Ahogy kiléptem az egyik fa mögül, tökre belemerülve az agyatlan ág keresésbe, felnéztem, majd sikítottam, mint valami picsa, akit éppen vernek. Mondjuk Pokolcica biztosan így tenné.

– Baszki, Vander, halálra ijesztesz! – kaptam a szívemhez, ami azt eredményezte, hogy mindent eldobtam a francba. – Hoppá, felveszem.

– Én is így gondoltam...

– Jaj, ne légy már seggfej, nyuszi vagyok, fogadd el! Nem lehet mindenki annyira tökös, mint te vagy!

A laza mondatom után, lehajoltam a cuccokért, aztán guggolva próbáltam összeszedni őket. Mire felnéztem, konkrétan Vandi Vandert majdnem telibe ágyékon fejeltem, jó, ez túlzás, kibaszottul megtettem, és ő meg egyből kétrét görnyedt.

– Nem tudnál kicsit jobban figyelni? – hátrált el, hogy az egyik fa tövébe guggoljon, majd nyugtató módon, nyöszörögve fetrengjen kicsit. – Nem erre gondoltam a szopást illetően.

– Ja, mert én számítottam arra, valaki megjelenik itt felettem, miközben takarítom fel ezeket a fos ágakat?! Nem a te fejed érintkezett más farkával minden különösebb ok nélkül!

Miután a barna hajú összeszedte magát, én pedig a cuccokat a földről, szexin megforgatta a szemét, jelezve – gondolom –, kurvára tudja, mennyire örülnék az érintkezésnek a tökéletes, vastag, hosszú szerszámával.

– Oké, rakjunk tüzet! – állt fel a korábbi helyéről, és leporolta magát. – Ha nem engem fejeltél volna tökön, fuldokolnék a röhögéstől, viszont most nem különösebben jó élmény – mosolyodott el azért a bongyor, mire az érdes ágakkal szerencsétlenkedtem, és odavittem őket a szexisten kupacához.

– Előfordul az ilyesmi, majd egyszer megengedem, hogy te is lezúzd a golyóimat.

– Nagyon rendes tőled! Nem félsz, kihasználom a lehetőséget?

– Öhm... most már kezdek félni. Féljek, ne féljek, ugorjak le egy hídról, tökön rúgsz most, mit csináljak? – estem teljes pánikba egy pillanat alatt.

Erre Vander brutkó módon elkapott a vállamnál fogva, és gecire megrázott, míg észhez nem tértem újra. Mikorra sikerült kivernem a fejemből meg a farkamból a felesleges gondolatokat, tehát mindent, ami nem Vandiról szól, addigra a faszi eltűnt... a jobb oldalamra.

– Hú, hát megvagy!

– Hogy mi van?

– Azt hittem, elrepültél, vagy felkészültél a farkam szétrepesztésére.

– Édes, milyen kis hülye vagy.

– He? – kérdeztem kulturáltan, majd szerintem egyből paradicsommá, meggyé, cseresznyévé vagy vérré értem. Szépen, klisésen, ahogy azt kell, pirulgatok, mint szűz kislány a kibaszott sok szexszel telekúrt romantikus könyvben.

– Gyere, mutasd meg, tudsz-e tüzet rakni!

– Mi ez, túlélő túra?

– Olyasmi. Csak érdekel, mit tudsz a dugás iránti lelkesedésen kívül nyújtani.

– Az nem elég? Idáig nagyon masszívan nyújtottam, baszki!

– Kár, hogy életben maradni nem fogunk miatta.

– Jól van, nézzük meg mit tudok! – egyeztem bele, ha már ilyen határozottan felismerte az egyetlen szenvedélyem.

De komolyan, kurva régóta baszni szeretnék már valami nagy fasszal élő hímringyóval vagy bárkivel! Ezerszer belegondoltam, valahonnan csórok egy arra való férfiembert, aki mélyen beteheti nekem a véreres faszát.

Végül beszariságból nem tettem, féltem, még a végén apuci megneszeli, mit összeszerencsétlenkedik a buzi fia. Az pedig állati nagy szopacs lenne, ha rájönne, éppenséggel a pasi seggeket szeretem, a Liberis féle vastag combú csajok szóba sem jöhetnek nálam.

– Akkor, pakold le a gallyakat, ahogy azt kell!

– Ahogy azt kell... – motyogtam magam elé mélyen fókuszálva arra a fos feladatra, amit valamilyen hülye oknál fogva nekem kellett elvégeznem, mikor szívesebben lettem volna szexbaba, mintsem hasznos valaki. – Jó, hát... Ez így milyen? – kérdeztem, miután kúp alakba összeszerencsétlenkedtem a darabokat.

– Nem is rossz, tudod, mi jönne még jól alá? Mert ez így kibaszottul nem fog meggyulladni.

– Öhm... valami kicsi, éghető szarság?

– Pontosan!

– Én jó leszek? – indultam, hogy beleseggeljek a közepére, hátha az égési sérülések elterelik a figyelmem Vander izgató hangjáról, amint mögülem dirigál, míg én előre hajolgatok. – Elég égő vagyok mindenki számára, hisz folyton leégetek mindenkit, ami nagyon é-

– Ne hajtogasd már az égés szót és annak fajtáit!

– Oké, abbahagytam! Szóval... én nem felelek meg?

– Asterius... – nyögött fel a barna hajú, világos bőrű srác, mire én teljesen meglepődtem. – Kikészítesz.

A képére kaptam a fejem, miközben még pucsítottam előtte, ugyanis rohadtul elfelejtettem felkelni rendesen, annyira elámultam. Mert ez nem más volt, mint vágytól rekedt, faszis hang, amit az elégedett klisékirályok szoktak produkálni!

Meg akarja baszni a fenekem, bejön neki a hülyéskedés, hát ez állati! De fixen nem hagyná, hogy eltereljem, így be kell érnem ennyi szexuális megnyilvánulással tőle. Őrjítő, akárcsak az az izmos, forró teste, ami olyan meleg, mintha valami óriási vulkán működtetné. Biztosan az undorító, trutyis sárkányteste az!

Azért lelkesen csináltam a dolgot, keresgélni kezdtem valami éghető szarság, száraz fű vagy levél után. Közben a kezemmel a még mindig – ki tudja, miért – rettenetesen puha, simogatásra való hajam birizgáltam, csavargattam elgondolkodva. Vajon ez elég éghető?

– Szerinted a hajammal tudnék tüzet gyújtani? – kérdeztem végül, hátha Vandika tudja a választ az idióta kérdésemre.

– Nem hiszem, a haj túl gyorsan ég. Vagyis, ha az egészet lenyírnám a fejedről, működhetne akár!

– Ó, baszki, akkor inkább kihagyom! De sehol sem találok semmi elég éghetőt, minden olyan nedves!

– Ne parázz, biztosan van valami!

– Nem találok, itt a fű zöld, mit kezdjek?

– Faszom, hadd mutassak meg egy módszert!

Megnyugodtam, mikor a barna hajú, fekete szemű szexiség úgy döntött, megunta a baszakodásom, és a kezébe veszi az ügyet. Még összeszedett pár kisebb gallyat, mindenféle szárazabbat, aztán bekúrta őket a nagyobbak alá, amiken rendezgetett picit. Ezek szerint mégis némileg elbasztam a dolgot, ezt nem hiszem el! Asterius Renewal, a tűzrakásra képtelen herceg!

Komolyan mondom, már annyi lehetséges hírt kitaláltam magamról, hogy csoda, még nem hozták le ezt a sok szarságot, amit gondolok. Pedig kéne egy gondolatolvasó, onnantól nem telne el pár nap, elküldenének vissza anyámba, mondva, baromi defektes vagyok!

– Szóval, keresel egy halottnak tűnő fát, mert – tegyük fel –, esik az eső, minden ázik, így a logikus dolog az, ha valami kipusztult után nézel. Azok általában szárazabbak. Ha olyat nem látsz, a gyantában gazdag cuccok szintén megfelelnek, állati jól égnek, ha elég meleg van! – magyarázta Vander baba, míg én álmélkodtam a tudásán. Komolyan, hallgatni is jó, amikor ilyesmiről beszél, tökre okos, látszik rajta a tapasztalat, a fenéből van neki, gőzöm nincs, mégis kurva szexi ilyenkor!

– Ó, értem, akkor csak ennyit kell tennem?

– Nem teljesen.

– Faszom, kezdtem azt hinni, olcsón megúszhatom!

– Elég olcsón. Látod ott azt a kiszáradt fát?

– Mivel korábban már megbeszéltük, nem vagyok vaksi, igen, látom!

– Fasza, akkor remélem, azt is látod, milyen könnyen leválnak belőle a darabok.

A szexi csávó csak dumált, aztán odament hozzá, és letört belőle egy darabot. Az szinte szétporlott a kezében, akárcsak a jó cuccok, amiket belélegezve fasza köhögőgörcsöt lehet kapni, hogy utána korán kipusztulhassunk.

– Szóval, itt van ez, simán csinálhatsz belőle tüzet, ha egy gally gyors mozgatásával csiholod. Idáig vágod? –kérdezett rá jó tanító módjára, én meg helyeslően ráztam a fejem, ahogy a hülye gyerek szokta, mikor semmit sem ért a tananyagból. Viszont én felfogtam mindent, hiszen kibaszott okos vagyok!

– Aha, idáig ja. Habár szívesebben fejelnélek most tökön, mint idáig bármikor máskor... azért figyelek.

– Jól teszed, különben a seggedre csapok! Na, azt élveznéd, mi?

– Valószínű – mosolyogtam rá, közben szégyenlősen összehúztam magam az egyre hűvösebb, sötétedő erdőben.

– Na, immár tudom, mit ne tegyek veled!

– Kár érte, keveseknek hagynám!

– Aha... persze, meséld csak be magadnak...

Megforgattam a szemem a hülyéskedésére, aztán megnéztem, miként basz le maga elé egy vastagabb ágat, és veszi elő a tőrét. Csak hüledeztem, készül-e belém vágni, azonban a fának esett neki, amibe kis darabokat nyesett, míg azok kicsi faszoknak nem tűntek.

– Itt van, másik módszer, ugyanaz a haszna, vizes időben is tudsz tüzet gyújtani. Hasonlít egy tollra, ha megnézed – ügyködött tovább belemélyedve a munkába, míg én azon gondolkodtam, kiverhetném-e észrevétlenül arra a zengő, belülről jövően rekedtes hangjára.

– Engem másra emlékeztet.

– Elnézve, min kotlasz úgy általában, valami szexuálisról lehet szó, főleg az indíthatja be az élénk kis fantáziádat, ahogy felállnak.

– Zseni vagy! Természetesen ez az, ami eszembe jutott!

A beleegyezésem hallva, Vander a szép buksiját megrázta, és mosolygott, ha minden igaz. Percről percre alkonyodott, már a hold jött fel az egyik oldalon, a másikon meg a faszom nap kúszott lefelé, tiszta narancsosan hagyva a horizontot.

Összehúztam magam a félelemtől, a szél süvített, a kurva magas göndör közelében észre sem vettem az idő múlását, ez azt jelenti, odáig vagyok minden porcikájáért, közülük némelyikért különösen. Az eltávolodása miatt rám jött a pánik, így közelebb mentem hozzá, míg ügyködött a fával.

Ezután még babrált vele valamit, őszintén, a tököm se látott sokat, majd megéreztem öt hosszú, ujjazásra való – vajon micsodát – ujjat a csuklóm körül, ami egyre húzott lefelé. Mázlimra nem valami bazi nagy, nyálagzó, csúnya arcú lény volt, ami fasztolvajlással fenyegetett, hanem Vandi próbált meg lerántani, ugyanis rájött, percek óta meg se mozdítottam a seggem.

– Gyere, mutasd, mit tudsz! Csak dörzsöld a tenyered között, és nyomd le erősen! Ha füstölni kezd, hátha meggyullad!

– Oké... megpróbálom, de nem ígérek semmit!

– Nem fázol? – vetette fel hirtelen, mire hülyéket megszégyenítő értetlenséggel bambultam felé.

– De igen, mindjárt megfagyok!

– Gondoltam, így már van motivációd a tűzgyújtáshoz! – csapkodta meg a vállam, amitől tökre bizseregni kezdett, és kishíján pofára estem az erejétől. – Bocsi.

– Rohadj meg, felöklelsz itt, ahelyett, hogy a faszoddal melegítenél!

– Mert most magadat kell melegítened, hercegem!

Hercegem, hercegemnek hívott! Egyem meg azt a cuki képét, a világmindenség teremtőire, megkérhetné a kezem, ha még egyszer kimondja ezt a szót! Gond nélkül ledobnám neki a gatyám, csak tegye meg, szentséges egek, szex közben még jobb lenne!

Rohadt cuki tud lenni néha, máskor zárkózott, mint valami hülye kagyló, erre mindig meggyőz az édes cuccaival! Így elkezdtem reszelni azt a szaros fát, ahogy csak sikerült, mozgattam a kezem, elképzeltem a helyére Vander meredező farkát és egészen biztosan vonzó nyögéseit, közben dolgoztam.

Végül mindössze lófasznyi szikráig jutottam, ami nem éppen győzött meg szerintem senkit sem. Azért egy próbát megért. Felgyulladhatna a picsába, na, mindegy, nem jöhet össze minden, mi? Majd Cassien lovag drágalátos klisékirályos megfelelője majd megteheti, csinálja csak ő!

– Bocsika, nem megy.

– Sebaj, hagyjad – bökött a cucc felé, ami felgyulladt. – Elsőre, király.

– Még csalsz is...

– Már tele a tököm ezzel a szar időjárással, szerintem itt eső lesz, szóval pluszban nem ártana látni, ha benne vagy, valahogyan összehoznék veled egy kis menedéket – vetette fel az ötletet a srác, mire én bólogattam. Egy kis dugást hamarabb elfogadnék, viszont, amennyiben mindössze ennyire telik, megfelel!

– Az király lesz, mire gondoltál? Húzzunk itt fel egy komplett pajtát, tereljünk állatokat, aztán éljünk, mint a jó falusi parasztok?

– Nem igazán, csak a tüzet letakarnánk, ide a házak közé pedig feszítenék valami szarságot, a tetején meg kimehetne a tűz.

– Szóval erdei jurta lesz?

– Közel jársz, csak tökön ne fejelj itt a nagy lelkesedésben! – szólt, mikor kezdtem izgatott lenni a sikeres megoldásom után.

– Oké, megpróbálom, de nehogy túl közel állj, akkor mindenképpen megteszem!

– Jó, megegyeztünk!

Ezután munkához láttunk a faszom hidegben, amíg tényleg megeredt az eső, szerencsére a sűrű lombkoronákon keresztül mindössze pár csepp jutott be, ráadásul a szexisten, aki különösen okos – velem ellentétben –, Több fát tett alá, hogy jobban égjen, majd köveket pakolt köré.

Én fázós kis geci módjára dideregtem, míg a fickó kőkeményen állta a sarat, pakolászta az ágakat, hajlította őket, kicseszett fűszálak segítségével kötözgettem, míg én általában kupac szerencsétlenség módjára tartottam életben a tüzet, és el sem mozdultam előle a végén.

– Ennyi elég lesz mára! Tudom, nem a legjobb, de valamennyire takar – mutatott a cuccra, amit végül összehozott.

Az egyik oldalán kicsit takart, így volt felettünk némi tető, szerintem legalább egy óráig dolgozott folyamatosan, teljesen besötétedett, csak a süvítő szél, az állandó eső és a tűz maradt a magányosan hajlongó, velem együtt remegő farkammal együtt. Ja, persze itt császkált Vandi is, mondjuk eltartott egy ideig, mire leseggelt mellém.

– Amúgy, szeretnél valamit, ahol aludhatnál?

– Nem, baszd meg, imádom a port a seggem alatt! Csak erre gondolok reggel-este, mennyire szeretem ezt! – csaptam drámai hisztit, mire a barna hajú, akire éppen a láng mozgolódó fénye vetült, kurva hangosan felsóhajtott.

– Fárasztó vagy.

– Ez a nap is az, bazi sokat mentünk, ha belegondolsz.

– Fel sem tűnt.

– Mert nyughatatlan a segged, azért, én rendesen fogok csicsizni ezután! – jelentettem ki, majd felkészültem rá, hogy pihenjek egyet.

– Akkor alukálj itt!

Hű, a faszom, Vander aztán tud! Úgy megjelent egy rohadt nagy adag virág, némi pázsit, szépen elrendezve, tök puhán, mintha mindig is itt lett volna. Én csupán kamilláztam, néztem rá, utána vissza az illatos kupacra. Ilyen sebességgel téphetné le rólam a ruhát, hogy azt a szépséges szerszámát a megfelelő helyre tegye be!

Kihasználva az új lehetőséget, belebasztam a habtestemet a szirmokból álló mezőbe, és elsüllyedtem benne a picsába. Egész király, nem lesz a kedvencem, viszont reggelre olyan leszek, mint aki kurva sokáig áztatta magát mindenféle illóolajokban. Tudom, elég buzis, de én szerettem az ilyesmit, Cassienre gondolni finom fürdőzés közben, igen, az mindig bejött!

Miután én elhelyezkedtem, a szexi göndör még rendesen megpakolta a tüzet – helyettem, hát ez tökre felháborító – némi fával, és befeküdt a lehető legmesszebb tőlem. Reméltem, megölelget, végül mégsem tette, így sértődötten elfordultam tőle.

– Jó éjt, Vandi!

– Neked is, Asti herceg!

Ezt nem hiszem el, már megint izgató módon becézget, mi lesz ebből, igazi kapcsolat? Vagy csak bariságot kötünk, ha összejön, szexelünk kicsikét, ő pedig lelép, miután hazahúzta a belem? Mondjuk egyelőre úgy tűnik, annyira nem kell neki a pénz, ami tisztára fura, na, mindegy, hátha elárulja a kamuzós, mit művel.

– Vander... – szólaltam meg körülbelül fél óra múlva, mikor közel beszartam a farkasok messzire felhangzó vonyításától.

– Mi van?

– Felkeltettelek?

– Nem különösebben, de aludj már, baszki!

– Odabújhatok hozzád? – igyekeztem felé, majd odagurultam mellé, akárcsak valami faszom hordó.

– Mondtam, hogy igen? Nem! Maradj a helyeden, nyomulós, légy tökösebb, csak néhány farkas!

– Hát jó – tettem keresztbe a karom, amint durcásan visszavonultam a korábbi helyemre. – Akkor kapd be, hagyd szegény herceget félelemben!

– Azt teszem, jó éjt!

– Baszódj meg... azért aludj jól!

– Te is, morci fiú – duruzsolta a mély hangján, mire megremegtem, és mosolyogva, a tűz melegétől még fűtve, a farkasok csendháborításától némileg zavarva, de megpróbáltam aludni.