nyújtott. Valószínűleg nem látta, érezte a kövemet.
-Vízió vagyok.- mutatkozott be mire kezemet övébe csúsztattam.
A férfi lesokkolt, csak néze kezemet.
-A hatalom kő.- motyogta majd elrántotta kezét.
-Nálam van.- bólogattam és megmutattam neki a mellkasomban ragyogó, lila követ.
Kimondatlan kapcsolat jött létre közöttünk. A kövek összekapcsoltak minket. Mind kettőnk testében votlak a kövek. Ezek nem kellékek voltak. Ezek a kövek a részeink voltak és ez teljesen más érzés mintha nyakadban lógna egy nyaklánc.
-Valaki belépett a légkőrbe!- kapott egy képernyőhöz T' Challa.
-Ez Thanos!- lépett mögém Nebula.
-Megyek és megölöm- morogtam majd kisétáltam a teremből.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro