Nagytérség harangja csak úgy csengett-bongott. Dél van és a hihetetlenül szokatlan páros a városban kószált egy térképet keresve. Egy kocsmából egy teljesen részeg fickó rontott ki, de csak az ajtón kívülre jutott.

-Talán itt megmondják, hol találunk térképet – lépdelt be peckesen a kocsmába Igneous, Senn pedig csak követte.

Csendes kis fogadó szerű kocsma volt az, sok mindenki megfordult arrafelé. Egy őr, ahogy meglátta a Magnoritot a kardjáért nyúlt, és éberen figyelte a lény minden mozdulatát.

-Réges-régen a kocsmákban mindenféle mese szólt hősökről és gonoszokról – mesélte az egyik vendég a pultosnak. – Az emberek zengték a háború, a kaland és varázs dallamait.

-És ugyanazon emberek aggódtak olyan legendák miatt, mint például Herobrine – válaszolt a pultos.

-Ne szólítsd a néven! – vágott bele a vendég. – Rossz szerencse – majd visszafordult, és ekkor felszólalt Igneous.

-Bocsi a zavarásért, de nem tudják esetleg, hol találnánk térképet? – tért rá rögtön a tárgyra.

-Hát a Marshall térképek az utcasarkon van. Ott biztos megleli, mit keres – válaszolta a pultos.

-Nem ettem semmit már tegnap óta, megállhatnánk enni előbb? – kérdezte Senn, mialatt őrök közelítettek, hogy ha baj történik, akkor a Magnorit legyen érte a hibás.

-Ó, mi Magnoritok nem eszünk, nem emlékszel, pedig mondtam? – mosolygott Igeneous.

-A... lehet elfelejtettem... mikor mondtad – ezzel elindult a pult felé. – Csak egy kis kenyeret kérnék.

-Van rá pénzed kifizetni? – tette kezét keresztbe a pultos. Erre felnevetett a vendég.

-Ostoba ardón... – nevetett tovább magában.

-Vagy pénz, vagy semmi – jelentette ki.

-Tessék, Senn, van egy kis aranyam, amiből fizethetsz – adott kölcsön Igeneous egy kis pénzt. – Vegyél kaját, és mehetünk.

-Úgy jobb lesz, csak menjetek – szólt a civil.

Odakint a részeg ajtóban heverő srácot valakit elkezdte rugdosni.

-Ez meg mi volt? – kérdezte Senn, az előbbi jelenetre utalva.

-Senki sem bízik a Magnoritokban. Néhányunk csak túl agresszív... és ez az egész „szomszéd támadás" sem enyhített a helyzetünkön – mialatt beszélt, Senn evett. – De ne keveredjünk el a témától, keressük meg azt a térképet! – majd elindultak a sarokra.