8. TEA ÉS MOZSÁR
– Tehát? – kérdezte a boszi, mire én megforgattam a szemem. Micsoda hatásvadász farok ez a Vander.
– Szükségünk lenne egy mozsárra, pár bájitalos üvegcsére, néhány fajta gyógyfűre, amennyiben pedig lehetséges, valami táskaszerűséget is vinnénk.
– Természetesen lehetséges, látom, nincs nálatok semmi, amibe eltehetnétek!
Rájöttél, baszod? Szar sincs itt, elraboltak minket a faszomba, persze, hogy nem érünk rá mindenféle hülyeséget magunkkal hozni! Persze ezt a csaj nem tudja, tehát le kell higgadnom a picsába, mielőtt nagy hisztit csapok itt totálisan feleslegesen.
Megöl a szexuális frusztráció, én mondom, kivagyok tőle! Egy farok a seggemben biztosan enyhítené ezt az idegességet, főleg Vander tökéletesen feszülő szerszámát érezném jónak. Na, jó, Asterius, te idióta, csihadjál már!
Inkább nézelődöm. Eleve cuki a kunyhója, egészen szépek a világos, kissé sárgás fából készült falak, a mindenfelé lógó, illatos gazok, a konyhája szintén bejön. Aztán van egy menő növény a sarokban, igen, azt kell bámulni, úgy kevésbé érzem majd magam kanosnak.
Habár már reggel óta áll a farkam, tehát lehet nem ártana elkéredzkednem valahová, akár a budiba, majd ott elővenném, aztán rendesen kiverném magamnak. Bizony az jó lenne! De nem szabad, vissza a szaros putri bámulásához!
Végül inkább az ablakon nézegettem ki, míg a nőci felpattant a helyéről, és összeszedegette a sok szirszart, amit Vander kért. Engem annyira nem érdekelt a bongyor vásárlási láza, a nadrágomban lévő probléma annál inkább.
– Asterius, még mindig... áll a farkad – súgta oda nekem a barna hajú, miközben a fülemhez hajolt. A meleg leheletétől közel beájultam, a testem túlságosan erősen reagál rá. – Ne keressek neked egy kurvát? Biztosan jobban éreznéd magad tőle.
– Mi lett az előbbi szégyenlőséggel, baszki?
– Eltűnt, az. Elvarázsoltam, ennyire tudok.
– Máshoz is ennyire értesz? – kérdeztem immár a szexre utalva.
– Még mennyire, nagyon tudok, az egyszer biztos!
– Amúgy, te dugtál már valaha?
Na, most pirult el megint! Ez az esztétikus piros lófasz az arcán mindig megjelenik, ha felhozom az ő tudását az ágyban. De egyszerűen muszáj, különben bekattanok, pillanatnyilag eléggé be vagyok zsongva!
– Itt a mozsár meg a gyógyfüvek, amiket kértél. Sajnos a zsályából ennyi van, szedhetek még, ha akarod – ajánlotta fel a boszi, mire Vander ismét szexin mosolygott.
– Nem kell, köszönöm, úgyis a táska a legfontosabb, amiért nagyon hálásak vagyunk, nem igaz, bambulós?
– Ja, igen, így van, hálás mindkettőnk, ezt láthatod az ő paradicsomokkal vetekedő arcszínéből is! Látszik rajta a hála!
– Túl meleg van idebent... egyesek miatt – nézett felém a faszi, ettől pedig az én arcom tutifix követte az övét.
Jól nézhetünk ki, két vörös képű faszi ülnek egy basznivaló nőcinél, azt fogják hinni, meg akarjuk erőszakolni a boszit. Egyébként sem értem, mi a nagy különbség a boszorkányok meg bárki más között. Annyira nem lehet durva, csak más fajból van.
– Szabad kérdeznem valami hülyeséget?
– Szerintem a hülyeség nem megkérdezésre való, de ez mellékes – pofázott bele Vander, mire a combjára csaptam egyet, jelezve: kussoljon.
– Szóval... a kérdésem az lenne, mit tudnak a boszorkányok meg a varázslók? Ugyanazt, mint az elfek?
– Nem, nálunk általában kétféle irány van, a fehéreké és a feketéké, na meg persze a szürkék, ha a közteseket is nézzük – magyarázta Clione, mire én okos fiú módjára ráztam a fejem.
– Mi a különbség?
– A fehérek a jó útját választják, nem ártanak másoknak, összhangban élnek a természettel, míg a feketék pusztításra születtek, ölnek, gyilkolnak, vért isznak.
– Mint a vámpírok, de kurva érdekes! – hüledeztem szabadosan, erre a fekete szemű csapott a hátamra egy párat, amitől azt hittem, lefejelem a faszomba azt a jó kávézóasztalt.
– Igen, valóban érdekes. Elnézést kérek, amiért újdonsült társam nem képes normálisan kifejezni magát.
– Semmi baj, én sem igazán értek másokhoz!
Hát ez kurva jó, a boszorkányt nem zavarja, ha bunkó fasz vagyok, mert simán eltűri a hülyeségeim. Nem mindenki tudja, mit kell ilyenkor tenni, Vander elfogadhatná, életképtelen idióta vagyok!
Damus is mindig ezt emlegeti: miért nem viselkedem a társaságban, mi a picsa bajom van, már megint miért kell sértegetni Liberist. A teremtők balheréjére mondom, utálom a csajt! Nem olyan gyönyörű, mint ez a boszi, hanem béna kinézetű, nálam idősebb, dagadt a segge, ráadásul nagyon nyomulós.
Egyszer az ölembe ült, és baszni akart, ahogyan nyúlt már a gatyámba, majd rájött, nem izgulok fel rá igazán. Eléggé gáz, amit leművelt, pedig én próbáltam letolni magamról, mint kiderült, erősebb nálam! El sem hiszem, lehet, mivel reggel meg este gyúr, ki van pattintva rendesen.
– Akkor megnyugodtam, hogy el van tűrve a bunkóságom. Amúgy eszembe jutott a leendő feleségem, az a picsa, Liberis.
– Mi van vele?
– Vander, hallod, annak a csajnak olyan vastag karja van, hogy szerintem, ha verekedned kéne vele, te is betojnál tőle! – közöltem vele a gondolatom, mire hitetlenkedve megingatta a fejét. – A combja meg olyan, mintha egy koca csülkét nézegetnéd!
– Nem értem, hogy jön ide a leendő asszonyság.
– Eszembe jutott... csak úgy. Harcolhatnátok egyszer azzal a szexuális zaklatóval.
– Á, tehát ez a bajod vele! Tüzes a kicsike?
– Bizony, hogy az, alig tudtam leszedni magamból, az ölembe ült, és rohadt nehéz volt!
– Hát, azt akkor jól beszoptad! De most nincs itt, tehát ne várassuk meg szegény Clione-t!
– Ja, tényleg, bocsánat – szégyelltem el magam, még jó, hogy be nem hugyoztam itt a nagy sajnálatban.
Hamarosan végre elhúztuk a belünk, Vander kifizette a pénzt, bepakolt a táskába, amit odaadott nekem, mondván, hadd gyúrjak egy újabb találkozásra a menyasszonyommal. Sóhajtozva, azonban elfogadtam az "ajándékát", közben arra gondoltam, a farkát is ilyen lelkesen ajánlhatná fel.
Jól van, Asterius, tiszta perverz geci vagy, ennyi mocskot csak egy szarásra használt gödörben találni! Nem csodálom, amiért apám némileg szégyell, a sok dugással kapcsolatos gondolaton kívül nem igazán van a fejemben más.
Együtt sétáltunk tovább a reggeli friss levegőn, míg a faszikám meg nem állított. Néztem rá, mint a földből kirángatott, dagadt hernyó, aztán vártam a fejleményeket.
– Mi van, találtál valamit?
– Igen, ott vannak azok a lilás levelű növények, látod?
– Amiken azok a bogyókhoz hasonló izék nőnek?
– Azok, pontosan! – helyeselt a faszi.
– Mit kezdjek velük?
– Na, a következő a feladatod: én elmegyek ahhoz a bokorhoz, addig te szedsz belőlük a kezedbe! – adta ki a parancsot, míg én azt a dús bokrot néztem, amit kiválasztott. Vajon mit akar belőle kinyerni?
– Mire kell a bokor?
– Pisilnék.
Ó, bassza meg, ezt nem hiszem el! Kihasznál itt engem, én szedegessem a bogyókat, addig ő szétsárgázza a környéket, felháborító, totálisan! Főleg, mivel megnézném, mit hord a gatyájában, ha sikerülne odapillantanom!
Jó, megteszem, ránézek a farkára, ámuldozom rajta majd egy nagyot, jó lesz az úgy, bizonyosan! Véletlenül fogok elsétálni arra, hiszen ott szintén nőnek azok a szexi bogyók!
– Csodálatos, pisilj!
Így Vander elhúzott hugyozni, míg én gyűjtögettem, rendkívül gyorsan haladva, majd határozottan megnéztem magamnak a barna hajút. Szenteséges teremtők, ez aztán farok. Jaj, ne, meglátott, most aztán itt az ideje lelépni!
– Asterius, te utolsó idióta, ezt most miért kellett?!
– Érdeklődtem, egyébként pedig, gyűjtöttem bogyót – tartottam elé a gyorsan összeharácsolt kis darabokat.
– Kukkoltál!
– Jól van, ezt a vádat elfogadom, sőt, le sem tagadhatom, de akkor is, ne basztass már, légyszi! Természetemnél fogva látni szeretnék egy Cassienhez hasonló farkat, fogadd el, te állsz hozzá kinézetben a legközelebb!
– Csak legbelül kicsit sem hasonlítok rá!
– Nem ismered, tehát honnan tudnád? – kérdeztem tőle nagyon okosan, mire kisétált a bokor mögül, és jól magához rántott.
– Onnan, hogy neked mások az igényeid.
Immár sajna a szépséges szerszáma nem lógott ki onnan, viszont elég szexinek hatott nélküle is. Ezeket a szavakat a fülembe súgta, azt hittem, elájulok tőlük, főleg, mert annyira közel került hozzám az arca, sőt, nem állt le, egyre inkább jött felém! Bassza meg, mi lesz itt?! Tökre idehajolt, éreztem a leheletét, emiatt jobban felizgultam, mint bármikor eddig.
Aztán az orra hozzáért az enyémhez, végül pedig az ajka a számhoz. Viszont csak egy rövid pillanatig tartott, majd elhúzódott, azonban nekem dobogott a szívem, mint állat, nem volt képes leállni tőle.
– Hűha – ámuldoztam, közben pedig zihálva próbáltam magam újra visszarántani ebbe a kurva világba, ahol ez a baromi vonzó pasi él.
– Na, olyan vagyok?
– Nem, te jobban csinálod, mint ahogyan ő tenné. De valójában... tényleg nem hasonlítasz rá, ha a belsőt nézem. Viszont a farkad – jegyeztem meg –, az szerintem pont olyan kiváló.
– Rendben, ezt a dicséretet megjegyzem, hogy majd önbizalomhiányosabb napjaimon felidézzem!
Mi van ezzel a faszival, komolyan? Hirtelen már megint nem annyira zabos, lenyugodott, az arca pedig pirulgat, az tény, mondjuk az sem annyira, ahogyan korábban tette. El sem hiszem, mi a picsa van vele, hiszen smároltunk!
Vagyis ez körülbelül annak számított, mégsem veszem első csóknak, lehet annál sokkal több köztünk! Mert észrevettem, bizony, a nagy farokkal megáldott, Vander Sirvell tutira buzi!
– Amúgy rájöttem valamire – mondtam a bogyókat szedegetve, aminek ő is nekilátott.
– Mire?
– A pasikat szereted.
– Igazán, úgy gondolod?
– Hát, valószínűleg igen, de lehet a nőket szintén bírod, erre a részére még nem jöttem rá – elmélkedtem hangosan, aztán felkeltem, és az elgémberedett lábam rázva, megbökdöstem a csávót, aki egyébként nagyon szexin guggolt odalent.
– Ügyes vagy.
– Mármint, mert sokat szedtem, vagy amiért kitaláltam ezt a dolgot?
– Mindkettő esetben.
– Akkor a nők mennek neked? – ütöttem tovább a vasat, ha már egészen meglágyult. Vander egészen nyugodtnak tűnt a természetes élőhelyén, a talajon.
– Persze.
– Ugyanannyira vagy kevésbé?
– Kevésbé.
– Miért?
– Mit tudom én, kérdezd meg a kúttól, miért van benne víz, hasonló választ fogsz kapni! – szólt be nekem, miután csak nem tágítottam.
– A kutak nem annyira közlékenyek, mint te vagy, vagyis eléggé hasonló szinten osztottok meg magatokról új infót. Na, ennyi bogyó elég már?
– Igen, elég, mindjárt szedünk valami mást, aztán a mozsárban összezúzom, és keverek valami érdekeset.
– Az fasza lesz, várom!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro