A Marshall térképek pontosan ott volt a sarkon, ezzel gyorsan be is mentek a helyiségbe.

-Üdvözlöm. Ma miben állhatok szolgálatára? – kérdezte a bolt vezető, aki nyilván Marshall, mialatt visszarakott egy ládát a helyére.

-Üdv, szeretnénk megvenni Ardónia térképét – lépett előre Senn.

-Rendben, az 50 arany lesz – ezzel lenyúlt a pult alá és előkapott egy térképet, majd odaadta Senn-nek. Miután megkapta, kinyitotta és meglepődve tapasztalta, hogy nem azt a térképet kapta, amit kért.

-Öö. Ez csak Conchord térképe... – szólalt fel.

-Ha egész Ardónia térképét szeretnék megvenni, az dupla annyi lesz.

-Igen, egész Ardónia térképét szeretnénk, hiszen ezt kértük – ezzel a srác elővett egy újabb térképet.

-Rendben, az 200 arany lesz.

-Azt hittem, csak dupla annyi – szólt közbe Igneous.

-200 arany, ember – válaszolt durván, majd jött egy újabb vásárló is. – Üdvözlet a Marshall térképeknél, Ardónia térképét 50 aranyért áruljuk – kecsegtette a vevőt.

-Várjunk, nem azt mondta, hogy az 200 arany? – kérdezte Senn.

-Mert neked és a barátodnak az 200 – tisztázta. – Most pedig, megveszik, vagy sem?! – kérdezte, majd ezzel kimentek az üzletből.

-Hát, Senn, én tényleg röstellem, lehet jobb lett volna, ha nélkülem mentél volna be – hibáztatta magát Igneous. – Az emberek gyakran reagálnak így, ha meglátnak egy Magnoritot.

-Ez már nevetséges! Hogy jutunk el Ataraxiába, ha nincsen térképünk? – háborodott fel az eseményen Senn.

-Odaadom az enyémet, ha kell egy pillanatra – szólalt fel mögöttük egy női hang, aki mint kiderült Abigél volt.

-Tényleg? Köszönjük. Nagyra értékeljük – mondta Igneous majd elvette a térképet, hogy gyorsan megtalálja a keresett helyet.

-Az ilyen kereskedők gyakran szeretnek hasznot húzni a fiatal utazókból – szólt a tényekről Abigél.

-Te is utazó vagy? – érdeklődött Senn.

-Per pillanat. Követek valakit. Ellopott egy Végzetsárkány tojást Ethériából – mesélte.

-Egy Végzetsárkány tojást? – lepődött meg Igneous. – Úgy emlékszem összetalálkoztunk vele ma reggel.

-Tényleg? Merre?! – kérdezte gyorsan Abigél.

-Nem messze. Épp északkeletre Nagytérségtől. El akarta lopni a lovunkat – rakta keresztbe a kezét, dühösen, visszagondolva a korábbi eseményekre.

-Az ő lesz! – ezzel elindult volna, de megállt. – Ó... Sajnálom, de a térképre még szükségem lesz. Megtaláltad a keresett helyet? – nyújtotta kezét.

-Igen, szerencsére közel járunk – ezzel visszaadta a térképet a lánynak.

-Köszönöm a segítséget.

-Neked is – majd elindult kutyájával a hosszú útra.

-Milyen kedves ember... – gondolkodott hangosan Igneous, – kár, hogy nem tudtuk meg a nevét. Hát akkor. Irány Ataraxia – ezzel elindultak délkelet felé.