"...cause I can’t keep wondering why
And no it's not a phase cause it happens all the time
Start over, check again, now tell me what you find"

Ki a faszom az ilyenkor ?!

Nagy nehezen kinyitottam szemeimet, majd felkaptam a telefont.

- Ki a..
- Jajj, Scottikaaaa, csak nem felébresztettelek ? Te szegény !- szólt bele gúnyos hangon Evan. Istenem, ez a gyerek...
- Mit akarsz ?- álltam fel az ágyról.
- Van egy ajánlatom.- áhh, szóval egy fogadás ?
- Mondjad !- szóltam bele újra.
- Van egy kislány. Tudoooood, az a Amy vagy ki a faszom ! Tehát, meg kell fektetned a csajt !- vázolta fel. Szóval megfektetni, hm ? Nem tudom...elvégre csak nem mondhatom azt neki, hogy nem fektetem meg, nem ?
- Ki az az Amy ?- tettem fel a számomra elég fontos kérdést. Hát, ha meg kell fektetnem valakit, akkor legalább azt tudjam, hogy ki az.
- Az öcsikéd legjobb barátnője. Tod, most lesz gimis.- szóval fektessek meg egy 14 éves csajt ? Ezt nem gondolja komolyan !
- Egy tizennégy éves csajt akarsz nekem adni ?- hülledeztem.
Hát ez a gyerek nem komplett.
- Csak nem beilyedtél ?!- nevetett gúnyosan.
- Mik a feltételek ?- adtam be a derekamat.
- Ez a beszéd ! Ha sikerül..hmm...hat hónap alatt megfektetned, leszállok az öccseidről és rólad. Ha nem, egy egész évig a csicskám leszel !- mondta magabiztosan a telefonba.
- Rendben, megegyeztünk !- tettem le a telefont.

Lehet, hogy hülyeség, de ha meghúzom a csajt, akkor békénhagyja Jorjékat. Jó, mondjuk Jorj tuti, hogy megharagszik rám, de majd megbékélnek. Egyébként ez az Amy nem hangzik valami ribancnak. Ha az lenne, akkor Evan biztos, hogy nem őt választotta volna. De a tökéletességemmel úgyis megnyerem szegény csajt. Meghúzom, aztán mehet a dolgára. Elvégre nem egy hülye romantikus filmben vagyunk, hogy majd beleszereteeeek, aztán majd boldogan élünk, meg blablabla...

Na, miután abbahagytam a gondolkodást (nem, nem fájt...) lesétáltam a konyhába.
Kit érdekel, hogy nincs rajtam felső ? Itthon vagyok.

Lent apa ült az egyik széken az asztalnál, és olvasott, míg anya a reggelinket készítette.

- Jó reggelt.- nyomtam puszit anya arcára, aki egy hálás mosolyt küldött felém. Fáradtnak látszott. Mostanában mindig az. Kezdem úgy érezni, hogy van valami probléma közte és apa közt. Kezdenek elhidegülni egymástól.

- Neked is, kincsem. Hogy aludtál ?- mosolygott kíváncsian.
- Inkább te, hogy aludtál ? Aludtál egyáltalán ? Minden rendben ?- kérdezgettem aggodalmasan.
- Köszönöm, hogy törődsz velem, Scott, de nincs miért aggódnod. Minden rendben van.- apám felállt, majd felsétált a lépcsőn, anya pedig lehajtotta a fejét. Magamhoz öleltem.

Utálom őt így látni....

- Semmi baj, anya. Minden rendben lesz.- nyugtattam, miközben a vállamon pihenő fejét simogattam.
- Szeretlek, Scott, ugye tudod ?- nézett rám hálásan, mire halványan elmosolyodtam.
- Én is szeretlek, anya.- nyomtam puszit a homlokára.

Az ikrek lesétáltak a lépcsőn, anya pedig visszafordult a tűzhely felé, majd három tányérra pakolt három- három nutellás palacsintát.

Mi azt gyorsan megettük.

A fogadás miatt úgy döntöttem, hogy ma Jackékkel megyek suliba, hogy feltérképezzem "Amyt". Még sosem találkoztam egyik lánnyal sem, csak a szüleiket, Kiarát és Markot ismerem. Csak annyit tudok, hogy Amy Jorj legjobb barátnője.

Jack furán nézett rám, mikor odaáltam melléjük, mert álltalában gördeszkával, egyedül megyek.
Jorj megrántotta a vállát, majd kinyitotta az ajtót.

- Te mit csinálsz itt ? És a deszka ?- kérdezgetett Jack.
- Szeretném megismerni a barátnőiteket.- vigyorogtam.
- Nem fogod lenyúlni egyiküket sem.- vágott közbe Jorj is.
- Majd meglátjuk. Hisz' nektek oly' mindegy. Nektek nem tetszenek ők, igaz, Jorj ?- néztem gúnyosan az említettre, aki csak zavartan lehajtotta a fejét.

A másik pillanatban két vigyorgó lányt pillantottam meg, akik az öcséim nyakaiba ugranak, ők pedig vihogva tartják meg őket, majd egy- egy puszit nyomnak a lányok hajába.

- Hát ő kicsoda ?- nézett rám a kicsit magasabb, göndörbarna hajú lány.
- Scott vagyok.- vigyorogtam rá.
- Beca.- mutatkozott be.
Aham, tehát a másik Az Amy.

Amy Jorj mellett álva méregetett. Ő kicsit visszahúzódónak látszott. Apádat, Evan !

- Szia, gondolom te vagy Amy.- kacsintottam a lányra, aki csak megforgatta a szemét. Láttam én, ahogy elpirulsz...

- Aham. Te meg az idegeső Scott.- áhh, hogy hallott már rólam ?
- Idegesítően...
- Jó, ne játsz Samuel Jones-t !- mordult rám. Kit ?

- Okéé, biztos. Indulhatunk ?- néztem a fiúkra, akik abbahagyták a méregetésemet, és bólintottak.

Út közben Amy háta mögé lopakodtam, hogy megfigyeljem, hogy hogy is néz ki...hátulról..

- Muszály a húgom fenekét lesned ?- morogta Beca.
- A húgodnak kurva jó feneke van.- vágtam rá.
- Oké, seggfejkém, húzz el.- fordult felém Amy, ezzel az öcsém kezét elengedve.

- Csak nem elpirultál ?- húztam gúnyos mosolyra számat.
- Nem !- furdult vissza, majd újra összekulcsolta kezét Jorjéval.

Szegény gyerek, ha megtudja, hogy meg fogom fektetni a barátnőjét...

- Lekopnál ?- nézett rám Jack is.
- Miért, zavarok ?
- Igen bazdmeg, zavarsz. Ásd el magad.- fordult hátra Beca.
- Csak utánad.- kacsintottam rá.
- Szóval, miután én elástalak, azután elásod magad ?- vonta fel a szemöldökét, mire felröhögtem.
Sóhajtottak. Gondolom felfogták, hogy nem fognak lekoptatni.

Mikor odaértünk a sulihoz Amy és Beca együtt indultak el a szekrények felé.
Amy szerkrénye melletti szekrényhez álltam - pontosabbal neki támaszkodtam-, így ő nem láthatott.

- Szóvaaal..- szólaltam meg, mire Amy becsapta a szekrénye ajtaját.
- Mit akarsz ?- nézett rám unottan.
- Téged.- vigyorogtam rá, mire megforgatta szemeit. Gyönyörű barna szemei voltak.
- Tudod...- lépett közelepp hozzám, mkre elmosolyodtam.
Amy mellkasomra csúsztatta kezeit.
Ennyire könnyű lenne ?

- Nevetséges vagy.- vigyorgott büszkén, majd lelépett.
Most komolyan árvert ??

~~~~TimeJump~~~~

- Nagyon idegesítő vagy.- nézett rám nyúzottan Amy, mikor már az utolsó szünetben is rajta lógtam.
- De te attól még szeretsz.- mosolyogtam rá ártatlanul, mire felvonta a szemöldökét.
- Ezt honnan veszed ?- mért végig.
- Ugyan, hercegnő ! Látszik rajtad !- fontam körbe a derekát, de eltolt magától.
- Hagyj ! És nem vagyok hercegnő !
- De igen, az vagy. Egy hisztikirálynő.- kacsintottam rá.
Nehéz eset vagy, baby...

Egész hazafele úton idegesítettem őket. Otthon pedig Jorj rámtámadt.
- Mit akarsz Amy- től ?!- vont kérdőre, mkre én csak kinevettem.?- Nevetséges vagy, öcsi. Látom, hogy tetszik neked. Csak annyi a baj, hogy Amy az enyém lesz.- kacsintottam rá, majd felmentem a szobámba.

Akkor öltözzünk át !

Felvettem egy melegítő szettet, majd kiléptem a hűvös levegőbe.

Bizony ám, Amy ! Hallottam, hogy Jorjal megbeszéled, hogy ma futni mész !

Elkezdtem egy irányba futni.
Pár per múlva megláttam Amyt előttem kocogni.
Gyorsan utol is értem.

- Hali – vigyorogtam rá.
- Mit keresel itt ? – nyafogott.
- Téged. Merre megyünk? –mosolyogtam rá, mjre fáradtan sóhajtott.

Tudja, hogy nem tud lerázni.

- A dombra. – mutatott az előttünk lévő magas dombra.
- Oké.- bólintottam.

Az út további része csendben telt.

- Huhh.- fogta meg térdeit Amy, majd szusszant párat, én pedig leültem a domb tetejére.

Amy nem sokkal később leült mellém.

- Hé. – szóltam, mire rámemelte gesztenyebarna szemeit,
- Gyönyörű vagy.– mosolyogtam rá.
- Tudod...nagyon jól tudsz hazudni.– hajtotta le a fejét, majd felhúzta a lábait, és térdeire hajtotta fejét.

Elmosolyodtam. Attól eltekintve, hogy kissé zárkózott, attól még egy érdekes személyiség. És persze nagyon szép. Egyenes barna haja háta közepéig ért. Szemei ha tehették, mindig csillogtak.
Arca is tökéletes volt. Nem volt szeplős, sem pattanásos.
Ajkai csókolnivaló rózsaszínok voltak.
Összefoglalva gyönyörű. Jó, lehet, hogy most úgy beszétlek róla, mint aki már több éve ismeri -pedig csak pár órája-, de én ezalatt a pár óra alatt is kiismertem. Visszahúzódó, de vicces. Barátságos, de tud bunkó is lenni. Olyan viccesen bunkó.

Pár tincset ujjaim közé csippentettem hajából, majd játszani kezdtem velük.

Amy rámemelte tekintetét, és fürkészve nézett, én pedig csak rámosolyogtam, amit viszonzott is.

Ekkor eszembe jutott.

Miket beszélek én ?? Hiszen ez csak egy fogadás ! Nem fogok beleszeretni, csak mert ...csak mert ő ő.

Elkomorodtam, majd elengedtem kezeimben rartott tincseit.

- Hoztál valamit enni ?– szólaltam meg, mire elmosolyodott, és elővett egy másfél literes Coca- Colát, két zacskó chipset, és pár tábla milka csokit.

- Igen, hoztam. De ez nem azt jelenti, hogy kapsz is.– nyújtotta ki rám a nyelvét, nekem pedig megfordult a fejemben, hogy ráharapok, de elfojtottam magamban.

Azzal mindent elcsesznék

- Naaa – bigyesztettem le alsó ajkam, és bociszemekkel néztem rá.
- Nem !– mondta ki határozottan, de folytattam.
- Nem !– mondta megint.
- Neeeeem !– húzta össze szemöldökeit.
- Ahhj...– nyújtotta felém az egyik zacskó chipset, amit kibontottam. Ő pedig a másikat.

- Tudod...– billentette kicsit oldalra a fejét. Kíváncsian hallgattam.
- Nem is vagy olyan rossz tarsaság.- nézett rám, mkre én elmosolyodtam.

Gyönyörű...

Nem, nem és nem ! Nem tetszik ! Egyáltalán nem tetszik !

- Tudom.– vigyorogtam beképzelten.
- Hiszen én tökéletes vagyok.– Amy felnevetett.

Wow...imádom a nevetését !

- Nevess még.- néztem rá.
- Hm ?- vonta fel egyik szemöldökét.
- Semmi...- vágtam rá.

Elég későre járt már.
Amyn is látszott, hogy fázik.

- Menjünk !– álltam fel, de Amy rémülten megrázta a fejét.
- Nem ! Én nem megyek !
- De megfagysz !
- Nem fázok ! De te tőlem mehetsz !–vonta meg a vallát.

Persze, hogy nem hagylak itt ! Hülye vagy ?

Sóhajtottam, majd leültem Amy mögé.
Közelebb húztam magamhoz, majd ráterítettem a pulóveremet, és átkaroltam.
- Meg fogsz fázni.– nézett rám hátra, de megráztam a fejem.
- Nem fogok, ne aggódj !
- Nem aggódom.– fordult előre.

Valójában élveztem, hogy gondoskodhatok róla.
Kényelmes volt, ahogy a mellkasomnak döntötte a fejét.
Beleszagoltam a hajába.
Epres rágógumi illata volt. Belepusziltam, majd néztem a lemenő napot. Gyönyörű volt.

Majdnem annyira, mint Amy...

Mikor már sötétedni kezdtett, felrángattam volna Amyt a földről, csakhogy elaludt.

Elmosolyodtam, majd menyasszony pózban felvettem, és hazavittem. Mondjuk kicsit nehéz volt, mert nem kapaszkodott belém, de megoldottam.

Becsöngettem hozzájuk, majd Mark nyitott ajtót.

- Scott ! Hát te mi jár...– meglátta a kezeimben alvó lányát, és elmosolyodott, majd átvette tőlem.

- Köszönöm, hogy haza hoztad.– mosolygott rám, majd elköszönt, és becsukta az ajtót.

Haza kocogtam, majd a szobámban alsóra vetkőztem, és bebújtam az ágyamra.

Mosolyogva aludtam el.

5 VOTE UTÁN HOZOM A KÖVETKEZŐ RÉSZT.
Sziasztok !
Itt lenne az első rész !
5 VOTE UTÁN HOZOM A KÖVETKEZŐ RÉSZT !
Jah, és ha valakit érdekel, a fent olvasható zene: Bring Me The Horizon- Avalanche.