6 hónappal később

Fakardok csattanása hallatszott. Egy kisebb szigeten edzett Galleous és Senn. Kardpárbajuk alatt a tanító felszólalt.

-Jó, Senn, jó! - Senn oldalrább állt, majd folytatták a kardozást, és hirtelen Galleous hátulról támadta meg Sennt, aki a földre esett.

-De nem elég jó... - nyögött, mialatt felkönyökölt.

-Idővel és gyakorlással megtanítok mindent, amit másoknak is. Most pedig újra - Senn felállt és folytatták az edzést. A nap gyorsan haladt mialatt közelharcot, kovácsolást, egyensúlyozást csináltak. Többek között a könyvtárban is olvastak, a sebességet is tesztelték, a bekötött szemes feladatok sem maradtak el és még sok mást is gyakoroltak.

A feladatok között Senn folyamatosan fel-fel nézett az Ataraxia legmagasabb pontján található szentélyre, ahol az ardónok megtanulják a dallamhasználatot.

-Mikor tanítasz meg használni a dallamomat, Galleous? - kérdezte, mialatt vívtak. Galleous pedig csak rosszallóan összehúzta szemöldökét alig láthatóan.

-Amikor készen állsz rá - majd Senn abbahagyta az edzést, hogy beszélgethessenek az ügyről.

-Már hat hónapja edzünk. A voltáriszok bármikor támadhatnak és kell a dallamom.

-Miért kívánod annyira használni a dallamod? - kérdezte, mialatt felemelte kardját, hogy tovább biztassa Sennt a gyakorlásra.

-Mert ez a különleges képességünk, hogy hasznosítjuk az erejüket... használatuk megtagadásával megtagadjuk azt ami ardónná tesz minket! - idézte fel Thalleous szavait, amin Galleous láthatóan meglepődött. Mondanivalója közepén öccsét látta maga előtt ezeket a szavakat ordibálva neki, majd használta Aggresszium dallamát és Senn ütése hozta őt vissza a jelenbe.

Senn össze volt zavarodva, Galleous pedig lefagyott. Eddig sosem sikerült őt ilyen könnyen eltalálnia.

-Mára elég a vívásból - rázta fel magát. - Gyakorold az egyensúlyozást- majd napnyugtakor találkozunk - erre elviharzott és Senn még mindig nagyon össze volt zavarodva. A hely hangulata hirtelen szomorúbbá vált, a műhely színei hidegek voltak.

Távolabbról látszott, ahogy Senn felmászik az egyensúlyozó rúdra, majd Galleous bement és leült az asztalhoz. Sóhajtott, majd hirtelen elkezdett kutakodni a papírok között az asztalon. Kívülről puffanás hangja hallatszott. Senn leesett a rúdról, de rögtön vissza is kezdett mászni.

Galleous egy papírlapra nézett, majd elkezdte magában olvasni, amire szemei elkerekedtek. Miután végzett az olvasással összehajtotta és felment a kalitkákhoz és szól valaki után.

-Merlin [mörlin]? Egy üzenetem van kézbesítésre - semmi sem hallatszott egy madár csicsergésén kívül. - Merlin, ez most fontos! - Merlin végül felszólalt, amire Galleous felnézett egy fa tetejére.

-Aha! Végre valami értelmes dolog!