Na, hát halihó, Mindenkinek! ❤️
Ahogy ígértem, utolsó "részt" hozom a történetből, melyben érdekességek, köszönetnyilvánítás lesz.

Nagyon-nagyon hálás lennék, és virtuálisan kapna tőlem ölelést, italt, akármit, ha egy hosszabb-rövidebb véleményt, kritikát leírnátok a történettel kapcsolatban, hiszen ebből tanul az ember, én pedig szeretnék fejlődni, hogy ennél kidolgozottabb, össszeszedetebb történettel szolgálhassak a Wattpad olvasóinak, szóval írjatok bátran, minden vélemény számít, mégha azt is gondoljátok, hogy a tiétek nem. ❤️❤️

•••

Nagyon szépen köszönök, minden szavazatot, minden hozzászólást, vagy olvasólistához adást, nagyon boldog voltam, mikor jöttek az értesítések! ❤️

Köszönöm a sok bíztatást, mikor úgymond mélypontra kerültem!!❤️

•••

Érdekességek:

1. A történet 2016-ban játszódik, a könyvekkel és a filmekkel ellentétben kicsit távolabb raktam a dátumokat. A jelenkorban (2021-ben) nem akartam írni, mert valahogy valahányszor 2020-ra vagy 2021-re gondolok a pandémia jut eszembe, így nem szívesen írtam volna ezekben az években.

2. Mara nevével, mikor adtam a nevét, nem voltam tisztában jelentésével (egyébként a jelentése halál, rossz álom stb.)

3. A történet elején, igazából Demetrit akartam Mara "társának" mert szerintem eléggé túl alacsonyra értékelt szereplő, mind a filmekben, mind a könyvekben, viszont Caius személye sokkal jobban passzolt Mara stílusához. Egyébként Caius-t imádtam a filmekben, jóllehet igazán kegyetlen, viszont én mindig is azt az hasonlatot láttam benne, mint amikor egy embert valami egészen rossz éri; az emberek gúnyolják, kirekesztik stb., így ő is kegyetlenné válik. Szóval nekem mindig is egy kedves karakter volt, bármennyire is hangzik ez furán. (Egyébként is ilyen az ízlésem; vegyük pl.: a Harry Potter világát; Lupin és Tonks mellett Barty Kupor a kedvenc karakterem. 😂🤷‍♀️)

4. Sosem tartottam a Volturit gonosznak, így a történetben is próbáltam úgy megformálni a klánt, hogy a végén legyen bennük valamicske kegyesség.

5. Mara karakterét úgy alkottam, hogy a történet kezdetén mindenki kedvelje, a közepén viszont legyen egy kicsit antipatikus (nem szimpatikus) az olvasóknak, gondolok itt erre, ahogyan Carlisle-al és Edwarddal bánt, miután újra találkoztak. Utána pedig újra lopja be az emberek szívébe saját magát.

REMÉLEM EZ ÁTJÖTT.❤️
Illetve remélem nem lett egy tipikus Mary Sue karakter ( azaz nem lett teljesen tökéletes, és ti is látjátok benne azt a megannyi hiányosságot, amivel megáldottam khm... megátkoztam.😂)

6. Az utolsó utáni pillanatban döntöttem úgy, hogy nem ölöm meg Marát, szegényt így is nagyon megkínoztam, nem akartam még jobban.

7. A történet elején úgy képzeltem el, hogy mindez, ahogyan halad a cselekvés Mara vámpírrá válik, illetve alakul Mara és Carlisle sorsa az csak egy álom, melyet Mara a pokolban él meg (miután ugye a tűzesetben halálra égett, és a pokolba került.). És amikor lefejezik szerelmét, akkor újra felébred a pokolbeli álomból, és minden folytatódik elölről, úgy, hogy Mara semmire sem emlékszik, így mindig újraéli álmát. Az örökkévalóságig.

8. Bevallom, kicsit hibáztam abban a részben, amiben Mara felfedi mindenki előtt, hogy sebész, hiszen a New York Times fekete-fehérben íródik, én pedig nem néztem utána, így színesnek ábrázoltam Mara képeit az újságban.

9. A történetet hirtelen felindulásból kezdtem írni, mert az a történet, amiben sok időt fektettem nem tetszett, és egy kicsit feldühödtem.

10. Ez a történet, gyakorlásnak íródott, amivel tudok gyakorolni a közeljövőben.

•••

A továbbiakban...

– Mivel az egyetem lefáraszt, ezért nem leszek olyan aktív Wattpaden, mint voltam, viszont a közeljövőben szeretnék novellákat írni mindenféléről.

Köszönöm, hogy végigolvastad, és köszönöm, hogy eddig velem tartottatok. Remélem, hogy okoztam néhány boldog pillanatot nektek.

Köszönöm! ❤️