Megálltunk éjszakára. Hajnalban Callum elkezdte Rayla-t és engem Aaravos kockájával zaklatni. Azt nézte, hogy Rayla-nal a hold, nálam pedig a hold, a nap, a föld és az ég. Plusz a csillagok villogtak, másképp a kocka szerint meg van az esély, hogy egyszer sikerülni fog.
Rayla elment valahová, Ezran pedig valamit csinált. Én elkezdtem a föld mágiákat gyakorolni, és egyszer hallom, hogy Ezran a nevemet kiabálja. Odarohantam hozzájuk.
- Baj van?
Ott volt Rayla is.
- Callum nem tudja befejezni a varázslatot és elakarja dobni a követ- mondta Rayla.
- Callum, nehogy eldobd- mondtam határozottan- Claudia milyen varázs szót mondott?
- Nem tudom, amikor hozzá szóltam azt mondta, hogy "túl pici".
Túl pici, fulminis. Opeli először megsértődött, hogy azt mondtam rá, hogy tl pici, de végül elmondtam neki, hogy ez csak a varázsszó volt.
- Mond azt, hogy "Fulminis".
- Fulminis- egy villám találta el az egyik fát- Köszi Tetra- nézett rám.
- És pont ezért mondta Opeli, hogy ne nagyon gyakoroljam ezt fák között. Csoda, hogy nem okoztunk tüzet.
Rayla rám nézett és bólintott.
- Szerintem induljunk tovább- mondta Rayla.
A csónakkal megyünk tovább. Rayla legnagyobb "örömére". Utálja a vizet.
Nem is mi lennénk ha nem találkoztunk volna a folyóban valami xadia-i vízi szörnnyel. De nem baj. Rayla végül megmentette Csalit, Callum pedig tökéletesítette a Fulminis-t. Volt vízi szörny, nincs vízi szörny.
Levettem a kardigánomat mivel csöpögött a víztől. De egy dologra nem gondoltam. Pont vissza akartam venni a kardigánt amikor meghallottam Callum hangját.
- Mik azok a jelek a karodon?
A karomon lévő rúnákra néztem.
- Manus. Pluma. Volantus- mondtam a szavakat. Éreztem az ismerős érzést. A karjaimból szárnyak lettek.
- Ezt hogy?- kérdezte Ezran.
- Sok gyakorlással.
- Ehhez mágiához valami hirtelen dolog kell- mondta Rayla. Bólintottam.

- Vigyázz Viren-nel- mondta Opeli- Lehet, hogy holnap , lehet, hogy egy év múlva, de el fogja árulni Katolis-t.
- Óvatos leszek. Ígérem.
- Tudom Tetra, tudom.
Lord Viren-nel elindultunk az egyik Katolis közelében lévő hegyhez. Mivel az őskővel akar gyakorolni. Csendben csináltuk a dolgunkat, amikor éreztem egyszer, hogy valaki lelökött a hegyről. Megijedtem, de eszembe jutott valami. Kitártam a karjaimat.
- Manus. Pluma. Volantus- mondtam a szavakat, de nem történt semmi- Manus. Pluma. Volantus- ismételtem meg, de továbbra is semmi. Egyre közelebb vagyok a talajhoz- Manus. Pluma. Volantus- mondtam határozottan. Éreztem valamit, következő pillanatban már repültem.
Amikor a földre értem, a karjaim vissza változtak. Láttam, hogy eltűnt a lovam. Akkor gyalogolhatok. Naplementére visszaértem Katolis-ba.
- Lady Tetra- mondták megdöbbenve az őrök- Lord Viren azt mondta, hogy meghaltál.
Opeli. Opeli kérlek ne higgy neki.
- Itt vagyok és élek.
Bólintottak az őrök. Egyből Opeli-hez indultam, Harrow kiályhoz akartam menni, de tudtam, hogy a nővérem az fontosabb. Kopogtam az ajtaján, nagy nehezen kinyitotta. Rám nézett.
- Tetra- suttogta és szorosan megölelt- Viren azt mondta, hogy te...
- Élek, itt vagyok és élek.

Ez egy éve történt, azóta Viren már többször is az életemet akarta Viren, de mindig sikertelenül. Opeli elmondta ezt Amaya-nak, aki tanított nekem önvédelmet. Harrow-nak nem mondtuk el, hogy Viren milyen, mivel ő inkább Viren-nek hisz.
Gyalog indultunk tovább.