Másnap ebédnél az ikrek hangjától visszahangzott az egész nagyterem.

Éppen arról beszéltek, hogy Wood mennyire agyon dicsérte tegnap Harryt a tudásáért.

Angelica már éppen végzett, és igyekezett volna a következő órájára, amikor megütötte a fülét egy beszéd foszlány:

- ... ma este. Varázslópárbaj. Csak pálca, semmi ütközés. Na mi van? Sose hallottál még varázslópárbajról? - kérdezte önelégülten Draco. Angelica eleget hallotta már az idegesítő, kis tizenegy éves mardekáros hangját, hogy megismerje.

- Hogyne hallott volna - felelte magabiztosan Ron - Én vagyok a segédje. Ki lesz a tied?

- Crak. Éjfélkor megfelel? A trófeateremben találkozunk, az mindig nyitva van - a fiúnak ebben igaza volt.

Angelica már tudta, mi lesz az éjszakai programja. A Dumbledore-nak tett ígérete miatt a két fiúval kell mennie. Ha meg elkapják őket legfeljebb nagyobb büntetést kap.

Ez már igazán nem nagy áldozat. Kicsapni pedig nem fogják a jegyei alapján.

Nagyot sóhajtott, és elindul a mugliismeret órájára.

***

Angelica késő estig a klubbhelységben ütötte el az időt. Egy darabig az ikrek ugyan szórakoztatták, de miután Fred elaludt az egyik fotelben, inkább felmentek a hálókörletükbe.

Olyan aranyosan alszik - futott át Angelica agyán, de gyorsan elhesegette a gondolatot.

Miután már az ikrek is elhagyták a klubbhelységet, a lány lépteket hallott. De legnagyobb meglepetésére nem a fiúk hálókörlete felől.

Óvatosan a lányok hálóihoz vezető ajtó felé fordult, és elővette a pálcáját, hátha szüksége lesz rá.

Azonban amit meglátta, ki is nyitotta ki azt az ajtót, rögtön elrakta a varázspálcát.

Hermione látszólag még nem vette észre, ezért megeresztett egy mosolyt.

- Szép estét, Granger - szólalt meg halkan, de majdnem elnevette magát.

- Te jó szagú Merlin! - kapott a szívéhez a lány. Angelica nem bírta magát, röhögve fordult le a fotelről - Ez nem vicces, Black! A szívbaj hoztad rám! - pirított barátnőjére Hermione, aki viszont nemhogy elszégyelte volna magát, a könnyeit kezdte törölgetni.

- Mit keresel itt, Hermione? - kérdezte a lányt Angelica, miután kellően lenyugodott a beszédhez.

- Háát... ööö... - vakarta zavartan a tarkóját.

- Várj, kitalálom - emelte fel a kezét Angelica - Tudomásod van Harry és Ron "kis párbajáról" - mutogatta az idéző jeleket.

- Talált, süllyedt - bólintott Hermione nevetve.

Angelica csak kacsintott egyet, majd visszahuppant a fotelba, és megpaskolta a mellette lévő maradék helyet. Hermione leült mellé, és úgy várták a fiúkat.

Hamarosan lépteket hallottak, és beszédfoszlányokat, melyek a klubbhelységbe érve elhallgattak.

- Nem hittem volna, hogy képes vagy erre Harry - szólalt meg Hermione sejtelmes hangon. Amgelicából majdnem kiszaladt egy halk nevetés, de sikerült visszafognia magát.

- Jaj, nem ár. Te is itt vagy? - nyögött fel Ron.

- Csak nem hitted, hogy hagyjuk, egyedül nyírjátok ki magatokat - bújt elő Angelica is.

- Szuper. Lőttek a párbajnak - forgatta a szemét a vörös hajú.

- Miért is? - kérdezett vissza a lány.

- Mert felveritek az egész kastélyt, és büntetést kapunk - adta meg a legalapvetőbb választ a fiú.

- Én nem ezért jöttem - vont vállat Angelica - Hanem megszeretném nézni, hogyan csináltok magatokból palacsintát - dörzsölte össze a kezét elégedetten.

- Kösz, hogy ennyire bízol bennünk - dörmögte az orra alatt Harry.

- Nagyon szívesen - kacsintott rá Angelica.

- Én viszont nem engedlek el titeket! - tiltakozott Hermione - Nem hagyom, hogy elpazaroljátok a pontjaimat, amiket McGalagony óráin szereztem!

- Nyugi, Hermione. Ha nem vesznek észre, nem vonnak le pontot - mosolygott barátnőjére a harmadéves lány - Különben is, nem árt az izgalom.

- Na, jó. Angi, te gyere, ha akarsz... - kezdte Ron - Hermione, te pedig menj vissza aludni.

- Hát hogy a viharba ne mennék! Én fogom a darabjaitokat összekaparni kiskanállal - vigyorgott hátborzongatóan Angelica.

- Azért ennyire ne növeld az önbizalmam - szúrta közbe Harry.

- Ugyan már! Tudod, hogy csak viccelek - legyintett szórakozottan a lány.

- Ja, meglátszik, hogy folyton az ikrekkel van. Olyan a humora is - forgatta a szemét Ron - Haladjunk, mert elkésünk - indult meg a portrélyuk felé.

Egyesével kimásztak rajta, a nyomukban Hermionéval, aki továbbra is azt hangoztatta, hogy ez mennyire egy rossz ötle, és elfogják őket kapni.

- Ha továbbra is jár a szád, tényleg elkapnak - szólta le a lányt Ron.

- Tudjátok mit? Csináljatok amit akartok! Én visszamentem aludni - fordult meg, és faképnél hagyta volna a háromfős társaságot, ha egyáltalán betudott volna menni - Ez csodás! Pont most ment el trécselni a Kövér Dáma! - bosszankodott.

- Mindegy - legyintett Ron - Mi menjünk - intett, mire megindult a kis társaság.

- Hermione, jössz vagy maradsz? - fordult hátra mosolyogva Angelica, mire a barna hajú lány, vonakodva bár, de utánuk ment. Azonban nem jutottak messzire, ismét bele futottak egy ismerősbe.

Neville a padlón, összekuporodva aludta az igazak álmát, azonban a lépes hangokra, és a beszédre egyből felriadt.

- Hála az égnek! Elfelejtettem az új jelszót! Már azt hittem, hogy soha nem jutok el az ágyamig - fogott bele a fiú.

- Ne olyan hangosan, Neville! - szólt rá Harry - A jelszó disznóorr, de a Kövér Dáma elcsavargott. Egyébként hogy van a karod?

- Egész jól. Madame Pomfrey egy perc alatt rendbe hozta - mutatta a csuklóját a fiú. Angelica értetlenül nézett körbe a négy elsősön, hogy mégis mi a fene történt, de senki nem válaszolt rá.

- Remek. Figyelj, Neville, nekünk most mennünk kell, de majd visszajövünk... - kezdte Ron, de nem tudta befejezni, ugyanis a fiú a szavába vágott.

- Ne hagyjatok itt! Már kétszer járt erre a Véres Báró! - mondta Neville a sírás határán.

- Gyere - mosolygott a fiúra Angelica. Ron az órájára nézett, majd kissé mérges pillantást vetett Hermionéra és Neville-re.

- Ha valamelyikőtök miatt elkapnak minket megtanulom Mógus mumisátkát, és rajtatok fogom kipróbálni - dörmögte az orra alatt. Hermione már nyitotta a száját, hogy elmagyarázhassa a fiúnak, hogy is működik ez a varázslat, de Angelica és Harry egyszerre pisszegte le őket, majd útnak indultak a trófeaterem felé.

Amint odaértek, Angelica meglepődve vette észre, hogy nincs ott senki. A falhoz lapulva a lány látta, ahogy Harry a kezébe veszi a pálcáját, de nem szólt semmit.

- Késik. Vagy beijedt - találgatott Ron.

- Draco Malfoy beijedt? - vonta fel a szemöldökét Angelica - Kizárt. Itt valami nagyon nincs rendben.

- Egyetértek. Tünjünk el... - kezdte Hermione, amikor beszédfoszlányok ütötték meg a fülüket, de nem Malfoy hangját hallották.

- Szimatolj körül, cicuskám, hátha valamelyik sarokban ólálkodnak...