A Tabóra bérc mélye elég sötét hely főleg, hogy naplemente van. A hely tetejét indák borítják, és pont erre a helyre jött a két tolvaj is. Majd a vevők is megérkeztek, hogy átvegyék a tojást. Voltáriszok voltak, nyilván egy nagyobb terv részeként kérték meg őket a tojás megszerzésére.

-Már kezdtük azt hinni, hogy kihátráltál az egyezségünkből, Jalkar – szólt az ardón. Sok idő után először hangzott el a tolvaj neve is.

-Igen, jött egy pár... bökkenő idefele – nézett Grimre, aki morgott utána.

-Úgy informáltak... hogy te egyedül jössz ide – mutatott Jalkarra. – A társad nem volt része ennek az üzletnek.

-Ahogy az sem, hogy rengeteg baj üldözött. Úgy hiszem, ezzel egyenlítettünk. Végül is, ez egy sárkány tojás, amiről beszélünk – húzta félre a száját egy mosolyra, amin a voltárisz csak nevetett.

-Mondj, amit akarsz, zsoldos. Kárpótolunk az extra... gondodért – gondolkozott a megfelelő szón. – De a társad nem része az üzletnek. A voltáriszok nem fizetnek másod részleget.

-Ne aggaszd a ragyogó kis fejed miatta. Grim az én dolgom. Nos, mennyiről beszélünk? – terelte a témát az üzlet felé.

-Biztos vagyok, hogy az összeg elegendő lesz. Most pedig... add át a tojást – kérte, de Jalkar okosabb volt.

-Azt majd később. Előbb a jutalmat gyűjtenénk be, köszönjük – mondta, mialatt Grim lerakta a tojást a földre és a kaszáért nyúlt, míg Jalkar a késére rakta ujjait.

-Vagy... csak simán megölhetünk és akkor nincs jutalom – ajánlotta fel a voltárisz.

-Én nem javasolnám ezt Zinaida – szólt az egyik társa. – A néma – bökött fejével Grim felé. – Úgy hiszem, ő A Kaszás.

-Fogd be, Lucidius – hallgattatta el Zinaida.

-Okos ember vagy, te ott – szólalt fel Jalkar. – A Kaszás velem van... tartozást fizet ki. Ha jól számoltam, akkor mi túlerőben vagyunk.

-Túlerőben? – kérdezte vissza a voltárisz. – Öljétek meg! – adta ki parancsba, és a két ellen összecsapott.

Míg Grim egyszerre 3 ardónt támadott, Jalkar kettővel végzett. Zinaida viszont kiütötte Jalkar kezéből a kést, így közelharcot vívott vele.

Ahogy Grim leszúrt egy voltáriszt, egy másik ezt látva elkezdett menekülni. De a kasza gyorsabban utolérte őt, mint ahogy ő elfutott.

Zinaida kiütötte a feléje tartó Jalkart, majd jobb ötlet híján használatba vette az Agresszium dallamom. Az Aggrovihar egy tölcsért hozott létre a voltárisz körül, amibe minden keringett. Grim a kaszájával tartotta magát egy helyben, míg Jalkar a fizikát használva eldobta a kését, mit a partról vett fel úgy, hogy a penge végül a voltárisz fejében landolt.

Ahogy az ardón meghalt, színei kihunytak, Agresszium dallama pedig mellette feküdt.

-Mindig is gyűlöltem az ardónokat és az átkozott dallamaikat – mondta, ahogy felvette a földről azt. – Bár sokat adnának érte – erre Grim boldogan morgott. – Ne nézz már olyan boldogan! Most egy új vevőt kell találnunk ennek a tojásnak – rakta el kését. – Menjünk, valaki az Unyielding Légióból találhat nekünk egyet – ezzel elindultak tovább a bérc mélyén. Ekkor ért a tetthely helyszínére Abigél és Sam is.

Viszont meglátták egy ardónt, aki még mindig élt.

-A két tolvaj... merre mentek? – kérdezte tőle.

-Nem tudom. Csak azért küldték, hogy elfogjuk őket – mondta, ahogy színei elkezdtek halványulni.

-Te egy ardón vagy? – érdeklődött.

-Még sosem láttál ezelőtt ardónt? Akkor tedd meg, fejezd be a munkát, kislány – kérte.

-Nem akarlak megölni téged. Csak a sárkány tojásért jöttem – majd elindult, de az ardón végül megszólalt.

-Észak-kelet felé mentek. Csak kövesd Conchord határait – Abigél bólintott és elindult a tolvajok után.

Videó további két rész múlva