part 22/ eslő rész/
"Felàlok újra és a kezem ökölben."
-Mindjàrt jövök!- adott puszit az arcomra Nick, majd felrohant az emeletre,na jó ez furcsa volt.
Gondoltam addig megnézem mit csinàl Cara. Felmentem majd benyitottam a szobàba ahol épp a Pasim és a csaj nyalakodtak egymàssal kevés ruhàban. Érkezésemre mindketten felkaptàk a fejüket. Könnyek lepték el a szemem, Nick felkelt Cararól majd felvette a polojàt és elindult felém.
-Szívem, hadd magyarázzam meg kérlek.-nézett rám kérlelően.
Csak lésajnálóan néztem a lányra majd megfordultam és lerohantam az emeletről, majd ki a házból. Bepattantam az autómba majd a gázra léptem. Biztosan fogok kapni jő pár büntetőt csekket gyorshajtásért. De nem érdekel. Hogy tehette ezt Nick? Mindenkinél jobban szeretem, és ő mégis egy 15 éves lánnyal hancúrozik miközben én a házában vagyok. Ezen gondolkoztam amíg haza nem értem, kiszálltam az autóból majd berontottam a házba. Becsaptam az ajtót majd a hideg fának nekidőlve lecsúsztam a földre és a tenyerembe temettem az arcomat és úgy sírtam. -Luna! Már meg is jöttél. Nem úgy volt hogy....-jött ki a konyhából, de mikor meglátott aggódva térdelt le mellém és ölelt át. Pulcsijába temettem az arcom és halkan zokogtam. Nem hiszem hogy ez történt! -Mi történt?-jött ki Chris a konyhából. -Megcsalt!!! Érted??-bontakoztam ki Tom öleléséből. -Megint pofára estem. Megint elhittem hogy ez most más lesz. De nem. -sétáltam oda az előszobában lévő tükörhöz. -ÉRTED???MEGCSALT!!!!!!-üvöltöttem majd bele vágtam a tükörbe ami darabokban hullott a földre. Kezemben több szilánk is maradt de nem érdekelt. Felrohantam a szobámba majd ott is darabokra zúztam a tükröt. Sírva rogytam a padlóra és a térdemre hajtottam a fejem és hangtalan zokogásba kezdtem. Tom és Chris összeszedték mind két helyen a szilánkokat,miközben én a földön sírtam. Tudják hogy ilyenkor jobb csak csendben szenvedni hagyni, mert ha elszakad a cérna sokan megbánják.
-Hugi!Add a kezed!-térdelt le mellém Tom az elsősegély dobozzal a kezében. Szó nélkül át nyújtottam neki. Miután feltöltetlen a sebeket meg kiszedte a szilánkokat bekötötte majd magamra hagyva kiment a szobából. Elővettem a dalos füzetem majd elkezdtem dalt írni.
Ez lett a végeredmény:
I'm just doing it
The goal is too difficult
If we are all against each other
In this world
God is the money
We live and die
But life could be more beautiful
Everything's bad could go easy
If it does not explode more bombs
Everyone is the same
Your rank does not matter
The smallest can be a champion
Because the map is in your heart
Which shows where the value is
Many people are afraid
Say where the hope is
When a tear drops to the ground
Life hurt
The hero does not retreat
I stand again and my hands fist
It's not the job
How are we going?
We always push others
If under the sky
It's up to our hands
Together we reach dreams
If everyone around you is happy
Believe it's easier to do things
The first blood is the saint of the family
The greatest treasure is when your mother is hugging you
If you drank you will never be alone in trouble
You do not have to yell to whisper quietly
And worship in heaven
Do not forget that yours is the world
Many people are afraid
Say where the hope is
When a tear drops down to the ground
Life hurt
The hero does not retreat
They stand up again and my hands fist
One hand in my fist
I just go ahead
It's a long way to go and you have to fight
Much bad does not matter
She is tempted
I never sell my soul...
( Hiába csinálom
Túl nehéz a cél
Ha mind egymás ellen vagyunk
Ezen a világon
Az isten a pénz
Amiért élünk és meghalunk
De az élet szebb is lehetne
Minden rossz könnyen el mehetne
Hogyha nem robbanna több bomba
Hisz mindegyik ember egyforma
Nem számít a színed a rangod
A legkisebből is lehet bajnok
Mert a szívedben ott van a térkép
Ami meg mutatja hol van az érték
Sok ember fél
Mond, hol a remény
Mikor egy könnycsepp hull le a földre
Az élet fáj
A hős nem hátrál
Felállok újra és a kezem ökölben
Nem az a feladat
Hogy amerre megyünk
Mindig félre lökjünk másokat
Hogyha az ég alatt
Össze ér a kezünk
Együtt elérjük az álmokat
Hogyha körülötted mindenki boldog
Hidd el könnyebben mennek a dolgok
Első a vér ami szent az a család
A legnagyobb kincs mikor ölel az anyád
Ha tré van soha nem maradsz egyedül a bajban
Nem kell, hogy kiabálj suttoghatsz halkan
És az égben hallják az imád
Ne felejtsd el azt, hogy a tiéd a világ
Sok ember fél
Mond, hol a remény
Mikor egy könnycsepp hull le a földre
Az élet fáj
A hős nem hátrál
Felállok újra és a kezem ökölben
A kezem ökölben
Csak megyek előre
Hosszú az út és küzdeni kell
A sok rossz nem számít
Hiába csábít
A lelkem soha nem adom el)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro