- Ez mégis mit képzel magáról?-üvöltött a barátnőm

A konyhában ücsörögtünk egy-egy limonádé társaságában. Harry házon kívül tartózkodott, Liam pedig hallótávolságon kívül ült a nappaliban és valami videó játékkal játszottak Zaynnel.

- Fogalmam sincs Lisa.-sóhajtottam 

A szívószálammal körkörös mozdulatokkal zavargattam a menta leveleket a pohárban. Mintha ők tehetnének róla, hogy ilyen nyomorúságos helyzetbe kerültem egyik napról a másikra.

- Rendőrség?

Szemrehányó tekintettel felnéztem rá, mintha a rendőrség tehetne bármit is. Hogyan bizonyíthatnám be, hogy akaratom ellenére tartanak itt? Semmi jele sincs. Felnőtt nő vagyok, sehol egy verés nyom, sehol egy zúzódás.

- És miért pont félév múlva vesz el?

- Tudja a franc!-rántottam vállat

- Ahogy ismerlek, addigra tuti kicsinálod!-mosolyodott el

- Úgy, ahogy mondod!-bólogattam hevesen

- Apával beszélek minden esetre!-mosolygott rám és beleivott a limonádéjába

- Köszi!-sóhajtottam

Lisa apja, a rendőrségen dolgozik, mint főtörzs őrmester. Biztosan tud erre is kiskaput. Hátha valami tanúvédelmi programba beletesznek és eltűnhetek innen egy örök életre. De erre nagyon picike esélyt láttam. 

- Na, és mi van Hayes-sal?-vigyorogtam rá

- Áh!-legyintett- Ugyanaz. Két havonta összeveszünk, majd kibékülünk! 

- Ti sem lesztek már jobbak!-csóváltam a fejemet

- Hát nem!-sóhajtott- De szeretem tudod? És ő is engem! 

- Tudom!-kuncogtam fel

Lisa egész késő estig nálunk maradt. És mikor két barátnő összekerül, bizony az alkohol is egy idő után. Természetesen Harry bárpultjából csentünk el egy-két, majd három üveg bort. Vízzel öntöttük fel, fröccsként ittuk. De rég volt már ebéd, így egyre jobban kezdett beütni a borocska, ezzel egyenes arányban kezdtünk egyre hangosabbak lenni. Egyre többet vihogtunk és borultunk az asztalra. Harry jelenléte vetett véget  kacarászásunknak.

- Mi folyik itt?-állt meg bőrkabátban a konyha ajtóban

- Harry!-vigyorogtam rá

- Ti ittatok?-hördült fel?

- Ő itt a barátnőm Lisa! Lisa, ő a seggfej, aki el akar venni!

- Hát barátom!-tápászkodott fel Lisa az asztaltól, de visszahuppant a székre

Kitört belőlünk a nevetés. Akárcsak két csitri.

- Pórul fogsz vele járni!-fejezte be a mondatát Lisa

Harry szemei szikrákat szórtak. El is tűnt, majd pár percre rá, megjelent a másik két fiúval. 

- Lisát vigyétek haza, én addig elbeszélgetek Cattel.

- Hűűha a felügyelő bekeményít!-vihogtam össze Lisával

Lisát felsegítette a két fiú, még utoljára összeölelkeztünk, majd jó hangulatban távozott. Egyedül maradtam a felügyelővel.

- Indulj meg előttem felfelé!-dörrent rám

- Jól van már!-emeltem fel a kezemet megadóan- Már jól sem érezhetem magamat?

- De! Csak nem így!

- Pff, nem ártana néha lazítanod seriff!-támolyogtam fel előtte az emeletre

Valamit morgott az orra alatt, amit nem értettem, de figyelmen kívül hagytam. A fürdőszobába tolt, beállított a zuhany alá ruhástól. Majd rám engedte a vizet.

- Ez jég hideg!-visítottam fel

- Így jár, aki iszik!

Nem engedett ki a zuhany alól, végig ott állt az ajtóban, azt sem engedte, hogy leállítsam a vizet, nemhogy még átállítsam.

- Harry!-vacogtam- K...kérlek! Nagyon fázom!-folyt le egy könnycsepp az arcomon

- Kijózanodtál?

- Ki!-bólogattam hevesen

- Gyere!

Leállította a vizet, egy törülközővel körbe tekert, amit nem is láttam mikor vett a kezébe. 

- Gyere ide!-szorított magához

Teste melege azonnal felmelegített. Fogalmam sem volt, hogy lehetett ennyire meleg.  Talán lázas? De ebben a pillanatban nem érdekelt. 

- Fázol még?-búgta hajamba

- Nem!

- Rendben!-engedett el- Nem szeretném, ha legközelebb is innál. Csak velem! Rendben?

Most teljesen más volt. Kedves volt és törődő. Nem tudom mivel válthattam ki ezt belőle.

- Rendben!-bólogattam

- Hozok neked pizsamát, öltözz át, mielőtt megfázol!

Pillanatokon belül átvettem a beadott pizsamát, és vizes hajjal kimentem hozzá. Az ágyamon ült, intett, hogy üljek le elé.

- Kifésülhetem a hajadat?

- Ki!-ültem le elé

Magam sem tudom miért engedtem meg egyáltalán. Talán, még mindig be voltam csiccsentve egy kicsikét. Apránként kifésülte a hajamat. Egyáltalán nem fájt. 

- Kész is vagy!-hagyta abba- Idd meg a pohár vizet, amit hoztam neked. 

- Köszönöm!-ittam meg a pohár tartalmát

- Most már feküdj le kérlek! Holnap majd megbeszéljük!

Tettem, amit mondott. Bebújtam a hatalmas takaró alá, ami védelmet nyújtott. Hamar elnyomott az álom. 

Halihó Cukorborsók!

Itt az újabb rész!

Remélem tetszeni fog nektek!  Kérlek írjatok hozzászólást és szavazzatok!

Puszi&ölelés: 

Nola