Miutàn Chris lelépett,mi is Bementünk a terembe mert becsengettek. Az ofő természeteaen bejött a szaktanàrral és kiosztott, hogy miért verekedtem,miútàn elmeséltük neki hogy mi volt megkért minket hogy legközelebb inkàbb szoljunk neki. Óra után Nick màr kint vàrt a terem előtt.
-Szia!- köszönt
-Hali!- mondtam majd kézenfogva sétàltunk ki az udvara
-Szia nyuszi!- köszönt Mark majd megölelt.
-Én kérek egy puszi ide!- jött oda hozzàm Nash, elnevettem magam majd nyomtam egy puszit az arcàra, majd Nickhez mentem aki ott àlt a haverjaival, oda mentem majd megöleltem, nem huzodott el de nem ölelt vissza. Oda hajoltam hozzà, azzal a szàndékkal hogy megcsokoljam, de mivel elforditotta a fejét csak egy arcrapuszi lett. Probàltam hozzà szolni, de mintha megsem hallanà amit mondok. Szomoruan ballagtam oda Markhoz majd szorosan megöleltem.
-Mi a baj Nyuszi?- kérdezte
-Az hogy Nick nem beszél velem, de még csak visszaölelni sem képes. Ja meg elhajol ha megakarom csokolni!- bujtam mégjobban hozzà.
-Nick!- üvöltötte el magàt,.mire az emlitett személy sohajtva elindult felénk.
-Mivan?- kérdezte
-Mi bajod van Nyuszikàval?- kérdezte Mark. Mire Nick megforgatta a szemét.
-Semmi de kérek egy puszit ide!- utànozta Nasht.
Mire én kinomban elnevettem.magam, most komolya Nashra féltékeny?
-Ez most komoly? Nashra vagy féltékeny?- kérdeztem hitetlenül
-Nem én puszilgatok màs lànyokat!- mondta ingerülten.
-Ugy tekintek Nashra mint a bàttyàmra.Azota ismerem hogy...- mondtam de elcsuklott a hangom mert eszembe jutott mi volt az nap
-Mióta?- vonta fel a szemöldökét, de én sajnos elmerültem a gondolataimban és nem vàlaszoltam a baràtomnak.
-Mióta ismered?- kérdezte kissé hangosan, mire én mérges lettem.
-Mióta megmentett az örült exemtől aki meg akart ERŐSZAKOLNI!- üvöltöttem a képébe mire ő teljesen lesàpadt. Nem foglalkoztam vele, megfordultam és az iskola bejàrata felé vettem az irànyt. -Luna!Ne csinàld màr!- kiàltott utànnam.
Mire én könnyes szemmel hàtrafordultam.
-Én ne csinàljam amikor te féltékenykedsz?- vontam fel a szemöldököm.
-Jó igen féltékeny lettem, mert megijedtem hogy talàn a későbbiekben netalàn beleszeretsz és miatta fogsz elhagyni!- mondta a szemembe nézve, és mintha könnyek csillogtak volna gyönyörü iriszeiben.
-Szeretlek te paraszt! De ne féltékenykedj!- mondtam mire ő elkezdett felém rohanni majd a derekamnàl fogva felemelt majd megpörgetett a levegőben. Majd szorosan magàhoz ölelt. -Amugy milyen óràd lesz?- kérdezte -Kémia- fintorodtam el-Amugy szerinted müködik köztünk a Kémia?- kérdeztem pimasz mosolyal -Probàljuk ki!- mondta huncut mosolyal, majd a nyakamra tapasztotta ajkait majd erősen megszivta a bört mire én felsziszentem, pàr perc mulva csokokkal hintette be a "művét". majd hosszasan megcsokolt mikőzben belemarkolt a seggembe mire egy jóleső sohaj szakadt fel ajkaim közül, mire ő elmosolyodott.
-Ugye tudod hogy szeretlek?!- nézett a szemembe
-Ugye tudod hogy én is?- kérdeztem vissza mire mosolyogva megcsokolt.