Sziasztok! Sajnálom de ez a rész nagyon laposra sikerült...szóval megyek és elásom magam, de mentségemre szóljon elszállt az ihlet az írás közben :(

-Fú most miattad ki lettünk tiltva az állatkertből!-Akadt ki Romeo.

-É-Én sajnálom.-Vakarta meg a tarkóját Zeck.-ÁÁÁÁ-Ekkor elkezdte üldözni Romeo.

-Adok én neked!-Mondta Romeo miközben kergette Zecket.

-Oh nézzétek van ott egy kávézó!-Mondtam és mutattam a közelben lévő kávézóra.-Menjünk!-Max és Logan bólogattak.

Így mi hárman kávéztunk amíg Zecket Romeo kergette. És jókat nevettünk. Végül nagy nehezen beszálltunk a kocsiba és hazamentünk. Mikor haza értünk már 4 óra volt.

Mindenki bement a saját szobájába és átöltözött fürdőruhába. Én is felvettem a kedvenc fürdőruhám.

Arra gondoltam elviszem az ősrégi szörfdeszkám. Mikor elkészültem lementem a nappaliba.

-Hozod a szörfdeszkád?-Kérdezte nagy vigyorral Zeck.

-Aha.-Vigyorogtam én is. Úristen! Max irtó jól néz ki...na jó meghülyültem....

A partig gyalog megyünk mert nagyon közel van sétálva kb 5 perc. Mikor leértünk a partra leterítettük a törölközőket én leültem a sajátomra és elkezdtem bekeni magam.

-Naaa mikor megyünk már fürödni?-Türelmetlenkedett Romeo. Ránéztem.

-Mindjárt megyünk!-Mondtam. Még bekentem a lábam és felálltam. Aztán befutottam a vízbe. Végül Romeo is utánam futott.

Már vagy két órája fürdünk a vízben. Már a fiúk is bejöttek. Miután meguntuk a vizet elkezdtünk a parton fogócskázni Romeoval.

-Mikor fogtok beszélgetni?-Kérdezte Romeo.

-Nem tudom...-Mondtam mert ez az igazság.- De ma mindenképp...

Hirtelen egy fehér Bullterrier is csatlakozott a fogócskához. Nem láttam a gazdáját...ezért inkább leültem mellé és simogatni kezdtem. Nem sokkal később egy fiú jött oda hozzám.

-Szia.-Köszönt.

-Szia.-Köszöntem vissza.

-Köszi hogy megfogtad nekem Stellát.-Nevetett fel egy aprót.

-Oh a tied? Nagyon aranyos.-Mosolyogtam.

-Hé én is aranyos vagyok!-Bökte meg a kezem az orrával Romeo. Erre megsimogattam.

-Amúgy Scott.-Nyújtotta a kezét.

-Maya.-Megráztam. Erre Romeo ugatott egyet.-És ő meg Romeo.

-Meglepő hogy egy lánynak ekkora kutyája, nem pedig egy táskába való van.

-Ja. Én jobban szeretem az ilyen hatalmas dögöket.-Nevettem. Mire Romeo letámadott és elkezdett agyon nyalni.

Zeck:

-Ugye tudod hogy ha nem beszélsz vele lecsapják a kezedről?-Kérdeztem Maxtól, miközben a húgomat néztem aki egy sráccal beszélget.

-Tudom...de hogy valljam be neki?-Nézett rám tanácstalanul.

-Várd meg az alkalmat...de...ha lehet még ma.-Nevettem.

Már egy jó ideje lent vagyunk a parton...Már a srác is elment és a nap is lemegy. Megláttam ahogy Maya feláll és elindult egy nagyobb szikla felé. Felmászott a tetejére és leült. Onnan nézi a naplementét.

-Max! Most azonnal odavonszolod a segged Mayához!-Mutattam Maya felé.

-Jó! Már megyek is!-Felpattant és elindult Maya felé.

Drukkolok haver!

Maya:

Olyan gyönyörű a naplemente. Annyira elmerültem a naplementébe hogy észre sem vettem hogy valaki mellém ült. Max. El kellene futnom...m-még nem állok készen...Éppen álltam volna fel amikor megfogta a csuklom.

-Kérlek ne fuss el...meg kéne beszélni egy két dolgot.-Mondta de közben a szemét lesütötte. És csendben visszaültem. - Először...-Mondta volna de nem tudta a meglepettségtől. Mivel egyből szorosan átöleltem a mellkasát és szorosan hozzábújtam. Beszívtam az illatát, menta. Egyszerűen már hiányzott. Aztán ő is szorosan átölelte a hátam.

-Sajnálom...hogy megöltlek.-Mondtam sírva.

-Nem a te hibád.-Tette állát a fejemre.

-De..ha akkor nem rángatlak el a fáig és nem fordítok hátat akkor nem történ volna meg.-megfogta két vállam és mélyen a szemembe nézett.

-Nem a te hibád Maya! Nem öltél meg hanem megmentettél! Érted? És ezt nem csak én gondolom így. De azt viszont csak te gondolod hogy megöltél. Megértetted?- Én csak bólogattam. És ami a csókot illeti azt azért tettem...mert szeretlek...mert szerelmes vagyok beléd.-Megöleltem. Annyira örülök hogy végre megint mellette vagyok...De gy valami zavar. Elhúzódtam tőle és csak ültünk egymás mellett.

-De emlékszel arra hogy ki támadott meg?-Néztem rá.

-Egy gepárd.-Szóval alakváltó...

-Akkor megtaláljuk és kinyírjuk!-Mondtam.

-Maya?

-Hm?-Néztem rá megint. Megcsókolt. Hát ez hirtelen ért...de mikor felfogtam visszacsókoltam.

Meg fogom találni hogy ki akarta megölni Maxot. Még egy jó darabig ültünk egymás mellett.

-Na gerlepár ideje hazamenni.-Hallottam mögülünk Zeck hangját aki éppen Romeot vezette pórázon.

-Ja nem várhatunk rátok egész nap hogy legyertek.-Mosolygott Logan. 

-Jó már megyünk...-Mondtam és felálltunk Maxszal. Átvettem a pórázt. Max összekulcsolta a kezünket.- Max?

-Hm?-Rám nézett.

-Én is szeretlek.-És adtam egy puszit a szájára.

Mikor leértünk a szikláról akkor jutott eszembe hogy nem is szörföztem...na mindegy. Hazamentünk.

Lefürödtem, fogat mostam és átöltöztem majd befeküdtem az ágyba. Elég fáradt vagyok...pedig csak 22:30 van. Jó sokáig elvoltunk. 30 percen át forgolódtam az ágyamban mire feladtam. Kimásztam az ágyból és elindultam Max szobájába. Ő már aludt. Halkan beosontam és befeküdtem az ágyába. Háttal aludt így én a fejemet a mellkasára raktam és hozzábújtam. Erre már egy kicsit felébred. Lenézett rám majd elmosolyodott és átölelt. Így már egyből elaludtam.