12 évvel ezelőtt:

Amikor sikerült megszöknöm megálltam egy utca sarkon ahol elég sok ember volt.
Megkell nyugodnod Hee Joo,itt az idő mondta apa is ha meghalnának nem szabad sìrnom. Elkell mennem elre a címre ott majd vigyáznak rám.
Elkezdtem futni a busz megállóhoz,láttam hogy pont az én buszom jön. Eszembe jutott,hogy nincs nálam pénz így nem tudok buszozni,erre kinyitottam azt a borítékot amit apa adott,pénz volt benne. Nagyon megörültem,gyorsan felszálltam és ahoz a címhez mentem. Amikor oda értem egy óriási házzal találtam magam. Kicsit megijedtem de tudtam,hogy apa biztosan olyan emberhez küldött aki megfog védeni és nem egy olyan embert bízott meg aki megöl majd. Ezzel a gondolattal bekopogtam a házba és mikor kinyitották óriási szemmel figyeltem az előttem álló embert.
-Nagyapa!!!!-mondtam sírva
-Oh édes kis unokám tudod te mióta várok rád! Azt hittem bele bolundulok az aggodalomba!-ezzel a mondattal ő is elsírta magát.
-Ezek szerint tudod mi történt apáékkal,ugye?
-Nem,miért? Mi történt velük?!?!
-De hát ha aggódtál akkor miért nem tudod?
-Apukád tegnap felhívott azzal,hogy ma elfogsz hozzám jönni és itt leszel egy darabig de semmit nem mondott azzal kapcsolatban,hogy miért csak most jössz ide 3év után. De mondd már mivan velük és hogy hogy egyedül jöttél?
-Nagyapa....őket már megölték és én vagyok a következő.-papa csak nézett könybe álló szemekkel,de utána megszólalt.
-Kicsikém itt az idő,hogy felkészítselek a halálra.-értetlenülnéztem rá de egy kis idő után leesett. Azért küldött ide apa,hogy megvédjem magamat és a papa fog felkészíteni.

Mostani időkben:
Íme itt vagyok azon a helyen ahol harcolnom kell,de sehol senki és ez egy kicsit zavar. Eszembe jutott amit mindig mondott a papa:Mikor azt hiszed nincs ott senki az árnyékodat nézd,ha nem làtod akkor ott rajtőznek mögötted azok az emberek ha pedig látod az árnyékod akkor egyedül vagy.
Ezzel a gondolattal megfordultam és nem láttam az árnyékom,tehát elő vettem a fegyverem és elkezdtem hallgatózni. Mindenhol lépteket hallottam,ott ahol a leghangosabb volt oda lőttem és végül a lövésem sikeres lett,ahogy lelőttem azt az embert mindenki elő jött a sötétből.
-Hé kicsi lány szerintem rossz helyen vagy,ide csak azok jönnek akik bérgyilkosként akarják szolgálni a főnököt.
-Szerintem én ezt jól tudom. Pont azért vagyok itt. Nos akkor elkezdjük vagy csak itt állunk én vitatkozunk?-mondtam gúnyos hangon.
-Szerintem meg felkészülhetsz a halálodra! Na mindegy akkor fiúk elkezdhetjük? 3ig számolok utána aki nem halmeg az nyer. KEZDJÜK!!-
-3.....2.......1!!-mikor meghallotam az utólsó számot elkezdtem lövöldözni. 5 perc múlva már senki nem lőt,mindenki abba hagyta. Felálltam és láttam,hogy mindenki csurom véres kivéve én,én voltam aki túl élte. Nagyon nagy csönd volt,egyszer csak megszólalt valaki.
???:Szép volt! Nem hittem volna,hogy egy lány legyőzi azokat az embereket akikben bíztam. De hát ez is megtörténik. Gratulálok maga az én új bérgyilkosom!
-Ki maga!?!
BK:Oh,szólíts csak Boss Kim-nek én vagyok mostantól a főnököd.
Ahogy kilépett a sötétből felismertem az arcát,ő az aki megölte a szüleimet. Ideges lettem de egyben boldog is mert végre bosszút állhatok.
-Megtisztelés hogy önnek dolgozhatok uram,a nevem Park Hee Joo.
-Ismerős a neved,tudod mikor fiatalabb voltam egy kislány üldöztem ugyanaz volt a neve mint neked de tudom hogy ő már halott. Nos gyere utánam Hee Joo.
Mikor elkezdtem utána menni elő jöttek az emberei és elindultunk a főhadi szállásra. Tudtam hogy most végre győzhetek. Megfogom ölni de előtte a szívébe kell férkőznöm,szóval lányának kell hogy higgyen.

UI:KÖSZI HOGY ELOLVASTAD HA TETSZET AKKOR VOTE-OLJ HA NEM TETSZETT AKKOR KOMMENTELJ ÉS JAVÍTOK.😊😊