Elérkezet a megbeszélés napja. Reggel felkeltem az ágyból és úgy döntöttem hogy ma nem a megszokott ing- szoknya kombinációt veszem fel. Na jó ez sem sokkal tér el tőle. Csak egy fekete ruhát vettem fel.

Csöndesen megregeliztem és a füzetemet olvasgattam amit azóta írok mióta Minerva megjelent a házamban. Olyan mondatok vannak benne mint például:

Meg ne elmílsd Barty Kupor nevét.

Vagy például:

A fiáét se Barty Kuport. FŐLEG ŐT NE!!!

De vannak egy kicsit értelmesebbek is :

Ne célozgas arra hogy te tudtad hogy lesz Trimágus Tusa az évben. Kérdez rá mindenre!

És még egy:

Ne kérdezd Albust a tanári karról. NE!

És csomó ön figyelmeztetés. Az elmúlt napokban a terjedelme igazán meghízott és a kezem is tinta foltos lett. Jajj!

Eljött az az idő amikor már nem húzhattam tovább az indulást. Felpattan a harmadik repetám mellől és bementünk a nappaliba Egyeskével és a konyhásnőmmel. Hatoska a konyhásnőm kezében egy kancsó volt Hopporral telítve.

Megfogtam egy marékkal a porból és a ház egyetlen kandalójához mentem. Elmondtam az uticélom majd beledobtam és be is másztam. Jött az a fura csavarós érzés és már ott is voltam a minisztériumban.

Egyeske egy pillanat után már a hátam mögött is volt. Elindultunk a kijelölt helységbe ahol meghirdették a megbeszélést.

-Rovéna Mudloon? Tényleg te vagy az?- hallok meg egy férfi hangot. Hátra fordulok és egy vörös hajú férfit látok meg kissé már kopottas ruhában és szeplőkkel az arcán.

-Ön gondolom Arthur Weasley.-rázok kezet a ferfival.- A gyerekei főleg Fred és a barátaik Harry és Hermione már nagyon sokat beszéltek önről. Azt mondták hogy majd benéz a mi kis szerény otthonunkban de mem jött.-mondta és egy kicsit elhalványult a mosolya.

-Hát igen ezen a nyáron igen sokk dolgom volt. -mondom neki mire ismét felvidul. Rájöttem hogy nem vagyok hozzá szokva a mosolygos jókedvű emberekhez.

-Megkérdezhetem hogy miért jöttél ide?-kérdezi kiváncsian. Már majdnem mondanám hogy a megbeszélésre mert ugye emiatt nem halhatok meg mikor valaki megfogta a vállam. Láttam hogy Mr. Weasley ismét elkomorodott.

Mikor megfordultam Piton tornyusolt felém és mikor mögé néztem megláttam Albust és Mcgalagyont is. Na hát akkor színpadra.

-Jó reggelt!-köszönök majd ismét hátra fordulok Mr. Weasleyhez.
-Öröm volt önnel találkozni de úgy tünik hogy mennem kell.-mondom miközben Pitonba karolva oda megyek Albusékhoz.

-Szervusz Rovéna. Lehetne hogy a találkozó után mi is megbeszénénk valamit?-kérdezte Dumbledore és rám mosolygott. Ez egy kicsit megnyugtatott.
-Persze de azt hiszem hogy egy kicsit késésben vagyunk.-mondom mikor látom hogy már alig szállingóznak az emberek az előcsarnokban.

- Induljunk.-mondta Perselus mire kis csoportunk útnak is eredt.